Ezzel a foglalkoztatási formával a jogalkotó oly módon segíti az egyetemi padokból a munka világába csöppenő pályakezdő munkavállalókat, hogy biztosítja számukra munkavégzésük során a szakmai készségek megszerzését is. A munkáltatók számára pedig azért lehet előnyös az ösztöndíjas foglalkoztatás, mert ez kitűnő forrása lehet a megfelelő képzettségű szakemberek iránti szükségletüknek, és saját „ízlésük” szerint formálhatják a munkavállaló szakmai képességeit. Nem utolsó sorban az ösztöndíjas foglalkoztatás kiváló kiindulópontja is lehet egy hosszú és gyümölcsöző kapcsolatnak a munkavállaló és a munkáltató között.
Jelen írásunkban az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai kerülnek részletesen bemutatásra.

Az ösztöndíjas foglalkoztatás esetén irányadó jogszabályi rendelkezések

Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályait egy külön törvény, a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) tartalmazza. A Törvény 15. §-a hosszú felsorolásban tartalmazza azokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseket, amelyeket az ösztöndíjas foglalkoztatás esetén is megfelelően alkalmazni kell. Az ösztöndíjas foglalkoztatás alapján tehát nem jön létre munkaviszony, de számos munkajogi szabály alkalmazandó.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a jogszabályi meghatározása szerint olyan jogviszony, amely a Törvény szerint, szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására jön létre.

Ki lehet ösztöndíjas foglalkoztató, illetve ösztöndíjas foglalkoztatott?

Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alanya egyrészről az ösztöndíjas foglalkoztatott, másrészről a civil, illetve a közszféra munkáltatója [ide tartoznak az Mt., a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltatók].  Ösztöndíjas foglalkoztatott az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
– a 30. életévét még nem töltötte be,
– akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
– munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban nem áll (kivétel ez alól az egyszerűsített foglalkoztatás és a háztartási munkára irányuló munkaviszony).

Az ösztöndíjas foglalkoztatás létesítése

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal, legalább 9 hónapig, legfeljebb 1 évig terjedő határozott időre létesíthető.
Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre. Ezen szerződés alapján
– az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni;
– a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.
A Törvény a szerződés kötelező elemeit is meghatározza. Így a szerződésnek tartalmaznia kell:
– a felek nevét, illetve megnevezését és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatait,
– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját,
– az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, módját,
– a munkavégzés helyét, feltételeit,
– a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját,
– a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szakmai segítő megjelölését, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogait és kötelezettségeit.
A szerződést kötelező írásba foglalni, amelyről a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az Mt. 44. §-ával azonos módon rendelkezik a Törvény 9. § (6) bekezdése, miszerint a szerződés írásba foglalásának elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak az ösztöndíjas foglalkoztatott – legkésőbb a jogviszony létesítését követő harminc napon belül – hivatkozhat. Ha tehát a szerződés írásba foglalása elmaradt, de arra harminc napon belül az ösztöndíjas foglalkoztatott nem hivatkozott, akkor az írásba foglalásában rejlő érvénytelenség a törvény erejénél fogva, automatikusan orvoslásra kerül. Ez az előírás a szerződés módosítására is vonatkozik. A szerződés módosítására kizárólag az ösztöndíjas foglalkoztató és foglalkoztatott közös megegyezésével kerülhet sor.
Az ösztöndíjas foglalkoztatottnak a jogviszony létesítésekor jognyilatkozatot is kell tenni, amelyben vállalja, hogy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt tartózkodik olyan magatartás tanúsításától, amely veszélyeztetheti a foglalkoztató jogos gazdasági érdekeit,
– a tevékenysége során tudomására jutó minősített adatot külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.

Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony tartalma

A 2012. június 30. napjáig hatályban lévő Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) 75/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést felelevenítő előírást tartalmaz a Törvény 10. § (1) bekezdése, miszerint a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat az ösztöndíjas foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. Ezt a szabályt a Törvény tovább részletezi, ugyanis ennek szellemében előírja, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakört nem láthat el. A Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztató által létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem végezhető.
Az ösztöndíjas foglalkoztatott munkatapasztalat-szerzéséhez készíteni kell egy egyéni programot, amelynek tartalmi elemeit a Törvény 1. sz. melléklete határozza meg. Az azonosító adatokon és egyéb kapcsolódó információkon túl (pl. a legmagasabb iskolai végzettség megszerzésének időpontja) az egyéni programban meg kell határozni az egyéni program célkitűzéseit, ezen belül a munkatapasztalat-szerzés általános és részletes célját, az ösztöndíjas foglalkoztatott kialakítandó, fejlesztendő képességeit, és az ösztöndíjas foglalkoztatott által tanulmányozásra és gyakorlásra javasolt munkafolyamatokat.
Az ösztöndíjas foglalkoztatottnak szakmai segítője is van, akinek megnevezése a szerződés kötelező elemét képezi.

A szakmai segítő
– kapcsolatot tart a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott között, a foglalkoztató nevében utasítást ad,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott számára szakmai támogatást nyújt,
– folyamatosan irányítja és értékeli az ösztöndíjas foglalkoztatott tevékenységét,
– elkészíti az ösztöndíjas foglalkoztatott egyéni programját és ajánlólevelét.
Az ösztöndíjas foglalkoztatott munkabér helyett ösztöndíjat kap, amelynek mértéke általános teljes napi munkaidős, azaz napi 8 órás foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban próbaidő nem köthető ki, és nem kerülhet sor a szerződéstől eltérő foglalkoztatásra (átirányítás, helyettesítés, kirendelés), rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.

Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnése és megszüntetése

A Törvény kógens módon határozza meg az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésének és megszüntetéseinek eseteit. Így azoktól eltérni, vagy egyéb esetekkel tovább bővíteni nem lehetséges.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik:
– az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával,
– a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével,
– az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésben meghatározott időpontban, mivel az ösztöndíjas foglalkoztatás csak határozott időre, legalább 9 hónapra, legfeljebb 1 évre jöhet létre.

Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető:
– a felek közös megegyezésével,
– azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ha az ösztöndíjas foglalkoztatott mond fel azonnali hatállyal, a foglalkoztató köteles a szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy összegben megfizetni.
A megszüntetés jogcíme tehát csak közös megegyezés vagy azonnali hatályú felmondás lehet, (rendes) felmondást a Törvény nem tesz lehetővé.
A megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.  Ez szintén kógens, eltérést nem engedő szabály.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató köteles a Törvény által meghatározott tartalmú igazolást, valamint ajánlólevelet kiállítani az ösztöndíjas foglalkoztatott részére.

Az igazolás tartalmazza:
– az ösztöndíjas foglalkoztatott személyi adatait;
– az ösztöndíjas foglalkoztatott taj számát;
– a foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő tartamát;
– a foglalkoztatási ösztöndíjból jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát vagy azt, hogy az ösztöndíjat tartozás nem terheli;
– az ösztöndíjas foglalkoztatott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát. Ha a tagságra kötelezett ösztöndíjas foglalkoztatott nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

Az ajánlólevél tartalmazza:
– az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevékenységének értékelését,
– a foglalkoztató döntésétől függően az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre való ajánlását más munkáltatók részére.

Az ösztöndíjas foglalkoztatás adójogi vonatkozása

Az ösztöndíjas foglalkoztatással társadalombiztosítási jogviszony keletkezik.  Az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül,  a foglalkoztató köteles tehát a járulékokat megfizetni. Ugyanakkor az ösztöndíj minimálbért meg nem haladó mértéke a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól mentes.