JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP
Az igazságügyi miniszter 2015. február 9-én nyújtotta be az Országgyűléshez a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását, amelyet a Kormány 2015. január 14-én fogadott el (T/3018. sz. törvényjavaslat).
A javaslat a sajtó-helyreigazítási per mintájára egy új különleges pertípust kíván megteremteni. A cél, hogy a képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jog védelme hatékonyabbá váljon. Ezt a személyiségi jogot a Ptk. szabályozza, ehhez képest a Pp. javasolt módosítása új anyagi jogi szabályokat nem alkot, a Ptk. szabályait nem írja felül. Ennek megfelelően a javaslat a hozzájárulás feltételein, valamint a közszereplők polgári jogi megítélésén sem változtat.
A Pp. tervezett módosítása a kommunikáció és információtechnológia fejlődésére kíván reagálni. A módosítás technikai újításai hatékony eljárási rendelkezéseket kívánnak bevezetni a Ptk. anyagi jogi szabályainak végrehajtására.
Cél emellett az önkéntes jogkövetés erősítése, ezért a javaslat előírja, hogy a felek jogvitájuk már a bírósági eljárást megelőzően próbálják meg rendezni. Emiatt ez az új eljárás két szakaszból áll: a pert megelőző előzetes eljárásból, valamint magából a perből. A pert az előzetes eljárás eredménytelen lezárultát követő 15 napon belül lehet megindítani. A bíróság a perben soron kívül jár el. A módosítás lehetővé teszi a bizonyítás mielőbbi lefolytatását, valamint a gyors szankcionálhatóságot.
Fontos azonban kiemelni, hogy ebben a gyorsított eljárásban a bíróság kizárólag a jogalapról dönt, így sérelemdíj és kártérítés ebben a perben nem érvényesíthető. A sérelmet szenvedett fél azonban ezeket az igényeit is érvényesítheti a Pp. általános szabályai szerint indítható személyiségvédelmi perben. Ennek az új gyorsított pernek a megindítása tehát nem akadálya annak, hogy a sérelmet szenvedett fél hagyományos személyiségi jogi pert indítson. A két per viszonyát érintően azt is fontos hangsúlyozni, hogy ha a fél az új gyorsított pert nem kívánja megindítani, a hagyományos személyiségi jogvédelmi eszközöket továbbra is igénybe veheti. Az egyéb felmerülő eljárásjogi kérdéseket pedig a Pp. általános szabályai megnyugtatóan rendezik.
Az Igazságügyi Minisztérium megvizsgálta az OBH és a Kúria észrevételeit. Ezek közül néhányat elfogadhatónak tartott és a törvényjavaslatba beépített.
Az Igazságügyi Minisztérium ugyanakkor érthetetlennek tartja a Kúria alkotmányossági aggályait, figyelemmel arra, hogy a Kúria véleménye nem jelöli meg az Alaptörvénynek azt a szakaszát, amelyet a módosítás sértene. Emellett a Kúria észrevételei olyan alkotmánybírósági döntésre sem hivatkoznak, amely az alaptörvény-ellenességet alátámasztaná.
(Igazságügyi Minisztérium)
További hírek
Cégtulajdonos járulékfizetési kötelezettsége
Egyszemélyes Kft. kényszertörlési eljárása
Tagi hitel kamat magánszemélynek
A nyugta adattartalma: mi változik júliustól?
Kiküldetés
Hulladékszabályok változásai
Ingatlan bérbeadás és értékesítés
Őstermelők 2025: Fejlesztési támogatások és pályázati lehetőségek
Beruházási és adókedvezmények kis- és középvállalkozásoknak 2025-ben
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
21
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR