SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
Az iskolakezdéssel kapcsolatban az iskolák, illetve fenntartóik gyakran szembesülnek az úgynevezett sajátos nevelési igényű gyermekek tényleges támogatási lehetőségeinek kérdésével. Ezen gyerekek egészségi állapotukra tekintettel nem minden esetben részesülnek magasabb összegű családi pótlékban, tehát az őket is megillető kedvezményre való jogosultságuk megállapítása, jogosultságuk megfelelő igazolása valóban problémákat vethet fel. Az eligazodás megkönnyítése érdekében az alábbiakban összefoglalásra kerül az SNI-s gyermekek támogatási lehetőségei és jogosultságuk igazolásának módja továbbá a képzésükkel kapcsolatos aktuális szabályozás.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (5a) bekezdése szerint, gyermekétkeztetés esetén a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani.
Ugyanezen törvény 5. § p) pontja határozza meg a tartós betegség fogalmát, amely szerint tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít.
Ugyanezen törvény 5. § q) pontja határozza meg a fogyatékos gyermek fogalmát. A qb) alpont szerint fogyatékos gyermek: a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 4. § 25. pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal felnőtt.
Az Nktv. 4. §. 25. pontja szerint: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
A törvény végrehajtására kiadott, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) kormányrendelet határozza meg az ellátások igényléséhez és a térítési díjak megállapításához felhasználható bizonyítékok körét.
E rendelet 18. § (5) bekezdése szerint, gyermekétkeztetésnél a Gyvt. 151. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltak fennállását (tartós betegség)
– a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolatával, illetve
– tartós betegség esetén szakorvosi igazolással,
Fogyatékosság esetén
– a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7/A. § (1) bekezdése szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével kell igazolni.
Fentiek figyelembevételével, ha a gyermek tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos, és utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a normatív étkezési térítési díj megállapításához a szülő bemutatja vagy a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozatot, vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító, szakorvos által kiállított szakorvosi igazolást.
Amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, a normatív étkezési térítési díj megállapításához a szülő bemutatja a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét a sajátos nevelési igény megállapításáról.
Ingyenes tankönyv
A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § 2. bekezdése alapján ingyenes tankönyvre jogosult
– a tartósan beteg,
– a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek.
A törvény szerint abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell sajátos nevelési igényűnek tekinteni, az Nkt. sajátos nevelési igény meghatározására vonatkozó rendelkezésében foglaltakat (Nktv. 4. § 25.) kell alkalmazni.
Családi pótlék
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § 1. bek. ab) pontja alapján a családi pótlék a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.
A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7/A. (1) bekezdése kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát.
A gyermek legalább 23. életéve betöltéséig családi pótlékban részesülhet viszont ez nem a magasabb összegű családi pótlék, azaz az iskoláztatási támogatást (amely a családi pótlék juttatásának egyik formája) az általános szabályok szerint állapítják meg.
Képzés
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 57. § (1) bekezdés értelmében, a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
2015. január 1. napját megelőzően az idézett jogszabályhely még az alábbi szövegrészt is tartalmazta: A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. 2015. január 1. napján hatályát vesztette az Nkt. 57. § (1) bekezdésének „A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.” szövegrésze, azaz 2015. január 1. napjától szülői kérésre csak az első évfolyam ismételhető meg.
2014. december 31-ig hatályos szabályozás, amely szerint korlátozás nélkül bármely évfolyam megismételhető volt visszaélésekre adhatott alapot, s nem szolgálta az egyes tanulók érdekét. Pusztán az, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló az adott évfolyamot
– ugyanazon intézményben,
– ugyanazon pedagógiai program alapján,
– ugyanazon módszerekkel tanítva
megismétli, nem több mint egy egyszerű bukás-évismétlés (még ha másképp is nevezzük).
A jelenleg is hatályos jogszabályok ennél jóval előremutatóbb és hatékonyabb pedagógiai lehetőségeket biztosítanak az intézmények számára. A felfutó rendszerrel egymást váltó 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról fogyatékossági és műveltségi területenként részletesen meghatározza:
– a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésének céljait, módszereit,
– egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
– a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,
– a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.
A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni:
– az intézmény pedagógiai programjában,
– a helyi tantervben,
– a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban,
– az egyéni fejlesztési tervben.
Ennek megvalósítása valóban több munkát jelent mind az intézménynek, mind az adott pedagógusnak, de jóval hatékonyabb is, mint egy egyszerű évismétlés.
Ezen túlmenően a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 11. § (2) bekezdése értelmében a helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Ezen szabály alkalmazása természetesen nem lehet öncélú, nem szolgálhat egyéni intézményi igényeket, kizárólag a tanulók érdeke vehető figyelembe prioritásként.
(dr. Veres Gábor)
További hírek
Végelszámolás KIVA alany esetén
Így maradhat minden esetben adómentes a borravaló
Értékesített és lízingelt gépjármű áfája
Már a szállodákba is megérkezett a mesterséges intelligencia
Ismét élesítik a nemzeti tengelysúlymérő rendszert
Kisteherautó-lízing nyomán felmerülő kérdések
Elvesztett átalányadózás: de mikortól?
A haszonélvezet megszüntetése
A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adattartalma
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
29
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR