Akik 2007. január 1-je előtt elkezdték törleszteni a hitelüket, áthúzódó kedvezményként a szabály hatályon kívül helyezése után is igénybe vehetik az adókedvezményt. Az Szja tv. 38. szakasza alapján lehetett igénybe venni az adókedvezményt, és ennek a (7) bekezdése fogalmazta meg, hogy hány éven keresztül lehet azt igénybe venni. Az adókedvezmény mindenkinek járt automatikusan öt éven keresztül (a hiteltörlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben), de igénybe csak akkor vehette természetesen, ha az egyéb feltételeknek megfelelt (hitel összege, jövedelmi korlátok, lakáscél megvalósulása stb.).

Jegyezzük meg, hogy ez az öt év eltelt a jogszabályhely eltörlése óta, vagyis a 2011-es évről már senki nem veheti igénybe automatikusan az adókedvezményt, így senki nem fog a hitelintézettől automatikusan igazolást kapni (amely feltétele az adókedvezmény igénybe vételének). A jogszabály értelmezési problémák ugyanakkor az ötéves periódus utáni időszakkal kapcsolatban jelentkeztek, ugyanis az ezt megfogalmazó mondatot rendkívül bonyolultra és nehezen értelmezhetőre sikerült megfogalmazni a jogszabályalkotónak. Ezért sokan félreértelmezik, és a bankokon, hitelnyújtókon kérik számon, ha azok nem hajlandók az adókedvezmény igénybevételére feljogosító igazolás kiállítására. Az ötéves időszak után akkor lehet az adókedvezményt igénybe venni, ha az adósnak, vagy adóstársnak van családi pótlékra jogosult gyermeke, valamint nem vett igénybe lakásépítési kedvezményt (köznyelvben: szocpolt) vagy megelőlegező kölcsönt (vagy ha igényelt részben vagy egészben megelőlegező kölcsönt, de erre való tekintettel is törlesztett – lásd később). Ez utóbbit érdemes részletesebben megvizsgálni és felfrissíteni a közelgő személyi jövedelemadó bevallás május 20-i határideje miatt, valamint a tömeges végtörlesztések miatt akadhatnak olyanok is, akik a korábbi évekhez képest nagyobb adókedvezményt tudnak majd igénybe venni a 2011-es évről szóló bevallásukban, hiszen a kedvezmény alapja az adóévben törlesztett összeg.

Jogszabályi háttér és feltételek

Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) 38. § írta le a lakáscélú adókedvezmények feltételeit és mértékét, amelyet röviden a következőképp lehet összefoglalni (a jogszabály 2007. január 1-jétől hatályon kívül van):

– alapfeltétel: a hitelintézettel megkötött szerződésnek (amelyre való tekintettel törlesztett összegek az adókedvezmény alapjául szolgálnak) lakáscélú hitelszerződés kell lennie, valamint a törlesztést legkésőbb 2006. december 31-én meg kellett kezdeni;

– ha kamattámogatásban részesült a magánszemély és a lakáscélú hitel összege nem haladja meg a 15 millió forintot, akkor az adókedvezmény az adóévben – hitelintézet által igazolt – törlesztett összeg 40%-a. Ha piaci kamatozású hitel volt és a felvett összeg nem haladja meg a 10 millió forintot, akkor az adókedvezmény 30%;

– az adókedvezmény maximális összege adóévenként 120 ezer forint;

– jövedelemkorlát: alapesetben nem vehető igénybe az adókedvezmény, ha a magánszemély éves jövedelme meghaladja a 4 millió forintot (illetve 5 millió forintot, ha az adókedvezményt érvényesítő házastársa (élettársa) legalább hat hónapban gyermekgondozási segélyre volt jogosult az adóévben);

– rendelkezni kell a hitelintézet által kibocsátott, adókedvezményre jogosító igazolással, amelyben a hitelintézet feltünteti az adókedvezmény alapját.

Adókedvezmény az öt éves automatikus periódust követően

Aki a fentiek szerint lakáscélú hitellel rendelkezett, az első öt évben igénybe tudta venni az adókedvezményt függetlenül attól, hogy vett-e igénybe szocpol-t (csak a jövedelemkorlátra kellett figyelemmel lennie).

