Mivel az új Btk.-ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése, egyes tényállásokat összevontak, másokat szétválasztottak, illetve változott a szakaszok számozása is, ezeket a változásokat a külön törvényekben is át kell vezetni. Mindezt azonban úgy kell megtenni, hogy az új kódex 2013. július 1-jei hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos Btk.-ra való utalások továbbra is alkalmazandóak maradjanak - magyarázta az államtitkár.

Répássy Róbert ismertetése szerint emellett a javaslat tartalmazza az új Btk. hatályba lépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket is, illetve néhány, a büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerült problémát is orvosol. Ezek közé sorolta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény kiegészül egy új fejezettel, amely a vagyon-visszaszerzési eljárást szabályozza.
Emellett - folytatta - módosítani kell a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet, mert ki kell alakítani az új Btk. által bevezetett büntetési és intézkedési nemek, az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetések, a jóvátételi munka és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedések végrehajtásának kereteit.

Az államtitkár részletesen kifejtette az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételével kapcsolatos módosításokat, mert mint mondta, ezt szándékosan vagy a kellő információ hiányában félremagyarázták. Hangsúlyozta: interneten számos bűncselekmény, többek között terrorcselekmény, gyermekpornográfia, rasszista cselekmények, szerzői jogok megsértése elkövethető, ugyanakkor a hatályos rendelkezések között nincs arra előírás, hogy az ilyen jogellenes tartalmat az eljáró hatóság elérhetetlenné tegye. Mint mondta, az új szabályozás szerint az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére kizárólag a bíróság jogosult, közvádra induló bűncselekmény gyanúja esetén. A szabályozás a fokozatosság elvére épül, ezért elsősorban a tartalom eltávolítására helyezi a hangsúlyt, annak érdekében, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát és az ebből eredő szólás- és a sajtószabadságot, az információk megszerzésének szabadságát csak a szükséges mértékű korlátozás érje - magyarázta.

Kiemelte: a bíróság csak végső esetben rendelhet el úgynevezett blokkolást, ami nem teljes weboldal, hanem csak a bűncselekményt megvalósító adattartamú aloldal elérését akadályozná. Ezt csak nagyon szűk körben, gyermekpornográf adattartalom, állam elleni bűncselekmények és a terrorcselekmény esetén lehetne megtenni. Az államtitkár a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából garanciális elemnek tartotta, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét úgy kell végrehajtani, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen, illetve hogy a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni kell a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a hozzáférés megakadályozásának jogalapjáról.

Répássy Róbert az új büntetési nemként bevezetett sportrendezvény látogatásától eltiltás esetében kiemelte, hogy a sporttörvény szerint a kiemelt és fokozott biztonsági kockázatú labdarúgó-mérkőzéseken kötelező lesz a beléptető rendszer működtetése 2013. július 1-jétől. Egyéb sporteseményeknél a szervező a beléptetési rendszer hiányában, szúrópróbaszerűen végezheti a nézők adatainak és a nyilvántartási rendszer adatainak az egybevetését - tette hozzá.

Az államtitkár a jóvátételi munkával kapcsolatban kifejtette: a javaslat szerint a bíróság határozza meg a munka tartamát, de a végrehajtás konkrét feltételeiről az elítélt és a munkahely állapodik meg.
Elmondta azt is, hogy az új szankciók végrehajtási szabályainak meghatározása mellett a javaslat az eljárás gyorsítása érdekében lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben a büntetés-végrehajtási bíró tárgyalás tartása nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg a döntését. Az előterjesztés emellett beemeli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába azoknak az adatait, akik ellen dolog elleni erőszakkal vagy közveszély színhelyén elkövetett, két évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.

(MTI)