JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP
Tisztelt Ügyfelünk! Kiemelt célunk, hogy jogi tudástáraink megfeleljenek elvárásaiknak, ezért figyelembe véve az Önök kéréseit, visszajelzéseit, rendszeresen jelentkező összefoglalókat küldünk az újabb Magyar Közlönyök kiemelt jelentőségű jogszabályaiból.
(megjelenés ideje: 2015. július 15.)
A Kúria Magyar Közlönyben közzétett határozatai
2/2015. BKMPJE jogegységi határozata
Közzététel: 2015. július 15.
A jogegységi döntés egyes kúriai döntések hatályon kívül helyezését tartalmazza.
3/2015. PJE jogegységi határozata
Közzététel: 2015. július 15.
A jogegységi döntés egyes, polgári jogi tárgyú kúriai döntések felülvizsgálatát és egyes döntések hatályon kívül helyezését tartalmazza.
A Magyar Közlöny 2015. évi 101. száma kiemelt jogszabályváltozásai
(megjelenés ideje: 2015. július 10.)
35/2015.(VII.10.) EMMI rendelet az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014.(XII.30.) EMMI rendelet módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 11.
A rendelet (mellékletében) a pszichoaktívvá minősített anyagok felsorolását tartalmazza.
42/2015.(VII.10.) NFM rendelet a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról szóló 37/2007.(III.26.) GKM rendelet módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 11.
A rendelet értelmében mentesül a használati díj fizetés alól az M60 autópálya Pécs délnyugati elkerülő szakasza az 58. és 5826. számú utak között 2011. július 11-től.
A rendelet szerint 2011. július 11-től 2015. december 31-ig mentes, 2016. január 01-től díj ellenében használható az M43 autópályának Makói csomópont és az országhatár közötti szakasza, valamint M85 autóút.
A Magyar Közlöny 2015. évi 100. száma kiemelt jogszabályváltozásai
(megjelenés ideje: 2015. július 08.)
2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről
Hatályba lépés: 2015. szeptember 01.
A törvény a családi csődvédelem részletes szabályait tartalmazza, emellett számos – az új intézménnyel összefüggő –, jogszabályt módosít.
A jogszabály értelmében a családi csődvédelem lehetőségét 2015. szeptember 1-jétől a nem fizető jelzáloghitelesek, 2016. október 1-jétől pedig bárki igénybe veheti. A törvény felhatalmazza az igazságügy-minisztert az adósságrendezés kezdeményezéséhez benyújtandó dokumentumok, űrlapok kötelező tartalmi elemeinek formátumának, formai követelményeinek megállapítására.
– Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása tartalmazza az adósságrendezést kezdeményező személyek vagyonszerzési illetékének mentessége, valamint a bírósági adósságrendezési eljárások illetékének megállapítását.
– A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) módosítása szerint lakóingatlan lefoglalásának tényét és az árverést a végrehajtást kérő az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni köteles, aki erről a tényről igazolást állít ki.
– A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) módosítása értelmében ingó és ingatlan értékesítéséből származó bevétel után nem kell jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély azt teljes egészében az adósság rendezésre fordítja. Ha csak részben fordítja adósságrendezésre, a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján kell a jövedelmet meghatározni.
– Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) módosítása szerint a jogosult természetes személlyel szemben megindított adósságrendezési eljárás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogilag jelentős tény.
– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosítása kimondja, hogy az eljárásban fizetési könnyítés engedélyezhető, illetve pótlékok kiszabása mellőzésénél kivételes méltánylást érdemlő eset a pénzügyi intézménnyel szembeni fizetési kötelezettség adósságrendezési eljárás során történő engedélyezése.
2015. évi CVII. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény , és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 09., 2015. szeptember 01., 2016. január 01., 2018. január 01.
A törvény a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működésével és állami felügyeletével összefüggő részletes szabályokat tartalmazza.
A jogszabály lehetővé teszi miniszteri biztos kinevezését a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar felügyeletének ellátására, emellett megállapítja a miniszteri biztosi feladatokat. 20 millióról 30 millió forintra nő a kártérítés, illetve sérelemdíj fedezetére az önálló bírósági végrehajtó részére előírt kötelező felelősségbiztosítás mértéke.
A törvény részletesen meghatározza a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működési feltételeit, továbbá a végrehajtói szolgálat szünetelésének szabályait. A jogszabály értelmében a 2015. szeptember 1. napján határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező önálló bírósági végrehajtók szolgálata az e naptól számított 7 év elteltével megszűnik, kivéve, ha – kérelemre – a miniszter megállapítja a szolgálat folyamatosságát. 2017. december 31-ét követően végrehajtói feladatokat csak jogi szakvizsgával rendelkező személy láthat el.
2015. évi CXI. törvény az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a közfoglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 13. (foglalkoztatási szabályok), 2015. augusztus 01. (anyakönyvi eljárás)
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) módosítása szerint közfoglalkoztatási jogviszony az is, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 3 nap időtartamú munkaerő-piaci szolgáltatásban vesz rész.
A törvény különös jelleggel szabályozza a szabadság kiadását a közfoglalkoztatottak részére.
Az új szabályok szerint a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatottnak szabadságot engedélyezni, ha közfoglalkoztatónak nem minősülő munkáltatónál legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap (korábbi rendelkezés szerint: 90 nap) időtartamú határozott idejű munkaviszonyt kíván létesíteni. Az erre vonatkozó nyilatkozatot a közfoglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 2 nappal be kell nyújtani.
Közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. rendelkezései közül a 122. § (3) bekezdése (szabadság kiadásának módja), 123.§ (2), (5)−(7) bekezdése (szabadság fontos gazdasági érdekből megszakítása és ezzel összefüggésben a károk és költségek megtérítése) és 124. § (2)−(5) bekezdése (szabadság egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén való kiadása) nem alkalmazhatóak.
A módosítás értelmében továbbá:
– a közfoglalkoztatott részére a szabadság időarányosan, a jogviszony első 3 hónapjában is kiadható;
– a szabadság kezdetét megelőző 15 napon belül közölt szabadság a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki;
– a naptári éven áthúzódó jogviszonyok esetében a közfoglalkoztatott oldalán felmerült ok miatt az esedékesség évében ki nem adott szabadságot, az ok megszűnését követően haladéktalanul ki kell adni.
2015. évi CXII. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 13. (foglalkoztatási szabályok)
A törvény szigorítja a közfoglalkoztatásban való részvétel szabályait.
Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból akkor is, ha a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg.
A jogszabály egyszerűsíti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató munkaerő-igényének bejelentésére vonatkozó szabályokat: az erre vonatkozó igény május 01-október 31. között a tervezett foglalkoztatás helye szerint illetékes település polgármesterénél is bejelenthető.
További hírek
Adóváltozások 2025: áfa, helyi adók
Kft. ügyvezetésének változása
A szociális hozzájárulási adó 2025. évi változásai
Hogyan érdemes nyugdíjba vonulni 2025-ben?
Ezek lesznek a legfontosabb szja-változások 2025-től
A munkába járás költségtérítésének különös esetei
Kanyarban az Ügyfélkapu kivezetése: folyamatosan frissül...
Így változnak a kisadók 2025-től
Várható munkajogi változások 2025-től
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
27
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR