A Kormány kiemelt céljai közé tartozik a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintése és megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúra átláthatóbbá tétele. A cél egy olyan modern járási rendszer kialakítása, amely hozzájárul a mai közigazgatásnál hatékonyabban működő rendszer létrejöttéhez. A járások kialakítása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik eleme, amelynek kialakításáról 2011 őszén határozott a Kormány, s amelynek finanszírozásához a kabinet döntése alapján uniós forrásokat is csoportosítanak át.

A járások és járási (fővárosi körzeti) hivatalok (továbbiakban: járási hivatalok) a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként, kirendeltségeiként jönnek létre 2013. január 1-jével. Legfontosabb feladatuk a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerülnek fő szabály szerint a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi, körzeti, városi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. Azok az ügyek, amelyeknél szükséges a helyi viszonyok ismerete (pl. birtokvédelem, helyi adóvégrehajtás, hagyatéki eljárás), vagy az azonnali helyi reagálás pl. katasztrófa helyzetben, ill. néhány, a helyi önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó törvényi szintű hatáskör a javaslat szerint szintén a jegyzőnél maradna, többek között a hajléktalan ellátással, a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladat is.  A járási hivatalhoz kerülnének ugyanakkor a  gyámügyi igazgatási feladatok, egyes, jelenleg a jegyzőnél lévő közlekedésigazgatási feladatok, a hadigondozási feladatok, kereskedelmi-engedélyezési feladatok, illetve a jelenleg jegyzői hatáskörben ellátott idegenrendészeti feladatok.

A járási hivatalok tehát kizárólag államigazgatási ügyeket vesznek át, nem önkormányzati feladatokat.

A járási hivatalok szervezetébe kerülnek az okmányirodák is, emellett a járási hivatal szakigazgatási szerveinek ügyfélszolgálati kirendeltségei is (pl. földhivatal, nyugdíjbiztosító stb.), biztosítva, hogy 2013 végére valóban megvalósulhasson minden járás területén az egyablakos ügyintézés. A járásszékhelyek mellett – a jelenleg működő okmányirodák bázisán – kialakításra kerülnek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a járási kormányablakok. A Kormányablak rendszer kialakítását követően még várhatóan egy évig működni fognak a fővárosi, megyei kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodái, hogy az állampolgárok ügyeinek intézése során az új rendszerre történő átállás ne jelentsen fennakadást.

A járási hivatalokban – a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan – törzshivatal és szakigazgatási szervek működnek.

A járási hivatalok kialakításával és az államigazgatási feladatoknak a járási hivatalok által történő átvételével együtt megtörténik a jelenlegi polgármesteri hivatalokhoz tartozó hatáskörök „megosztása” és az államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők, valamint ezen feladatok ellátását biztosító eszköz- és feltételrendszernek az átvétele is. Ennek megfelelően azon polgármesteri hivatali köztisztviselők, akik államigazgatási ügyeket látnak el, jogutódlás útján átkerülnek a járási hivatalokba és a járási hivatal kormánytisztviselőjévé válnak.

A törvényjavaslat megalkotását  az önkormányzati érdekszövetségekkel, a szakszervezetekkel folytatott széles körű szakmai konzultáció-sorozat előzte meg. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) januárban bocsátotta társadalmi vitára a járásokkal kapcsolatos területi tervezetét, kifejezetten azzal a céllal, hogy az érintettek véleményezhessék a munkaanyagot. Az egyeztetés során 757 javaslat érkezett be, amelyeket a kormánymegbízottak segítségével dolgozták fel. A javaslatok – a fővárosi kerültek kivételével – összesen 309 települést érintettek, ezek közül másik járáshoz csatolásra 263 település, más járási székhely kijelölésére pedig 46 településre érkezett javaslat. A törvényjavaslat eredetileg februárban került volna az Országgyűlés elé, de a tárca úgy ítélte meg, hogy további egyeztetésre van szükség, így   széleskörű  konzultáció-sorozat indult. Szabó Erika, területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár részvételével több önkormányzati fórumon hallgatták meg és vitatták meg a megújuló önkormányzati és járási rendszer megújításával kapcsolatos elképzeléseket. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) megkeresésére mind a 19 megyében, két hónapon át  polgármesterekkel és jegyzőkkel egyeztettek, de részt vettek a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének, valamint külön az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma ülésén minden önkormányzati érdekszövetség jelenlétében tárgyaltak a járási rendszer kialakítására vonatkozó javaslatról. A cél az volt, hogy a lehető legszélesebb körben ismertessék a járási rendszer létrehozásával kapcsolatos tudnivalókat, meghallgassák az észrevételeket. Ennek okán a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével is konzultáltak.

A járási rendszer kialakítása szakmai megalapozása érdekében kutatóintézeti szakmai tanulmány készült, amely sokrétűen tárta fel a járások történelmi előzményeit, s európai gyakorlatait. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium  ennek alapján dolgozta ki az államigazgatási feladat és hatáskörök szétválasztására irányuló szakmai javaslatait.

A járások székhelyeit és a járások illetékességi területeit kormányrendelet fogja meghatározni, amelyet még az első félévben elfogadhat a kabinet.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Sajtó Osztály)