Ezek lényeges változást hoznak az eddig megszokott rendbe. Az elektronikus aláírásról szóló törvény tartalmazni fogja az elektronikus ügyintézés szabályait, bizonyára egyszerűbbé tömeges használatra alkalmassá válik a hitelesített elektronikus dokumentumok használata. Az elektronikus ügyintézés szabályait egységesítik a közigazgatásban, a bírósági és a közszolgáltatási körben. Harmonizálják a tárgyban kihirdetett EU rendelettel. Az elektronikus dokumentumok számviteli, adózási felhasználását reményeink szerint, meg fogja könnyíteni az új szabályozás. Ne feledjük az új típusú elektronikus személyi igazolvány akár elektronikus aláírás készítésére is alkalmas lehet.
A statisztikai törvény meghatározhatja a gazdálkodók adatszolgáltatási kötelezettségét, ami a vállalkozók közérzetére kihatással lesz. A NAV törvény, a NAV szervezeti felépítéséről és az ott dolgozók életpálya modelljéről fog szólni. A sajtóból ismerhettük, hogy felmerült a NAV ismételt szétválasztása is. A politikai döntés megszületésére még várni kell. A már kihirdetett adótörvény módosításokban nem foglalkoztak a környezetvédelmi termékdíjjal, de annak önálló módosítása lesz.
Az adózás rendjére (Art.) ráfér a megújítás. A jelenlegi Art. 2004. január elsejétől hatályos, és a 2015. szeptember elsejéig 133 módosítást élt meg. Azaz átlagosan évi mintegy tizenegyet. Amit tudunk a változásokról, avagy pontosabban a változások koncepciójáról, azt a Nemzetközi Adókonferencián elhangzott egyik előadásra alapítottuk.
A teljesen új adóeljárási törvényben a jogalkotó a szolgáltató, ügyfélbarát adóhatóság megteremtésére törekszik. Már volt egyszer egy kísérlet a polgárbarát adóhatóság (1997) kialakítására, de a kezdeményezés nem valósult meg.
Az adózókat az adózói életútjuk (adópriusz) alapján két csoportba osztják. A rendezett közpénzügyi viszonyokat mutató adózók a jó adózók, és a problémásak a rossz adózók. A jó adózókkal nem elnézőbb lesz az adóhatóság, hanem kedvezőbb eljárási szabályok vonatkoznak rájuk. Azonban a jó adózói státuszt el lehet veszíteni, és meg is lehet szerezni.
A jogalkotó igyekezni fog olyan adminisztratív könnyítést alkalmazni, hogy az adózók körében vonzóvá tegye a jó adózó státusz elérését és megtartását. Próbálkozás eddig is volt, például a minősített adózói státusz, ami gyakorlatilag semmire sem volt jó. (Fizetési könnyítési kérelmét, sürgősség kérése esetén 15 napon belül elbírálták.) Más lehetőség az AEO (engedélyezett gazdálkodó) státusz, amit a vámhatóság bírál el és folyamatosan ellenőrzi annak a feltételeit. A különböző biztosíték nyújtások körében kap az AEO adózó kedvezményt.
Az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozása érdekében az ellenőrzést hat hónapon belül be kell fejezni, határidő módosításra csak a rossz adózók körében lenne korlátozott lehetőség. A koncepcióból nem derült ki, hogy a hat hónapot, hogyan kell értelmezni, azaz az eljárás során az ellenőrzési idő telése megállítható-e. Jelenleg külföldi megkereséssel, vagy kapcsolódó vizsgálatok indításával az ellenőrzési határidő a végtelenségig hosszabbítható. Kíváncsian várjuk a részletszabályokat.
A szankciórendszert is át kívánják alakítani. A kisebb súlyú, illetve jogértelmezésből adódó hibákat kisebb, míg a rendszeresen ismétlődő, illetve tudatos adókötelezettség megszegéseket jelentősebb szankciókkal kívánják sújtani.
Komoly informatikai változás lesz, hogy az adóhatóság jelentősen bővíti azok körét, akiknek az szja bevallását előállítja. Ez 3–3,5 milliós nagyságrendű adózót fog érinteni.
Amennyit tudunk a várható változásokról az, azt jelenti, hogy az adóhatóság munkatársainak a szemlélete gyökeresen meg kell változzon. Az eddigi előíró elváró magatartásból ténylegesen együtt működővé, az adózót jóhiszemű partnernek tekintővé kell váljon. Ez sok személyi konzekvenciával is jár majd. Azok az adótisztviselők, akik eddig a korábbi szemléletet képviselték, és ezt nyilvánosan is sugározták nem lesznek hiteles arcai a megújuló hatóságnak.
Az eddigi gyakorlat szerint a jogalkotási folyamatban az adóhatóság túlreprezentált volt, a szakmai szervezetekhez képest. Az adóhatóság jogosítványait többször bővítették, anélkül, hogy az adóbevételekre érdemi hatással lett volna. Több esetben előfordult, hogy az adóelkerülők miatt az összes vállalkozásra felesleges adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő.
Reméljük a jogalkotó megtalálja a helyes arányt az adatszolgáltatások és ellenőrzések között. Azt látni kell, hogy a korunkban természetes a számítógépek alkalmazása a gazdálkodó adminisztrációjában. Az elektronikus adatszolgáltatások, a megfelelő szerkezetű a könyvelési rendszerből nagyobb munka ráfordítás nélkül teljesíthetők. Lényeges a könyvelési rendszer megfelelő felépítése, és abban az adatszolgáltatásokhoz szükséges információk rögzítése.

