A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, azaz az állami intézményfenntartó központ 2015 nyarán átalakul, és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2014 végi módosítása, a Kormány 2015 tavaszi rendeletei és az Szt. újabb módosítása következtében a Nemzetgazdasági Minisztérium veszi át a legtöbb szakképző iskola fenntartásával járó feladatokat.

A fenntartóváltás mellett rendkívül sok egyéb változás is érinti az iskolai rendszerű szakképzés rendszerét, amelyeket az Szt. 2015. június 4-én kihirdetett és hét különböző időpontban hatályba lépő módosításai testesítenek meg.

2015. június 12-én lépett hatályba a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: módosító törvény), amely
− egyrészt a fenntartóváltásnak a 2014. év végi módosítással lefektetett egyes szabályait változtatta meg,
− másrészt kijelölte a fenntartóváltást követően kialakítandó szakképzési centrumok kereteit.

A Magyar Közlönyben 2015. május 21-én jelent meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) kormányrendelet (a továbbiakban: fenntartóváltó kormányrendelet), amely a szakképző iskoláknak a 2015. július 1-jétől életbe lépő fenntartónkénti megoszlását tartalmazza.

A fenntartóváltó kormányrendelethez kapcsolódóan jelent meg 2015. június 12-én (a módosító törvény hatálybalépése napján), és másnap életbe is lépett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló 146/2015. (VI. 12.) kormányrendelet (a továbbiakban: operatív kormányrendelet), amely a fenntartóváltás egyes operatív kérdéseit részletezi.

A két kormányrendelet együtt adja meg a kereteit az új rendszernek, valamint tartalmazza a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában 2015. június 30-ig működő és a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába 2015. július 1-jétől átkerülő szakképző iskolák
− felsorolását,
− a kiválás kérdéseit,
− a kiválásig vállalható kötelezettségek rendjét,
− az alapító okiratok elkészítését,
− az átkerülő munkavállalók egyes foglalkoztatási kérdéseit,
− az átadás-átvétel kötelező tartalmi elemeit és
− az ingó-, ingatlan eszközök átadásának rendjét.

A fenntartóváltás új törvényi szabályai

A 2014 decembere és 2015. július 1. közötti időszak

Az Szt. már 2014 végén rendelkezett arról, hogy az állami szakképző iskolák többsége a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerül. (Az egyéb állami fenntartású iskolák státusza nem változik, tehát a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és az ugyancsak jelentős szakképzési feladatot ellátó, Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő szakképző iskoláké.)

A fenntartóváltás törvényi alapjait a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény fektette le, amely módosította az Szt.-t is, ezek a rendelkezések azonban jelentősen kiegészültek a módosító törvénnyel. Minderre úgy került sor, hogy mind a fenntartóváltás, mind az intézményintegráció (amelyeket meg kell különböztetni egymástól), viszonylag rövid időintervallumon belül valósulnak meg.
A folyamat során 2014. december 15-én megalakult a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, amely 2015. július 1-jétől az iskolafenntartói feladatok egy részét, annak operatív vonatkozásait látja el, és egyben általános jogutódja is a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóságának. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal létrejöttével, majd a 2015. július 1-jei fenntartóváltással módosult a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerepe és – először 2015. január 1-jével, majd 2015. július 1-jével – a központ feladatkörét és hatáskörét szabályozó jogszabály, A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) kormányrendelet is változott. Utóbbiban az elkerülő, kiváló szakképző iskolák miatt a szakképzési feladatok tekintetében jelentkező hangsúlyeltolódás és volumencsökkenés került részben szabályozásra, de úgy, hogy a központnál maradó szakképző intézmények miatt bizonyos szakképzési feladatokat a központ is el fog látni.

Alapvető különbség a 2015. július 1-je előtti és utáni fenntartási modell között, hogy míg 2015. június 30-ig az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik háttérintézménye a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (tehát nem az oktatásért felelős miniszter) volt a fenntartói jogkörben eljáró szerv, addig a 2015. július 1-je utáni időszakban maga a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, azaz a nemzetgazdasági miniszter. Ennek kormányzati mintájául a Vidékfejlesztési (majd Földművelésügyi) Minisztérium által kialakított szakképző iskolafenntartási modell szolgált.

A nemzetgazdasági miniszter bizonyos operatív feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalon vagy annak vezetőjén keresztül lát el. Igaz, az Szt. 5/A. §-ának még a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény által módosított eredeti – de végül hatályba nem léptetett – rendelkezése szerint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a fenntartásában lévő szakképző iskolákat az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, azaz a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalon útján tartotta volna fenn és működtette volna. A módosító törvény azonban arról rendelkezett, hogy ez a változtatás nem lép életbe 2015. július 1-jén, így a fenntartói jogok címzettje a nemzetgazdasági miniszter lett (maradt). Ezzel összhangban A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) és az Szt. által használt „állami intézményfenntartó központ” fogalmán továbbra is csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ értendő.

