A jelenlegi szabályok értelmében a munkáltató általi jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén a munkavállaló kárának (beleértve az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítést is) megtérítése helyett követelheti a munkáltató általi felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. A tervezet az átalány kártérítésnek összegét megduplázza, így a munkavállaló a felmondási időre járó távolléti díj kétszeresét követelhetné.
A munkáltató kártérítései felelőssége is változik. A jelenlegi szabályok szerint a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott teljes kárát köteles megtéríteni. Azonban nem kell megtéríteni többek között a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A tervezet módosítása a munkáltató kártérítési felelősségét érintően egyértelművé tenné, hogy a kármegosztás alapjául szolgáló feltételekkel (munkavállaló vétkes magatartása, kárenyhítési kötelezettség elmulasztása) szemben a bizonyítás a munkáltatót terheli. A jövőben tehát a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a kárt a munkavállaló vétkes magatartása okozta, illetve, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
Ugyancsak a munkáltató kártérítési felelőssége körében pontosítanák az elmaradt jövedelem számításának módját, valamint a dologban bekövetkezett kár, hiány és a károkozással összefüggésben felmerült szükséges és indokolt költség megtérítésének feltételeit. A munkavállaló hozzátartozójának károkozással összefüggésben felmerült kárának megtérítésére a Ptk. rendelkezései irányadók. Az elmaradt jövedelem címén a kár bekövetkezését, illetve – ha az korábban történt – a munkaviszony megszűnését megelőző négy naptári negyedévre kifizetett munkabér és rendszeres juttatás átlagát kell figyelembe venni. Számításkor a teljes naptári negyedévekre, negyedév hiányában a teljes naptári hónapokra kifizetett jövedelmet, ennek hiányában az alapbért kell figyelembe venni. A tervezet szerint továbbá a munkáltató köteles megtéríteni a károkozással összefüggésben felmerült szükséges és indokolt költséget.
Kártérítési felelőssége a munkavállalónak is van. Jelen szabályok szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségeinek megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A tervezet pontosítaná a munkáltató kártérítési igényeinek jogcímeit. Meg kell téríteni a munkáltató elmaradt vagyoni előnyét, a dologban bekövetkezett kárát (hiányt), valamint a károkozással összefüggésben felmerült szükséges és indokolt költséget.
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei körében módosulnának a kártérítés helyett érvényesíthető igény feltételei. Jelenleg a munkavállaló kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget követelheti. A módosítással az így követelhető összeg a kétszeresére nőne.
A tervezet felsorolja azokat az  eseteket, amelyekben a bíróság – a munkavállaló kérelmére – köteles helyreállítani a munkaviszonyt. Egyrészt bővül a felsorolás, mivel abban az esetben is helyre kell állítani a munkaviszonyt, ha annak megszüntetése a joggal való visszaélés tilalmába ütközik. Másrészt viszont törölnék azt a rendelkezést, miszerint helyre kell állítani a munkaviszonyt, ha a munkáltató a védett szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem szabályait megszegi. Ehhez a módosításhoz szorosan kapcsolódik viszont az a változtatás, miszerint a munkavállalói képviselő fogalmába ezentúl bele kell érteni a védett szakszervezeti tisztségviselőt is. Így a munkaviszony helyreállításának esetköre valójában bővül, a tisztségviselő munkaviszonyát nem csak a munkajogi védelem megsértése esetén kell helyreállítani, hanem általában, ha a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét a bíróság megállapítja.