A már kihirdetett adóváltozások a jövedelemadókra, az áfára, és néhány különadóra vonatkoznak. Az áfára vonatkozó változások: kedvezményes 5%-os kulcs alá kerül jövőre a házi sertés hús frissen, hűtve, fagyasztva, ez az úgynevezett tőkehús, az egész és félsertés változatlanul ebben a kategóriában marad. Módosul a közcélú adomány fogalma is. Kibővül az adományozottak köre az oktatási intézménnyel. Ezt a rendelkezés 2015. június 25-től lehet alkalmazni.
A jövedelemadók közül a társasági adó, és az szja rendelkezéseit emelem ki. A társasági adóra vonatkozó változások általában a kihirdetést követő naptól (2015. június 25) lépnek hatályba. Bevezették a növekedési adóhitel jogintézményét, és néhány fogalmat pontosítottak.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhez kapcsolódóan a módosítás bevezette a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóévre is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adóelőleget és az adót a következő két adóév során kell megfizetni. Ez nyilván javítja az ezzel élő vállalkozások likviditását. Azért növekedési adóhitel, mert növekvő adóteherhez kötődik, de végül meg kell fizetni. Érthetőbb lenne növekedési adóhalasztásnak nevezni. Kik vehetik igénybe? Akik:
– társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött,
– az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vettek részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, azaz a szervezeti rendszerük nem változott,
– az tárgyévi adózás előtti eredménye a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része legalább annak az ötszöröse. Negatív adózás előtti eredmény esetén, annak abszolút értékére vonatkozik a kritérium.