Az automatikus periódust követően (törlesztés éve plusz négy adóév) átmeneti rendelkezés alapján az Szja tv. kimondja, hogy ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet (12/2001.) szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy, ha az említett kormányrendelet szerint a hitelt igénylő, gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre („szocpol”) és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.

A fenti megfogalmazás majdnem szó szerinti idézése az Szja tv. 38. § (7) bekezdésének. A fentiekben ismertetett objektív feltételek egyértelműek (hitel összege, felvételének ideje, célja, jövedelemkorlát stb.), azonban az öt év lejárta utáni adókedvezmény igénybevételét lehetővé tévő szakasz nehezen értelmezhető és emiatt sok vitára adott okot már korábban is. Ráadásul most még fontosabb lehet, hiszen már csak ez alapján lehet az adókedvezményt igénybe venni. Éppen ezért célszerű ezt a többszörösen összetett mondatot részletekben, és logikailag megvizsgálni. A témában elérhető egy, a következőknél jóval részletesebb adóhatósági állásfoglalás is, amely a NAV honlapján elérhető .

A rendelkezés célja az volt, hogy a kedvezményt a gyermekes családok az öt éves időtartamon túl is igénybe vehessék, de csak akkor, ha állami lakáscélú támogatást (szocpol-t) nem vettek igénybe. Az áthúzódó kedvezmény esetében érvényesül tehát az az elv, hogy az érintettek csak egyféle jogcímen és formában legyenek jogosultak állami támogatásra, azaz vagy (1) közvetlen támogatásként (szocpol) vagy (2) adórendszeren keresztül adókedvezmény formájában.

Azaz vagy állami támogatás (szocpol és/vagy megelőlegező kölcsön) vagy adókedvezmény vehető igénybe.

Célszerű kettéválasztani az eseteket a szerint, hogy a magánszemély megelőlegező kölcsönt vett fel (amely a fenti értelmezés logikájában megfelel a szocpolnak abban az esetben, ha a határidőn belül az igénylő teljesíti a vállalt gyermekszámot) vagy lakásépítési kedvezményt (szocpol) vett már igénybe a hitelfelvétel időpontjában.

Megelőlegező kölcsönt vett fel

Fő szabály szerint az jogosult az áthúzódó adókedvezményre, aki megelőlegező kölcsönt vett fel és sikertelen gyermekvállalás következtében a megelőlegező kölcsönt ténylegesen törleszteni kell, és egyébként van családi pótlékra jogosító gyermeke (hiszen ebben az esetben ez a rész átalakul normál piaci hitellé). Amennyiben év közben születik családi pótlékra jogosult gyermek, akkor is egész évre vonatkozólag áll fenn az adókedvezmény, azaz az igazoláson a teljes adóévi törlesztés összegét kell szerepeltetni.

A leggyakrabban előforduló három eset a következő, amikor jogosan lehet nyilatkozni, így jár az adókedvezmény:

– a megelőlegező hitel felvételekor már volt családi pótlékra jogosító gyermeke, és vállalta egy további gyermek megszületését, aki azonban nem született meg határidőn belül (vagy a házastársak elváltak) és emiatt kell törleszteni.

– az igénylő gyermektelen volt és úgy vállalt gyermekek megszületésére kötelezettséget (pl. 8 éven belül), azonban ez nem teljesült a határidőn belül, viszont később, akár a (9. vagy 10. vagy későbbi évben) mégis született gyermeke. Ebben az esetben a gyermek születését követően „feléled” a kedvezmény és jogosult lesz az áthúzódó adókedvezményre.

– az igénylő gyermektelen volt és úgy vállalt gyermekek megszületésére kötelezettséget (pl. 8 éven belül), azonban az egyik gyermek megszületett, a második viszont nem. Ebben az esetben a megelőlegező kölcsön egyik része válik normál piacivá, a másik része gyakorlatilag „átalakul” lakáshitel támogatássá, mert teljesült a gyermekvállalás. Egy belső Adóhatósági állásfoglalás alapján a törlesztendő részre való tekintettel az adókedvezmény ebben az esetben is igénybe vehető (függetlenül attól, hogy részben megvalósultak a szocpol feltételei, mert „átalakult” a megelőlegező kölcsön egy része).

