Az országos közúthálózat tervezése és fejlesztése

Az elfogadott módosítások megerősítik a gyorsforgalmi hálózat tavaly nyári kormányhatározatban foglalt hosszú távú fejlesztési programját és nagytávú tervét. A program beruházásai az autópálya-törvény által biztosított sajátos szabályok szerint mehetnek végbe. Az útépítések és bővítések rövidebb előkészítési idővel, egyszerűbb és gyorsabb engedélyezési eljárással juthatnak el a kivitelezésig. Új, a korábbiaktól eltérő fejlesztési döntés tehát nem született, a módosítás szakaszolás és időbeli ütemezés nélkül emeli törvényi szintre a korábbiakban elhatározott beruházások listáját (a részletes táblázatot ld. az utolsó oldalon).

Az így jóváhagyott program tervezhető jövőképet kínál a magyarországi településfejlesztés és a közlekedési kapcsolatokra építő gazdasági szereplők számára. Kiemelten kezeli a zsúfoltság és túlterheltség megszüntetését a hazai úthálózaton, a települési szakaszok mentesítését az átmenő forgalomtól. A fejlesztések a növekvő forgalom ellenére javuló és egyre kiegyenlítettebb elérhetőségi viszonyokat teremtenek meg az országban. Megvalósításukkal hosszú távon is érezhetően, nagytávban pedig számottevően javul Békés, Dél-Somogy, az északkeleti határtérségek és Nyugat-Zala megközelíthetősége.

A reklámhordozók visszaszorítása a közutak környezetéből

A közutak mentén túlzott mennyiségben és méretben feltűnő reklámtáblák a járművezetők figyelmét elterelve balesetveszélyes helyzeteket okozhatnak. Ezért továbbra is határozott kormányzati cél ezek érezhető megritkítása a kihelyezés engedélyhez kötésével, a szabályszegés szankcionálásával. A módosítás pontosítja a közút melletti reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó tilalmakat. A szabályozásba ütköző reklámhordozók eltávolítását idén szeptemberi végi határidővel írja elő. A jogszabályi környezet ezzel a reklámtáblák biztonságos, jogszerű, az európai gyakorlathoz közelítő elhelyezésére készteti a hirdetőket, az utak menti területek tulajdonosait.

Részleges forgalomelterelés szélsőséges időjárás miatt is

A törvénymódosítás kedvezőtlen időjárási körülmények esetén is lehetővé teszi a közútkezelők számára a forgalom átmeneti korlátozását vagy elterelését. Főként intenzív havazás idején lehet arra szükség, hogy elsősorban a tehergépkocsikat teljesen vagy részlegesen kitiltsák az utakról. Az üzemeltetési tapasztalatok szerint ugyanis e járművek erősen elhasznált abroncsaikkal nagy hóban nem képesek a biztonságos közlekedésre. Így balesetet okozhatnak, keresztbe fordulhatnak az úton, vagy megállhatnak a sávjukban, ami fennakadásokhoz, torlódásokhoz, közlekedési káoszhoz vezethet.

A közút kezelője a jövőben a biztonságos közlekedés feltételeinek helyreállásáig pihenőhelyre terelheti vagy félreállíthatja a tehergépkocsikat. Az új előírás csökkenti a balesetek kockázatát, elkerülhetővé teszi a közlekedők időveszteségeit, jelentős kapacitásokat szabadít fel a közútkezelőknél és a rendőrségnél. A jogszabályi lehetőség a nemzetközi (pl. szlovéniai) példák szerint is hasznosan alkalmazható a gyakorlatban.

Veszteglő, elhagyott járművek elszállítása

Az autópálya vagy autóút kezelője a jövőben eltávolíthatja vagy eltávolíttathatja a gyorsforgalmi út olyan területén veszteglő járművet, ahol a megállás tilos. Ehhez az üzembentartó vagy a tulajdonos és a rendőrség előzetes értesítésére van szükség. Balesetveszély esetén azonban elegendő csak a rendőrséget tájékoztatni az üzembentartó utólagos értesítése mellett. Az új előírásokban elsősorban a nyugatról keletre hazafelé tartó vendégmunkások által hátrahagyott roncsautók lehetnek érintettek, vagy azok a kamionok, amelyek műszaki hibáját az autópálya leállósávjában próbálják elhárítani.