Az adózás előtti eredményt a növekedési adóhitel számításakor meg kell tisztítani a saját eredményt növelő, de nem saját teljesítményektől. Például kapott osztalék, kamat, kapcsolt vállalkozástól véglegesen átvett eszköz. Szerencsésebb megfogalmazás lett volna a korrigált adózás előtti eredmény fogalom használata.
A halasztott fizetés nyolc egyenlő részletben, negyedévente, a negyedév második hónapjának 20. napján esedékes. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban fogja megállapítani és bevallani az adózó.
A növekedési adóhitelhez adókedvezmény is kapcsolódik. Az adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitel keletkezését követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást vagy létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.
Az adóhatósági bírság és késedelmi pótlék növeli a társasági adó alapját, mint az közismert. Amennyiben ezek a megfizetett és adóalapként elszámolt tételek visszatérítésre kerülnek (például jogerős bírói ítélet nyomán), akkor ezekkel a visszatérített összegekkel csökkenthető lesz az adóalap. Ezzel a jogalkotó egy régóta esedékes hiányosságot rendezett.
A személyi jövedelemadó törvény változásainak egy részét már lehet a 2015-ös adóévre alkalmazni. Ilyen az új adómentességi jogcím a Nemzeti Tehetség Program keretében, a kiemelkedően tehetséges fiatalok és az ő tehetséggondozását végző magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj.
2016. január elsejétől a mezőgazdasági őstermelői termékek köre kibővül fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladékkal.
A mindenkit érintő lényeges változás, hogy a személyi jövedelemadó kulcsát egy százalékponttal 16%-ról, 15% csökkentik.
Mit is jelent ez. Első közelítésben a költségvetés szja bevétele 15/16 részére, azaz 93,75%-ára csökken. Ez természetesen akkor lenne így, ha a csökkentést minden lehetséges adóztatási és közteher elszámolási ponton következetesen végig vezették volna. Vegyük azt is figyelembe, hogy az szja 1+1%-a is lecsökken ennek következtében. A csökkentés hatásainak érvényesülni kellene az összevont adónemek esetében (eva, kata, kiva, ekho) illetve a Szja törvényen belül is.
Átmeneti szabály, hogy a 15%-os adókulcs alá az kamatjövedelem esik, amelyet 2016. január 1-től keletkezett, hiába a fizetik azt hosszabb időszakra. Áthúzódó tételek esetén időarányosan kell kiszámítani az adóterhet.

Lássuk mik, azok a tételek, amelyeknek az átértékelését a jogalkotó elvégezte. A családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye esetén az átértékelést a beígért fokozatos emeléssel együttesen elvégezték.
Az olyan jövedelmek esetén, amelyeket természetben kap, vagy amelyek nettó összegét kapja az adózó, az adóalapot előbb bruttósítják, majd ebből számítják az adót. A jelenlegi rendszerben ez általában 1,19 a bruttósító szorzó. Úgy számíthatjuk ki, hogy 100 egység nettó az valaminek a 100 mínusz 16 = 84%-a, ebből 1 / 0,84 = 1,1904 két jegyre kerekítve 1,19 jön ki. Így nettó 100 egységre a fizetendő adó 1,19 x 0,16 = 0,1904 lesz. Amennyiben az adót lecsökkentjük 15%-ra ezeket a számításokat elvégezve 1 / 0,85 = 1,1764 kerekítve 1,18 lesz. A 100 nettó egységre jutó adó 0,177 lesz. Kamatkedvezményből származó jövedelem esetén előfordulhat, hogy szja mellet még 6% eho is terheli azt. Ebben az esetben a bruttósítást idén 22%-ra jövőre pedig 21%-ra kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a szorzó 1,28 helyet (a pontos érték 1,2821) helyett 1,27-re (a pontos érték 1,2658) kell csökkenjen.
Most térjünk rá, ezeket a jogalkotó hogyan vezette át. Az adókulcs csökkentésével egyidejűleg az adóalap megállapításához alkalmazandó szorzó az alábbi jövedelmek esetében 1,19-ről 1,18-ra csökken:
– ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződésből származó nem pénzben juttatott vagyoni érték,
– nem pénzben keletkezett kamatjövedelem;
– kamatkedvezményből származó jövedelem, ha nem terheli eho;
– lakás önkormányzatnak való bérbeadása esetében kapott bérleti díj, amennyiben az önkormányzat a lakást nem a meghatározott célra hasznosítja;
– a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti nem pénzben juttatott nyeremény.

