Az első tervezet az ajánlattevők alkalmasságával foglalkozik, valamint a rájuk vonatkozó kizárási okokat tartalmazza. Az új uniós norma - és ez alapján az új magyar közbeszerzési törvény - szerint a kiírásban szereplő alkalmassági feltételeket, a kizáró okok hiányát nem kell igazolni,  elegendő, ha az ajánlattevő egy formanyomtatványon nyilatkozik azokról.
    Az Európai Bizottság (EB) erre a célra létrehozta az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, amelyet elektronikusan kell kitölteniük az ajánlattevőknek, szintén az EB által működtetett web-felületen. A valótlan tények - súlyosabb esetekben - hamis nyilatkozatnak minősülnek, amely az erről a piacról történő időleges kizárással járhat.
    Az uniós irányelvek - egy szűk körben - megengedik azt, hogy a nyilatkozatot tényként fogadja el az ajánlatkérő, de a fő szabály az, hogy azokat magyarországi adatbázisokból kell ellenőriznie. Az ajánlattevő azonban más adatbázist is megjelölhet, de feltétel hogy ehhez az ajánlatkérő közvetlenül hozzáférhessen.
    A minősített ajánlattevők jegyzékét továbbra is az Közbeszerzési Hatóság vezeti, de ilyet létrehozhatnak a gazdasági- és a szakmai kamarák is. Ezek működését - a hatósági jegyzék mintájára - szabályozza a rendelet tervezete.
    A második tervezet a tervpályázatok eljárásait szabályozza. Itt az a legfőbb újdonság, hogy a tervpályázati kiírás nem szorítkozik az építészeti tervek megvalósítására. A fő cél azonban továbbra is a település- és területrendezés, építészet és építés, belsőépítészet, illetve adatfeldolgozás területén készített tervek vagy tervrajzok összevetése és rangsorolása.
    Ezeken túl azonban - összhangban az uniós irányelvvel - tervpályázat célja lehet különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató pénzügyi konstrukciók megtervezése, továbbá a kert- és tájépítészeti feladatok szakmai előkészítése, valamint védett műemléki érték érintettsége esetén az ezeket megalapozó kutatási és szakági dokumentációk készítése is.
    Tervpályázat írható ki továbbá képzőművészeti, iparművészeti vagy pedig az egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek - mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell - összevetésére és rangsorolására is.
    Az ajánlatkérő mindezeken túl akkor is kiírhat tervpályázatot, ha annak célja a pályázók által elkészített pályaművek összehasonlítása és értékelése.
    A harmadik kormányrendelet tervezet a védelmi- és a minősített beszerzéseket szabályozza. Mint a tervezet indoklása megjegyzi, az EB kifogásolta az eddigi magyar gyakorlatot, amely lehetővé tette a védelmi irányelv alá nem tartozó beszerzések kiemelését is az általános eljárásrend alól. A közbeszerzéssel kapcsolatos bizalmas információk védelme megvalósulhat az általános közbeszerzés keretein belül is, például titoktartás vállalásával, illetve utólagos nemzetbiztonsági átvilágítással - áll az indoklásban.
    Az általános közbeszerzési eljárás alóli mentesítést az Országgyűlés illetékes bizottsága adja meg továbbra is. A mentesítést az ajánlatkérőnek kell kezdeményeznie, a beszerzés tárgya szerint illetékes miniszternél. A mentesítés kapcsolódhat a hírszerzéshez, az elhárításhoz, a honvédelmi beszerzéshez, továbbá egyéb esetekhez is.
    Végül a negyedik rendelettervezet a közszolgáltatók közbeszerzéseit szabályozza. Ezek a szabályok rugalmasabbak az általános előírásoknál. Például lehetővé teszi kétfordulós közbeszerzés kiírását innovációs partnerségre is. A második fordulóba jutó jelentkezők kiválasztására bármilyen objektív kritériumrendszert alkalmazhat az ajánlatkérő. A tervezet mindössze egy feltételt szab: a kiválasztási szempontok nem sérthetik a valódi versenyt.
    A végrehajtási rendeletek - az új közbeszerzési törvényhez igazítva - november elsején lépnek hatályba.

(MTI)