A Magyar Közlöny 2015. évi 47. száma kiemelt jogszabályváltozásai

2015. évi XXXI. törvény a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről
hatályba lépés: 2015. április 08.

A rendelet szigorítja a zár alá vétel szabályait, ezzel összefüggésben módosítja a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt.

A rendelet módosítja a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt.
A módosítások lényege: ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az ötvenmillió forintot meghaladó kárt okozó, vagy az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban az ügyész indítványára a Be. 159. § (2) bekezdésében foglaltak hiánya esetén is zár alá vehető a tevékenységet végző szervezet és kapcsolt vállalkozásai vagyona, egyes vagyontárgyai.
A zár alá vétel (bűnügyi zárlat) elvégzése a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik, zárgondnokként felszámolói feladatokat ellátó szervezetet kell kijelölni. A kormány a kirendelt zárgondnok vagyonmegőrzési feladatait és eljárása szabályait külön rendeletben állapítja meg.

2015. évi XXXII. törvény egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról
hatályba lépés: 2015. április 08. – 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról (Bjt.) módosításai – és 2015. április 15.

A törvény egyes, a közszolgálati jog körébe tartozó törvényeket módosít.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. (Kjt.) törvény módosítása értelmében közalkalmazotti jogviszony állam elleni bűncselekmény, igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, korrupciós bűncselekmény vagy közélet tisztasága, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, hivatali bűncselekmény, illetve közbizalom elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt nem álló személlyel létesíthető.
A kiegészítés részletes szabályai szerint
- a közalkalmazott a megalapozott gyanú közlésétől számított 15 napon belül köteles a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték;
- a rendelkezést a törvény hatályba lépése után indult büntetőeljárásokra kell alkalmazni.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) módosítása értelmében a hivatásos állomány tagja a megalapozott gyanú közlésétől számított 15 napon belül – fegyelemsértés terhe mellet – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója részére köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) módosítása értelmében az ügyészt, nyomozó hatóságot a terhelt munkáltatója felé tájékoztatási kötelezettség terheli, ha a terhelttel szemben törvényben meghatározott, kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazásának van helye.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) módosítása
- részletezi a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének tilalmát;
- lehetővé teszi a kinevezés módosítását – a kormánytisztviselő beleegyezése nélkül is – abban az esetben, ha az új munkahely és a lakóhely között, tömegközlekedési eszközzel, történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg (a korábbi előírás napi kettő órát meg nem haladó oda-visszautazásról rendelkezett);
- részletezi a fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kirendelés szabályait;
- tartalmazza a méltatlansági eljárás szabályainak kiegészítését (büntetőeljárás megalapozott gyanújának közlése);
- magában foglalja azt az új szabályt, miszerint a kormánytisztviselő a munkáltatóját – fegyelmi eljárás terhe mellett – tájékoztatni köteles arról, ha ellene büntetőeljárás indult.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása értelmében a fővárosi és megyei kormányhivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők vonatkozásában a hivatali szervezet vezetője 2015. év május 15-ig teljesítményértékelést folytathat le és ennek alapján megváltoztathatja, illetve meghozhatja az alapilletménytől eltérésről szóló döntését.

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) módosítása rögzíti a büntetőeljárás gyanújának bejelentési kötelezettségét a munkáltató felé.

2015. évi XXXVIII. törvény a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról
hatályba lépés: 2015. április 15.

A törvény értelmében a termékdíj-köteles termékek, anyagok köre kisebb mértékben változik (ld. a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdtv.) mellékletét!)

A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5061/2014/3. számú határozata
közzététel: 2015. április 07.

A határozat törvényellenességet állapít meg a helyi önkormányzat által bevezetett helyi adóval összefüggésben.

A határozat megállapítja Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 26/2010. (XII. 14.) önkormányzati rendelete egyes rendelkezéseinek törvényellenességét.
A döntés indokolása szerint a fővárosi önkormányzatot terhelő össztelepülési érdekű feladat esetén a kerületi önkormányzat a telekadó mértékének meghatározásakor a Helyi adó tv. (Htv.) 6. § c) pontja szerinti „helyi sajátosság” körében köteles értékelni azt a körülményt, hogy illetékességi területén köztemető közszolgáltatási funkcióval terhelt telek is van, mivel e közszolgáltatásnak a kerületi önkormányzat – és az önkormányzatot alkotó helyi közösség – is érintettje.

A határozatban alkalmazott jogszabályok:

 - Alaptörvény F) cikk (1) bekezdés;
- 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.) 13. §; 23. §;
- 1990. évi C. törvény a helyi adókról (Htv.) 1. §; 6. §; 17. §; 21–22. §, 52. § 26. és 35. pontok;
- 1999. évi XLIII. törvény 3. §;
- 58/2000. (X. 26.) Fővárosi Közgyűlési rendelet a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről 1. §, 2. §, 1. számú melléklet.

A Magyar Közlöny 2015. évi 45. száma kiemelt jogszabályváltozásai

13/2015. (III. 31.) BM rendelet a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
hatályba lépés: 2015. április 01.

A rendelet az igazgatási szolgáltatási díjköteles vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások, és ezek díjainak megállapítását tartalmazza a 2015. április 01-ét követően induló ügyekben.
A rendeletben meghatározottak tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény díjmentességre, díjfizetési kötelezettségre, pótlékokra, bírságokra, elévülésre vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
hatályba lépés: 2015. április 01.

A rendelet az igazgatási szolgáltatási díjköteles környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások és ezek díjainak megállapítását tartalmazza a 2015. április 01. után induló ügyekben.
A rendeletben meghatározottak tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény díjmentességre, díjfizetési kötelezettségre, pótlékokra, bírságokra, elévülésre vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A Magyar Közlöny 2015. évi 44. száma kiemelt jogszabályváltozásai

79/2015. (III. 31.) Korm. rendelet a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet módosításáról
hatályba lépés: 2015. július 01.

A rendelet technikai jellegű változtatásokat tartalmaz a családok otthonteremtési kedvezményét 2015. július 01-én bevezető 331/2014.(XII.18.) Korm. rendelet szövegében.

18/2015. (III. 31.) MvM rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalok területi integrációjával összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról
hatályba lépés: 2015. április 01.és 2015. szeptember 01.

A rendelet – több, a kormányhivatali integrációval összefüggő technikai változás mellett – a kormányablakok személyi és technikai feltételeiről szóló 39/2013.(XII.30.) KIM rendelet módosítását tartalmazza.