Az üzembentartó köteles a járművet az eltávolítás és a tárolás költségeinek megtérítését követően elszállítani. Ha ezt 180 napon belül nem teszi meg, vagy kiléte ugyanilyen határidőn belül nem állapítható meg, a közútkezelő értékesítheti, vagy más módon hasznosíthatja (pl. elbontathatja) a járművet. Ha a jármű tulajdonosa ezt követően 60 napon belül jelentkezik, a befolyt ellenértéket a szállítási, tárolási és értékesítési költségek levonásával ki kell fizetni számára. E rendelkezések a felkészülés időigénye miatt 2012. november 1-jével lépnek hatályba.

Egyszer fizetendő pótdíj egy parkolás után

A törvénymódosítás egyértelműen kimondja, hogy ugyanazon a napon, egyazon díjköteles helyen díjfizetés nélkül történő parkolás esetén csak egyszer lehet pótdíjat kiszabni. Egyes területeken a járművek csak meghatározott ideig parkolhatnak. A megengedettnél tovább várakozó jármű vezetője szabálysértést követ el. A parkolási szolgáltatás ellenértékének késedelmes kiegyenlítése miatt kiszabott pótdíj értelemszerűen nem mentesíthet a szabálysértési bírság megfizetése alól. A díjfizetés nélkül parkoló jármű után tehát napi egyszeri pótdíj és a helyenként fennálló időtartamkorlát túllépése esetén legfeljebb még egyszeri szabálysértési bírság fizetendő. A pótdíj egy napon belül többszöri kiszabására a jövőben tehát nem lesz lehetőség.

Közúti ellenőri jogállás létrehozása

A tavalyi évtől a Nemzeti Közlekedési Hatóság területi szervei a kormányhivatalok közlekedési felügyelőségeinek szakigazgatási szerveivé váltak, ezzel huszonegy közlekedési hatóság jött létre. Idén januártól a közútkezelő is ellenőrizheti a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatát. E változásokkal megsokszorozódott a közúti ellenőrzést végző szervezetek száma. A közúti ellenőri jogállás megteremtésével biztosítható ezek egységes feladatellátása, egységes követelmény- és továbbképzési rendszere. A szervezetek azonos elvek szerint eljárva, megfelelően felkészült szakemberekkel végezhetik az ellenőrzést.

A jogszabályváltozás nyomán nem jönnek létre új státuszok a közlekedési hatóságoknál. A cél a jelenlegi állomány országosan egységes szempontok szerinti továbbképzése, a megüresedő álláshelyekre belépő új munkatársak alkalmazásához szükséges követelmények egységes meghatározása. Így elérhető, hogy a továbbiakban ne lehessen példa eltérő eljárásokra az egyes megyékben, sem annak függvényeként, hogy az ellenőrzést a közlekedési hatóság vagy a közút kezelője végzi. Az előírásokat a törvénymódosítás 2013. július 1-jétől rendeli alkalmazni.

A külföldi rendszámok belföldi használatával kapcsolatos szabályok módosítása

A módosítás a gyakorlati tapasztalatok ismeretében, a hatályos előírások pontosításával, kiegészítésével mérsékli a külföldi rendszámok jogszerű magyarországi használatához kapcsolódó terheket. A jármű belföldi rendszámmal való ellátására a belföldi üzembentartó köteles. Az elfogadott szabályváltozással a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen (azaz legalább az év 185 napján) külföldön tartózkodó autósoknak nem kell magyar rendszámot kiváltaniuk. Így a lakóhelyet több országban is fenntartó személyek a szokásos tartózkodási helyük szerinti jogszabályoknak megfelelő módon regisztráltathatják járművüket. A más tulajdonában lévő, külföldi rendszámú jármű belföldön történő eseti használatának lehetősége 1 napról hat hónap alatt összesen 30 napra emelkedik. Az ellenőrzés során a szokásos tartózkodási hely az okiratok (közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat) hivatalos, hiteles fordítása nélkül is igazolható. A diplomáciai vagy egyéb külszolgálatban dolgozók és hozzátartozóik számára a megbízatás ideje alatt és az azt követő 30 napban nem kötelező a magyar rendszám kiváltása. A rendszámhasználatra vonatkozó rendelkezések legkésőbb a kihirdetésüket követő 60. napon életbe lépnek.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)