Az adókulcs csökkentésével egyidejűleg az adóalap megállapításához alkalmazandó szorzó az alábbi jövedelmek esetében 1,28-ről 1,27-re csökken:
– kamatkedvezményből származó jövedelem, ha eho terheli.

Ahogy észrevehettük a cafeteria juttatások, nem szerepelnek a felsorolásban. Ezek szabatos megnevezése béren kívüli juttatások, illetve egyes meghatározott juttatások. A különbség közöttük az eho mértékében van, 14% illetve 27% a teher. A jelenlegi rendszerben 1,19 x (0,16 + 0,14) = 0,357; százalékosan 35,7%, illetve 1,19 x (0,16 + 0,27) = 0, 5117; százalékosan 51,17% a közteher. Az egy százalékpontos csökkentés következtében 1,18 x (0,15 + 0,14) = 0,3422; százalékosan 34,22%, illetve 1,18 x (0,15 + 0,27) = 0, 4956; százalékosan 49,56% lenne a közteher. Azonban ebben az esetben az adóalap módosító szorzó 1,19 maradt, ezért 1,19 x (0,15 + 0,14) = 0,3451; százalékosan 34,51%, illetve 1,19 x (0,15 + 0,27) = 0, 4998; százalékosan 49,98% a lesz közteher. Úgy látszik a cafeteriát nem preferálja a jogalkotó.
Láthatjuk, hogy az Szja törvényen belül sem vezette végig a jogalkotó a változást.
Régóta húzódó jogalkotói hiányosság, hogy a kamatkedvezmény irányadó határát, amelyet a jegybanki alapkamat + 5%-ban határozzák meg, nem valorizálták. Ez jelenleg a jegybanki kamat ötszörösét jelenti. A polgári ügyletekben a Ptk. szerint, magánszemély adós esetén a jegybanki alapkamat a javasolt ügyleti kamat. Alkalmazható még szokásos piaci kamat, de annak értékét a kifizetőnek kellene bizonyítania, pedig az feltehetőleg makrogazdasági tény, amit az adóhatóság közzé tehetne, mint az üzemanyagárat.

Az összevont közterhek esetében sem vezették végig az szja kulcsváltozás következményeit. Vegyük ezeket sorra. Az ekho összevont adónem igen kedvező, az azt alkalmazók számára. A 2006-os bevezetése óta a befolyt összegek adónemek közti megosztásán többször változtattak, de a mértékét nem csökkentették. Ez alatt az idő alatt az szja egykulcsossá vált és le is csökkent.
Az eva is összevont adónem, kiváltja többek között a személyi jövedelemadót is. A szabályozás nem rendelkezik az adónemek közti megoszlásról, így a személyi jövedelemadó kulcs csökkentésének hatása nem számszerűsíthető.
A kata esetén, ami értelmesen felvethető kérdés, hogy az adóteher csökkenése a társadalombiztosítási ellátási alap növekedésével jár-e együtt. A havi 25 ezres tétel nem generál ellátási jogosultságot. A havi 50 ezres tétel esetén 81 300 Ft, míg a havi 75 ezres tétel esetén 136 250 Ft az ellátási alap. Amennyiben az szja kulcs 15%-ra csökken az 50 ezres befizetési tétel 82 640 Ft ellátási alapra nyújtana fedezetet. A jogalkotó nem változtatott a kata szabályain.
A kiva rendszerében az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 16% marad, míg az osztalék utáni szja 15% lesz. Ez is diszharmonikus.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra és az adórendszeren kívüli keresetre az szja kulcs változása nincs hatással, a jövedelem elszámolásnak nem képezi alapját, így valorizálni sem kell.
Az összegzésből láthatjuk, hogy a jogalkotónak lehetősége lett volna az adókulcscsökkentést szisztematikusan végig vezetnie. Az év végéig hátra levő időben ez még pótolható.

 

(dr. Kenyeres Sándor)