Az előzetes hatásvizsgálatról szóló rendelkezés szerint "a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell."

A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A véleményezésről szóló szabályozás előírja, hogy "ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen."

A jogszabály meghatározza az utólagos hatásvizsgálat szabályait is: "a miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok (...) utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal."
Az utólagos hatásvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, az önkormányzati rendelet esetén a jegyzõ gondoskodik.

A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve kell gondoskodni arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében
a) az elavult, szükségtelenné vált,
b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,
d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy
e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást meg valósító, a (miniszter) feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön.

A közjogi szervezetek működését szabályozó eszközökről szólva az új jogalkotási törvény kifejti, hogy ezek a szervezetszabályozó eszközök nem lehetnek ellentétesek semmilyen jogszabállyal, ugyanakkor jogszabály rendelkezését nem ismételhetik meg.

A jogszabályok kihirdetésével kapcsolatban a jogalkotási törvény leszögezi, hogy a Magyar Közlöny online változatát ("a kormányzati portálon közzétett elektronikus dokumentumként") a jogszabályok kihirdetésekor hitelesnek kell tekinteni, és a közlönynek az önkormányzati rendeletek kivételével mindent tartalmaznia kell.

A törvény - az egységes szerkezetben megtekinthető jogi adatbázis kapcsán - rendelkezik továbbá arról, hogy "a Nemzeti Jogszabálytár a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény.