A „Jövedelemigazolás” számadású nyomtatványtömb használata

Már korábban is szó volt arról, hogy megszűnik a biztosítással járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató által kiállítandó Jövedelemigazolás nyomtatvány, mivel az egészségbiztosítási pénzellátások számításának új rendszere alapján a táppénzt, a terhességi- gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat annál a foglalkoztatónál elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemből kell számítani ahol a biztosított keresőképtelenné vált vagy szült. Korábbi munkáltatónál elért keresetet a pénzellátás megállapításánál már nem lehet figyelembe venni.
Ugyanakkor 2015. január 1-jétől az egészségbiztosítási készpénzellátások (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Fenti rendelkezést abban az esetben kell alkalmazni, ha az ellátásokra való jogosultság 2014. december 31-ét követően keletkezik. Vagyis ezek az adatok az Art. 31. § (2) bekezdésében szabályozott havi, elektronikus adó- és járulékbevallásban szerepelnek, amelyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) birtokában vannak. Így aztán jelenleg ún. rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között nincs különbség, mert a bevallás adatai miatt nem is lehet különbséget tenni köztük.
Mindennek ellenére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Ebtv.vr.) 37/A. §-a továbbra is rendelkezik a Jövedelemigazolás, mint szigorú számadású nyomtatvány kiadásáról, az alábbiak szerint hatályos szöveggel:
A Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésének napján a foglalkoztató a biztosított írásbeli kérésére a jövedelemigazoláson köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem volt. A biztosított jövedelemigazolás kiadása iránti írásbeli kérelmének átvételéről a foglalkoztatónak igazolást kell kiadnia. A jövedelemigazolásra külön fel kell vezetni az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. A jövedelemigazolás mellékletét képező pótlap használata akkor kötelező, ha a kifizetett nem rendszeres jövedelem feltüntetésére a jövedelemigazoláson nincs elegendő hely.
Ha a biztosított a 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekre tekintettel igényel csecsemőgondozási díjat vagy az Ebtv. 42/A. §-a alapján gyermekgondozási díjat, akkor az igény bejelentésével egyidejűleg a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja az előző év első napjától az ellátás igényléséig minden más munkáltató által kibocsájtott jövedelemigazolást. Foglalkoztató hiányában a biztosított a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelemmel együtt az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást közvetlenül az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez nyújtja be.
Igaz, most már nem minden esetben kötelező kiadni csak akkor, ha az a biztosított kifejezetten és írásban kéri! De minek?
Ezzel összefüggésben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleményében a következő tájékoztatást adja nekünk (hivatalos honlapján).
A kötelező egészségbiztosítási ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 2015. január 1-jétől hatályos 39/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Fenti rendelkezést abban az esetben kell alkalmazni, ha az ellátásokra való jogosultság 2014. december 31-ét követően keletkezik. Tehát, amennyiben az igénylő táppénzre, gyermek ápolása címén igényelt táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, illetve baleseti táppénzre 2014. december 31-ét követően válik jogosulttá, a „Foglalkoztatói igazolás”-on a jövedelemadatokat nem kell közölni, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz benyújtott személyi jövedelemadó bevallás alapján történik az ellátások összegének megállapítása. Ennek megfelelően a „Foglalkoztatói igazolás” kitöltésekor az alábbiak szerint kell eljárni:
Táppénz, gyermek ápolása címén igényelt táppénz igénylése esetén abban az esetben, ha a táppénzre jogosultság 2014. december 31-ét követően keletkezik, a [Pótlap tp, gyáp] lap „2. A táppénz megállapításához szükséges adatok” rovat „1. Jövedelem” blokk első és második oszlopában 0-t kell közölni.  Csecsemőgondozási díj igénylése esetén abban az esetben, ha a csecsemőgondozási díjra jogosultság kezdő időpontja 2014. december 31-ét követően keletkezik, a [Pótlap thgys] lap „3. A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításához szükséges adatok” rovat „1. Jövedelem” blokk első és második oszlopában 0-t kell közölni. (2015. január 1-jétől a terhességi-gyermekágyi segély elnevezése csecsemőgondozási díjra változott, tehát ahol a nyomtatvány terhességi- gyermekágyi segélyt említ, azon csecsemőgondozási díjat is érteni kell.) Ebtv. 82/G. § (1) bek. Gyermekgondozási díj igénylése esetén abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő időpontja 2014. december 31-ét követően keletkezik, a [Pótlap gyed] lap „2. A gyermekgondozási díj összegének megállapításához szükséges adatok” rovat „1. Jövedelem” blokk első és második oszlopában 0-t kell közölni. Baleseti táppénz igénylése esetén abban az esetben, ha a baleseti táppénzre jogosultság kezdő időpontja 2014. december 31-ét követően keletkezik, a [Pótlap bal 01] lap „3. A baleseti táppénz megállapításához szükséges adatok” blokk valamely rovatába 0-t kell közölni. Ha a kérelmező jogviszonya társas vállalkozó, a [Pótlap bal 02] lap „4. A baleseti táppénz megállapításához szükséges adatok” rovat „1. Jövedelem” blokk első és második oszlopában 0-t kell közölni.
Hát ez ugye egyenesen óriási! Írdogáljuk a nagy nullákat, ami ugye nem nulla, mert, ha az ellátás alapja nulla lenne, akkor az ellátás maga is nulla. Arról van szó, hogy nincs szükség erre a nyomtatványra, mert akár nullát írunk oda, akár nem, azt úgy sem lehetne figyelembe venni, mert csakis és kizárólag az adóbevallás adataiból lehet dolgozni.
Az még szerencse, hogy új nyomtatványokat nem gyártottak, pedig akár lehetne is. A terhességi- gyermekágyi segély helyett csecsemőgondozási díjat kellene nyomtatni! Meg át kellene írni, hogy a jövedelemigazoláson nem a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell igazolni, hanem az utolsó három hónapot ki kell hagyni!
A pénzbeli ellátás összege fő szabály szerint ugyanis már az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számított 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kerül megállapításra, a rendszeres és nem rendszeres jövedelem különbségtétel nélkül képez ellátási alapot.
Álláspontunk szerint azonban az lenne a helyes megoldás, ha – mint azt megígérték – ez a szabályt hatályon kívül helyezik.
Addig is, ha megválunk a dolgozónktól beszüljük rá, hogy ne kérje a Jövedelemigazolás kiadását. Ha az meg haragszik ránk, akkor kéri. Ilyenkor rajzolgassuk bőszen a nullákat.

A nevelőszülői jogviszony szünetelése

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosítottnak minősül.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §, illetve 18. § (2a) bekezdésének, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdésének, 9. § (1) bekezdésének a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. § (1) bekezdés c) pontjának, valamint az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezései szerint öregségi nyugdíjra, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára, korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, átmeneti bányászjáradékra, vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult az a személy, aki az ellátás folyósításának kezdő időpontjában biztosítási jogviszonyban áll.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2015. január 1. napjától hatályos 66/D. § (15) bekezdésében foglaltak szerint a nevelőszülő kérelmére a működtető szünetelteti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt arra a napra, amelytől kezdődően a nevelőszülő a fentiekben felsorolt ellátást kíván igényelni. A nevelőszülőnek a szünetelés iránti kérelmét a működtetőnél kell benyújtania. A szüneteltetés iránti kérelméhez csatolni szükséges a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az ellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati időt, a foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időt vagy a korkedvezményes időt igazoló határozatát.
A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997 (X. 6.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének 1.7. pontjának rendelkezései szerint az ellátások iránti igény előterjesztésekor a nevelőszülőknek csatolniuk kell a működtető igazolását a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteléséről. Az ehhez szükséges nyomtatvány elérhető a www.onyf.hu honlapon „Nyomtatványok” → „További nyomtatványok” → „Nyugdíjigénylés” menüpont alatt.

A főállású kisadózó szolgálati ideje

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 39. § (1) bekezdése szerint, ha a biztosítottnak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdésének a)–b) és g) pontja továbbá a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló törvény értelmében a teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.
A főállású kisadózó esetében a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (81 300 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2015-ben 105 000 forint) arányával.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adót fizet, amelyre tekintettel az ellátások alapjaként havi 136 250 forint vehető figyelembe, az arányos szolgálati idő számítást nem kell alkalmazni.
Az arányos szolgálati idő számítását a Tny. 39. § (2) bekezdése értelmében a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.
A minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

Nyugdíjigény bejelentése Magyarországon közösségi rendelet vagy kétoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó igénylő esetén

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (közösségi rendeletek) vagy időarányos teherviselésen alapuló szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatálya alá tartozó igénylő magyarországi igénybejelentésére speciális szabályok vonatkoznak.
A nyugellátás iránti igényeknek az illetékes külföldi nyugdíjbiztosítási szerv felé történő továbbítása, valamint az uniós rendeletek, vagy Egyezmény alapján Magyarországon figyelembe vehető, beszámítható idők igazolása az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának feladata.
Az igény a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szakigazgatási szervnél, vagy a kérelem elbírálására illetékes szervnél, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága Nemzetközi Megállapítási és Fegyveres Nyugdíjügyek I. Főosztályán (1081 Budapest Fiumei út 19/a., levelezési cím: 1554 Budapest Pf.: 350.) terjeszthető elő az erre a célra rendszeresített magyar igénybejelentő lapon.
Ettől eltérően a hozzátartozói nyugdíjigényeket az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága Ellátásban Részesülők Jogán Hozzátartozói Igényeket Elbíráló Főosztálya (1139 Budapest Váci út 73., levelezési cím: 1820 Budapest) bírálja el, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el.
Az igény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetőek a nyugdíjbiztosítási szervektől, illetve megtalálhatóak a www.onyf.hu honlapon Nyomtatványtár, illetve a Nyomtatványok/További nemzetközi nyomtatványok menüpont alatt is.
Amennyiben az igénylő vagy jogszerző az igénybejelentést megelőzően nem kérte szolgálati idejének összeszámítását, illetve nem kezdeményezte nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás megindítását, a kitöltött és aláírt nyomtatványhoz célszerű csatolni a magyar szolgálati időket igazoló – még fellelhető – dokumentumokat (például magyar munkakönyv, igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról, munkáltatói igazolás, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkás-bizonyítvány, Magyarországon felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételt bizonyító oklevél/leckekönyv, katonakönyv).
Az igény, fellebbezés vagy egyéb dokumentáció egyik ország illetékes intézményéhez történő benyújtásának napja egyben a másik ország illetékes intézményéhez történő benyújtás napjának is tekintendő. Az az illetékes intézmény, ahova az igényt, fellebbezést vagy egyéb dokumentációt benyújtották, köteles azt haladéktalanul a másik ország illetékes intézményének továbbítani.
A japán érintettségű ügyek kivételével az egyik ország által nyújtható valamely ellátásra beérkezett igény a másik ország által nyújtható, adott ellátásra benyújtott igénynek is tekintendő, amennyiben a kérelmező igényében jelzi, hogy a másik ország szociális ellátórendszeréhez tartozik vagy tartozott.
A fentiektől eltérően amennyiben az igénylő az igénybejelentő lapon úgy nyilatkozik, hogy a valamely érintett országban megállapítandó ellátás elhalasztását kéri, akkor az igény nem kerül továbbításra, kizárólag a szükséges külföldi szolgálati idő igazolás, vagy más adatok beszerzése iránt történik intézkedés.