A kisajátítási eljárás természetéből fakadóan más, mint a többi közigazgatási hatósági eljárás. Az eljárást a Magyar Állam és az önkormányzatok kezdeményezhetik – az esetek túlnyomó többségében – valamilyen közérdekű beruházás (pl. , kórház, iskola , sportcsarnok, közút, ipari létesítmény építése) érdekében, a tulajdonosok teljes körű kártalanítása mellett. A kisajátítást elszenvedő tulajdonos és a közérdekű beruházást megvalósító érdeke is, hogy az eljárást minél gyorsabban és hatékonyabban lefolytassák. Évente kb. 3000 db ilyen eljárást folytatnak le. Gyakori, hogy ezek az eljárások elhúzódnak, ezzel komoly károkat okozva a közösség érdekeinek, ezért a módosítás az elhúzódást okozó tényezők kiküszöbölésével az eljárás gyorsítását célozza. A most benyújtott törvényjavaslat 2013. július 1-jei hatálybalépést tartalmaz.

A törvényjavaslat szerint a közérdekű környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében a kisajátítási esetkörök bővülnek a környezetvédelmi célú (pl. hulladéklerakó létesítése), valamint Natura 2000 területet érintő kisajátítási lehetőséggel, de ehhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Bővül azoknak az eseteknek köre is, mikor a kisajátítás feltételeinek egy részét nem kell vizsgálni. Ilyen eset az, ha a kisajátítás már az ingatlanon lévő létesítmény, illetve állat- vagy növényvilág védelme miatt történik.

A kisajátítási eljárás egyes elemeinek módosítása a tulajdonosok és az egyéb jogosultak jogbiztonságát és hatékonyabb védelmét is szolgálja, továbbá a szabályozás életszerűbbé is válik. Külterület esetében nem lesz kötelező az egész ingatlan kisajátítása csupán abból az okból, hogy a kisajátítás után a tulajdonosnál maradó terület nem érné el a beépítéshez szükséges legkisebb teleknagyságot, hiszen sokszor előfordul, hogy külterületi, több ezer négyzetméteres legkisebb teleknagyságok esetében sem a kisajátítást kérőnek, sem a tulajdonosnak nem érdeke a teljes terület kisajátítása.

Rendeződik az ingatlanon fennálló zálogjog, végrehajtási jog és közérdekű használati jogok sorsa is. Zálogjog esetén a jövőben a zálogjogosult és a tulajdonos érdekeinek kiegyensúlyozása érdekében – ha a felek másképpen nem állapodnak meg – bírósági letétbe kell helyezni a kártalanítási összegnek a követelést kitevő részét

A tulajdonosok számára a jelenleginél több idő jut majd a kártalanítási összeget megalapozó szakértői vélemény áttanulmányozására.

A javaslat több módon is gyorsítja a kisajátítási eljárást. A kisajátítási kérelem tekintetében formanyomtatvány alkalmazását vezeti be, amely segíti a kérelem hiánytalan benyújtását. Ezzel egyidejűleg korlátozott lesz az eljárások során a hiánypótlások köre és száma, mivel jelenleg a kisajátítási eljárás elhúzódását leginkább az okozza, hogy hiányosak a kérelmek. A közérdekű beruházások mielőbbi megvalósítása is azt indokolja, hogy ez a jelenleginél szigorúbban legyen szabályozva, ezért egyszeri hiánypótlásra lesz lehetőség. Amennyiben a kérelmező nem, vagy határidőn túl pótolja a hiányokat, eljárási bírságot szabhatnak ki vele szemben. A kisajátítási terv újrazáradékolásáról a jövőben a kisajátítási hatóság gondoskodik, mivel az eljárások egy részét az lassítja , hogy a kisajátítási terv földhivatali záradéka a kisajátítási eljárás folyamata alatt jár le, és annak pótlására hosszabb idő múlva kerül sor, ami jelentős késedelmet okoz. Szintén az eljárás elhúzódását megelőzendő a kisajátítási eljárás ideje alatt az ingatlan tulajdonosa csak a kisajátítást kérő javára vagy engedélyével értékesítheti az ingatlant.

Megszűnik a kisajátítási hatóság által történő birtokba adás intézménye, egyúttal a kisajátítási eljárást lezáró cselekmények elvégzésének kötelezettségét egységesen a kisajátítási határozatba kell foglalni, így könnyebb lesz a kisajátítás és az azért járó kártalanítás megfizetésének végrehajtása, és nem lesz szükség helyszíni bejárással egybekötött jegyzőkönyv felvételére sem.

Továbbá gyorsulnak és egyszerűsödnek a kisajátítási határozat elleni közigazgatási perek is.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)