Lakásépítési kedvezményt (szocpolt) vett igénybe

Fő szabály szerint, azon magánszemélyek, akik a hitelfelvétel időpontjában nem voltak jogosultak lakáshitel kedvezményre (ideértve azt is, ha nem vették igénybe, mert úgy ítélték meg, hogy nem jogosultak) és/vagy megelőlegező kölcsönre, de családi pótlékra jogosító gyermeket nevelnek, akkor az áthúzódó adókedvezmény igénybe vehető.

Talán megfordítva logikusabb a szabály, vagyis: nem jogosult az áthúzódó adókedvezményre az, aki már vett fel szocpolt. Sőt, egy belső adóhatósági körlevél alapján ez nem csak a hitel felvételének időpontjában, hanem később is vizsgálandó. A szocpol igénybe vételét nem kizárólag az igazolással érintett hitel esetében, hanem általánosságban kell vizsgálni. Előfordulhat olyan eset, hogy valaki a hitelhez nem vett igénybe szocpolt, ebben az esetben jár a kedvezmény, de, ha a későbbiekben akár másik ingatlan tekintetében szocpolt igényel és kap, akkor a kedvezményre való jogosultság megszűnik.

Az, hogy a családi pótlékot melyik szülő részére folyósítják, az nem befolyásolja a nyilatkozási lehetőséget. A magánszemély kizárólag a tekintetben nyilatkozik, hogy van családi pótlékra jogosult gyermeke.

Adatszolgáltatás

A fentiek nem ismertek mindenki előtt ilyen részletességben és a hivatkozott jogszabályt sok félreértelmezik, ezért sok esetben előfordul, hogy a magánszemély abban a tudatban van, hogy jogosult az adókedvezményre, és ennek ellenkezőjét nem hajlandó elfogadni. Sőt, sajnálatos, de több esetben, adóhatósági határozatban, maga az adóhatóság is rosszul értelmezi a rendező elveket, és helytelenül állapítja meg, hogy egy adott magánszemély jogosult az áthúzódó adókedvezmény igénybe vételére.

A hitelintézetek az adóigazolást csak abban az esetben adják és adhatják ki, hogy ha a magánszemély nyilatkozik feléjük, hogy rendelkezik családi pótlékra jogosító gyermekkel, valamint a fentiekben rögzített feltételeknek megfelel. A kiadott adóigazolás alapján a hitelintézet adatot szolgáltat a NAV felé, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adószámát, valamint az ingatlanra és hitelre vonatkozó legfőbb adatokat. Ebből az következik, hogy a NAV viszonylag egyszerűen le tudja ellenőrizni azt, hogy egy adott magánszemély esetében, aki érvényesít adókedvezményt az szja bevallásában, a hitelintézet teljesített-e kontroll adatszolgáltatást vagy sem. Elméletileg a hitelintézet minden kiadott igazolást szerepeltet az adatszolgáltatásában, hiszen csak akkor adja ki azt, ha a magánszemély jogosult az adókedvezményre. Sajnos azonban a nehéz értelmezhetőség miatt sok magánszemély nem fogadja el a hitelintézet véleményét, és követeli az adóigazolás kiadását, mert nem ért egyet a hitelintézet álláspontjával.

Itt fontos megjegyezni, hogy a hitelintézet, ha ki is adja ilyen esetben az igazolást (az ügyfél megfelelő tájékoztatása mellett arról, hogy ez milyen kockázatokkal jár a számára), magának az adókedvezménynek az igénybe vétele teljes egészében a magánszemély felelőssége. Ráadásul, ha a hitelintézeti adatszolgáltatásban nem szerepel a magánszemély (mert a hitelintézet szerint egyértelműen nem vehetné igénybe az adókedvezményt a magánszemély, de mégis kiadta az adóigazolást a magánszemély nyilatkozata alapján, aki ezt követelte tőle), és mégis igénybe veszi a lakáscélú adókedvezményt, akkor nagy valószínűséggel számíthat egy adóhatósági ellenőrzésre, hiszen az igénybe vett adókedvezmény mellett nem fog szerepelni az adatszolgáltatásból származó információ.

Román László