 A Módosító Törvény szerinti eljárás

A 2015. július 1-jén bekövetkezett fenntartóváltás végleges szabályait a módosító törvény határozta meg, annak is az átmeneti rendelkezései. Ezt megelőzően is számos teendő volt a fenntartóváltás előkészítése érdekében, ezért a fenntartóváltás miatt követendő, elsősorban az emberi erőforrások miniszterre és a nemzetgazdasági miniszterre vonatkozó eljárás új átmeneti szabályai már 2015. június 12-én hatályba léptek. Ebben az eljárásban egyrészt több minden is változott a 2014 végén elfogadott eredeti szabályokhoz képest, másrészt azokat sokkal részletesebben is fogalmazták meg.

A módosító törvénnyel eszközölt változtatás értelmében az Szt. szerinti intézményintegrációhoz szükséges szakképzési feladat- és intézményátadást 2015. július 1-jei hatállyal kell végrehajtani, ezenfelül meghatározták
− az átadás elemeit és annak módját,
− az azzal kapcsolatos döntések rendjét,
− a futó projektek sorsát,
− a létrejövő szakképzési centrumok helyzetét és
− annak egyes intézményvezetői kérdéseit.

A követendő eljárást rögzítő átmeneti szabályozás szerint ez a szakképzési feladat- és intézményátadás – az általános rendelkezésektől eltérően, kivételesen – nem minősül az Nkt. szerinti intézményátszervezésnek. Az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerint egyébként a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény
− fenntartói jogának átadásával,
− a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet
o    egyesítéssel, ami lehet beolvadás vagy összeolvadás, illetve
o    szétválasztással, ami lehet különválás vagy kiválás,
− a megszüntetésével vagy
− átszervezésével kapcsolatban.

A törvény ezzel összefüggésben egy olyan biztosítékot is megfogalmazott, amely az új intézményfenntartó érdekeit védi. Eszerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti, szakképzési feladatellátást érintő döntést kizárólag a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével hozhat.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2015. július 1-jén a kezelésében lévő, szakképzési feladatot szolgáló
− humán erőforrást,
− ingatlant,
− ingóságot és
− vagyoni értékű jogot a nemzetgazdasági miniszternek átadta, a használatában lévő eszközöket pedig rendelkezésére bocsátotta az átadás napjától, de a törvény kitért arra is, hogy ennek legalább a 2015. január 1-jei állapot szerint kellett megtörténnie.

A fenntartóváltást követően végrehajtott intézményintegráció alapján létrejövő szakképzési centrumok veszik át fokozatosan a térségi integrált szakképző központok szerepét. Ezért a törvény arról is rendelkezik − többek között −, hogy amennyiben van még az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság formájában működő térségi integrált szakképző központ, akkor a térségi integrált szakképző központ feladatait és az ezzel összefüggő projekt-végrehajtási és projekt-fenntartási kötelezettségeit 2015. július 1-jei hatállyal át kell adnia a szakképzési centrum részére.

A szakképzési centrum által 2015. július 1-jével átvett közfeladat ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon – ideértve a tan- és egyéb eszközöket, felszereléseket – a közfeladat-átvételhez kapcsolódó megállapodás alapjául szolgáló leltár szerint a közfeladatot átvevő szakképzési centrum ingyenes vagyonkezelésébe került a közfeladat átvételének időpontjától a közfeladat szakképzési centrum részéről történő ellátásának az adott ingatlanban történő megszűnésének időpontjáig. A vagyonkezelői jog a szakképzési centrumot a térségi integrált szakképző központ esetében az önkormányzati tulajdoni hányad tekintetében illeti meg.

(Ez utóbbi rendelkezéseket nem kellett a földművelésügyért felelős miniszter fenntartásában lévő szakképző iskolák és a kizárólag nem állami, nem önkormányzati részvétellel létrejött térségi integrált szakképző központok által ellátott közfeladathoz kapcsolódó, valamint az olyan ingatlan és ingó vagyonra alkalmazni, amely tekintetében a szakképzési centrumot ingyenes vagyonkezelés, illetve ingyenes használat illeti meg.)

A fenti vagyonkezelés részletes szabályairól, továbbá az ingóvagyon átadás-átvételéről 2015. január 1-jei állapot szerint a szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa legkésőbb 2015. október 31-ig megállapodást kell, hogy kössön. A törvény nem enged sok választást az érintettek részére, ugyanis ha a megállapodás nem jönne létre, akkor az egyrészt nem akadálya az ingatlan, ingó vagyon használatbavételének, másrészt a vagyonkezelői jogot a nemzetgazdasági miniszter közigazgatási hatósági határozattal is bejegyeztetheti az ingatlan-nyilvántartásba.

Az átmeneti rendelkezés azt is lehetővé tette, hogy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzési centrum tekintetében nyilvános pályázati kiírás nélkül adhasson intézményvezetői, tagintézmény-vezetői megbízást, ha az a közfeladat átvétele miatt szükséges. Az ilyen speciális eljárás alapján létrejött megbízás a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb a 2015/2016-os tanév végéig szólhat.
Következő cikkünkben a fenntartóváltó kormányrendeletről olvashatnak.

(Nádasdy Bence)