Késedelmi pótlékot kell fizetni az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, illetve a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtti igénybevétele esetén az esedékesség napjáig.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári napra a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlék nem számítható fel, azaz kamatos kamatról nem lehet szó.

Az adóhatóság által megállapított adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel.
Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén – hivatalból vagy kérelemre – az adóhatóság az adóhiányt is megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpontot is alapul vehet a pótlékfizetés kezdő napjaként.
A késedelmi pótlék mérséklése nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor a bírság mérséklésének sincs helye, vagyis amikor az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapja nem csökkenthető az adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével.

A késedelmi pótlék kiszámításánál a pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell alapul venni, kivéve, ha azokat egy adónem számláján tartják nyilván.
A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével – ezt nettó pótlékszámításnak hívják.
A nettó pótlékszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azt a tartozást, amelyre késedelmi pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyeztek.
A késedelmi pótlék kiszámításánál az adóhatóság összehasonlítja az adózó bevallását, igénylését, illetve a határozattal előírt kötelezettségét a befizetett, a visszaigényelt adóval, adóelőleggel, a kiutalt költségvetési támogatással, és ennek alapján állapít meg adóhiányt, amelyre vetítve megállapítja a késedelmi pótlékot.
Az adózó a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.

Az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot.
Amennyiben az adózó a pótlék összegét továbbra is vitatja, a késedelmi pótlék összegével kapcsolatban a felettes adóhatóság – adó főigazgatóság – határozatban dönt.

A bevallott adó késedelmes megfizetésének igazolása esetén nem kell a késedelmi pótlékot fizetni. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

A késedelmi pótlékszámítási szabályok azt mutatják, hogy egy pár hónapig érdemesebb az adóhatóságnak tartozni, mivel a késedelmi pótlék mértéke alacsonyabb, mint a banki kamaté, ráadásul nem számítódik fel rá THM (a teljes hiteldíj mutató szerint számított összeg), melyek a relatíve alacsony kamat mellet is plusz összeggel terhelik meg a hitelt.
A látszat ellenére azonban nem érdemes az adóhatóságot hitelezőnek tekinteni, mivel az adózó könnyen beleeshet az adócsalás elkövetésébe. Ha a foglalkoztatotti járulékokat vagy a magánszemélytől levont személyi jövedelemadót nem fizeti meg az adózó, máris fennáll az adócsalás bűntett megállapíthatósága.

Walchné Kremlicska Katalin összefoglalója alapján