A Magyar Közlöny 2015. évi 103. száma kiemelt újdonságai
(megjelenés ideje: 2015. július 15.)

A Kúria Magyar Közlönyben közzétett határozatai

2/2015. BKMPJE jogegységi határozata
Közzététel: 2015. július 15.
A jogegységi döntés egyes kúriai döntések hatályon kívül helyezését tartalmazza.

3/2015. PJE jogegységi határozata
Közzététel: 2015. július 15.
A jogegységi döntés egyes, polgári jogi tárgyú kúriai döntések felülvizsgálatát és egyes döntések hatályon kívül helyezését tartalmazza.

A Magyar Közlöny 2015. évi 101. száma kiemelt jogszabályváltozásai
(megjelenés ideje: 2015. július 10.)

35/2015.(VII.10.) EMMI rendelet az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014.(XII.30.) EMMI rendelet módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 11.

A rendelet (mellékletében) a pszichoaktívvá minősített anyagok felsorolását tartalmazza.

42/2015.(VII.10.) NFM rendelet a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról szóló 37/2007.(III.26.) GKM rendelet módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 11.

A rendelet értelmében mentesül a használati díj fizetés alól az M60 autópálya Pécs délnyugati elkerülő szakasza az 58. és 5826. számú utak között 2011. július 11-től.
A rendelet szerint 2011. július 11-től 2015. december 31-ig mentes, 2016. január 01-től díj ellenében használható az M43 autópályának Makói csomópont és az országhatár közötti szakasza, valamint M85 autóút.

A Magyar Közlöny 2015. évi 100. száma kiemelt jogszabályváltozásai
(megjelenés ideje: 2015. július 08.)

2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről
Hatályba lépés: 2015. szeptember 01.

A törvény a családi csődvédelem részletes szabályait tartalmazza, emellett számos – az új intézménnyel összefüggő –, jogszabályt módosít.
A jogszabály értelmében a családi csődvédelem lehetőségét 2015. szeptember 1-jétől a nem fizető jelzáloghitelesek, 2016. október 1-jétől pedig bárki igénybe veheti. A törvény felhatalmazza az igazságügy-minisztert az adósságrendezés kezdeményezéséhez benyújtandó dokumentumok, űrlapok kötelező tartalmi elemeinek formátumának, formai követelményeinek megállapítására.

– Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása tartalmazza az adósságrendezést kezdeményező személyek vagyonszerzési illetékének mentessége, valamint a bírósági adósságrendezési eljárások illetékének megállapítását.
– A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) módosítása szerint lakóingatlan lefoglalásának tényét és az árverést a végrehajtást kérő az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni köteles, aki erről a tényről igazolást állít ki.
– A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) módosítása értelmében ingó és ingatlan értékesítéséből származó bevétel után nem kell jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély azt teljes egészében az adósság rendezésre fordítja. Ha csak részben fordítja adósságrendezésre, a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján kell a jövedelmet meghatározni.
– Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) módosítása szerint a jogosult természetes személlyel szemben megindított adósságrendezési eljárás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogilag jelentős tény.
– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosítása kimondja, hogy az eljárásban fizetési könnyítés engedélyezhető, illetve pótlékok kiszabása mellőzésénél kivételes méltánylást érdemlő eset a pénzügyi intézménnyel szembeni fizetési kötelezettség adósságrendezési eljárás során történő engedélyezése.

2015. évi CVII. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény , és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 09., 2015. szeptember 01., 2016. január 01., 2018. január 01.

A törvény a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működésével és állami felügyeletével összefüggő részletes szabályokat tartalmazza.
A jogszabály lehetővé teszi miniszteri biztos kinevezését a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar felügyeletének ellátására, emellett megállapítja a miniszteri biztosi feladatokat. 20 millióról 30 millió forintra nő a kártérítés, illetve sérelemdíj fedezetére az önálló bírósági végrehajtó részére előírt kötelező felelősségbiztosítás mértéke.
A törvény részletesen meghatározza a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működési feltételeit, továbbá a végrehajtói szolgálat szünetelésének szabályait. A jogszabály értelmében a 2015. szeptember 1. napján határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező önálló bírósági végrehajtók szolgálata az e naptól számított 7 év elteltével megszűnik, kivéve, ha – kérelemre – a miniszter megállapítja a szolgálat folyamatosságát. 2017. december 31-ét követően végrehajtói feladatokat csak jogi szakvizsgával rendelkező személy láthat el.

2015. évi CXI. törvény az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a közfoglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 13. (foglalkoztatási szabályok), 2015. augusztus 01. (anyakönyvi eljárás)

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) módosítása szerint közfoglalkoztatási jogviszony az is, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 3 nap időtartamú munkaerő-piaci szolgáltatásban vesz rész.

A törvény különös jelleggel szabályozza a szabadság kiadását a közfoglalkoztatottak részére.
Az új szabályok szerint a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatottnak szabadságot engedélyezni, ha közfoglalkoztatónak nem minősülő munkáltatónál legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap (korábbi rendelkezés szerint: 90 nap) időtartamú határozott idejű munkaviszonyt kíván létesíteni. Az erre vonatkozó nyilatkozatot a közfoglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 2 nappal be kell nyújtani.
Közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. rendelkezései közül a 122. § (3) bekezdése (szabadság kiadásának módja), 123.§ (2), (5)−(7) bekezdése (szabadság fontos gazdasági érdekből megszakítása és ezzel összefüggésben a károk és költségek megtérítése) és 124. § (2)−(5) bekezdése (szabadság egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén való kiadása) nem alkalmazhatóak.
A módosítás értelmében továbbá:
– a közfoglalkoztatott részére a szabadság időarányosan, a jogviszony első 3 hónapjában is kiadható;
– a szabadság kezdetét megelőző 15 napon belül közölt szabadság a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki;
– a naptári éven áthúzódó jogviszonyok esetében a közfoglalkoztatott oldalán felmerült ok miatt az esedékesség évében ki nem adott szabadságot, az ok megszűnését követően haladéktalanul ki kell adni.

2015. évi CXII. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról
Hatályba lépés: 2015. július 13. (foglalkoztatási szabályok)

A törvény szigorítja a közfoglalkoztatásban való részvétel szabályait.
Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból akkor is, ha a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg.
A jogszabály egyszerűsíti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató munkaerő-igényének bejelentésére vonatkozó szabályokat: az erre vonatkozó igény május 01-október 31. között a tervezett foglalkoztatás helye szerint illetékes település polgármesterénél is bejelenthető.