hatályba lépés: 2015. április 02. és 2017. szeptember 01. (számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás készítése)

A rendelet bővíti azon munkáltatók körét, akiknek kötelező katasztrófa- és tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyek foglalkoztatása.

- a rendelet, címében felsoroltak mellett, azon gazdálkodó tevékenységet folytató jogi és magánszemélyeknél is kötelezően írja elő legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező személy minimum havi 8 órában foglalkoztatását, amelyek tűzveszélyes, vagy robbanásveszélyes anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, forgalomba hoznak, vagy tárolnak,
- a rendelet megállapítja azokat a feltételeket (tűz és robbanásveszélyes anyagok tulajdonságára, mennyiségére, a tárolás feltételeire, a tárolóhely nagyságára, a vállalkozásnál foglalkoztatottak, illetve a zárt helyiségekben tartózkodók létszámára vonatkozó feltételek), amelyek teljesülése esetén a tűz- vagy katasztrófavédelmi szakember foglalkoztatása kötelező,
- azon gazdálkodó szervezetek, amelyek a rendelet hatálybalépésekor nem foglalkoztatnak meghatározott szakképesítésű személyt, az előírások betartásáról a rendelet hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül – tehát legkésőbb 2015. szeptember 29-ig - kötelesek gondoskodni,
- a mellékletek felsorolják azon katasztrófa- és tűzvédelmi képesítéseket, amelyek a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban és azok kihelyezett tanfolyamain szerezhetőek meg.


A Magyar Közlöny 2015. évi 40. száma kiemelt jogszabályváltozásai

2015. évi XI. törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

hatályba lépés: 2015. április 02.

A törvénymódosítás a személyhez fűződő jogok védelmében indított perek közül kiemeli a képmás, vagy hangfelvétel jogosulatlan készítésével, vagy felhasználásával kapcsolatos eljárást. (a sajtó-helyreigazítási és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek mellett)

- a törvény – a sajtó-helyreigazításhoz hasonlóan – kötelezővé teszi a pert megelőző egyeztető eljárást, amely a jogsértéstől való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kezdeményezhető azzal, hogy hat hónapon túl kérelem előterjesztésének nincs helye,
- a sérelem orvoslására vonatkozó kérelemben foglalt határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül indítható kereset. A határidő elmulasztása esetében igazolásnak van helye,
- a bíróság a perben soron kívül jár el, az elnök a tárgyalást a keresetlevél benyújtásától számított legkésőbb nyolcadik napra kitűzi,
- a másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni. Az ítélet ellen perújításnak nincs helye.
- amennyiben a sérelmet szenvedett fél a képmás, vagy hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti per indításának lehetőségével nem él, úgy az elévülési időn belül az általános szabályok szerint indíthat pert.


A Magyar Közlöny 2015. évi 41. száma kiemelt jogszabályváltozásai

2015. évi XVI. törvény a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról

hatályba lépés: 2015. március 27.

A törvény kiegészíti a kereskedelmi törvény (Kertv.) kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó meghatározását.

- a törvényben meghatározott kiegészítés értelmében a kis- és nagykereskedelmi tevékenységet egyaránt folytató üzletek, valamint az üzemanyagtöltő állomás területén működő, üzemanyagot nem árusító üzletek a vasárnapi munkavégzés tilalma szempontjából kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősülnek.

Ismert módon, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény, értelmező rendelkezéseiben, a Ketv.-re hivatkozva határozta meg a kiskereskedelmi tevékenység fogalmát (2. § 7.). Erre tekintettel vált szükségessé a fogalom pontosítása, ami egyben a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályok pontosítását is jelenti.

2015. évi XVII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról

hatályba lépés: 2015. március 27.

A törvény bérpótlékot és vasárnapi pótlékot állapít meg a munkavállaló számára vasárnapi munkavégzés esetén a szabályozásban meghatározott esetekben, illetve az Mt. erre vonatkozó szabályait pontosítja.

- a szabályozás értelmében a vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló számára az Mt. 101. § (1) bekezdése – a vasárnapra rendes munkaidőre előírt szabályok – alapján rendes munkaidő nem osztható be (korábban: munkavégzésre nem kötelezhető),
- a törvény az Mt szabályát kiegészíti annyiban, hogy további ötven százalék (összesen tehát: száz százalék) vasárnapi pótlék jár annak a munkavállalónak, akit
- adventi vasárnapokon,
- továbbá egy tetszőlegesen megjelölt vasárnapon, amelyen a nyitvatartási tilalommal érintett üzlet nyitva tarthat 6 óra és 22 óra,
- december 24-én és
- december 31-én 6 óra és 12 óra között
 a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (Kszvmtv.) hatálya alá tartozó üzletben a munkáltató rendes munkaidőben történő munkavégzésre oszt be, vagy rendkívüli munkavégzést rendel el.