CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Hatékonyabb és átláthatóbb lesz a január 1-én hatályba lépő szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályozás
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az Országgyűlés december 5-én elfogadta a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet-csomagot, mely 2012. január 1-én lép hatályba. A törvénymódosítás a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások módosításával és az iparjogvédelmi jogszabályok módosításával foglalkozik.

2011. december 07.

Átláthatóbbá teszi a szerzői jogi közös jogkezelés rendszerét és annak felügyeleti rendjét, megalapozza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új hatásköreit a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítése terén, továbbá arra teremt lehetőséget, hogy az európai szabadalmak jogosultjai bizonyítási terhektől szabaduljanak meg a szabadalom teljes szövegének magyar nyelven való benyújtása révén.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések rámutattak arra, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik, illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes a működése.

A közös jogkezeléssel, annak szervezeti rendszerével, működésével és gazdálkodásával kapcsolatos, 2012. január 1-jétől hatályba lépő módosítás szem előtt tartja a közös jogkezelő egyesületek mintegy másfél évtized alatt kialakult és érvényesített önkormányzatiságát, valamint a kulturális ágazatban betöltött egyedi szerepét. Továbbra is megőrzi a közös jogkezelő szervezetek egyesületi formáját, azok gazdálkodását, működését a tagok számára még átláthatóbbá teszi.

A szerzői jogról szóló törvény módosítása átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását, a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között, és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be. Korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. Megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be, és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabás-tételek véleményezésébe.

A törvénymódosítás előírja a közös jogkezelő szervezeteknek, hogy saját honlapjaikon meghatározott dokumentumokat tegyenek közre, így biztosítva a jogkezelési tevékenység átláthatóságát. Mindezek mellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – melynek többek között feladatai közé tartozik a közös jogkezelő szervezetek felügyelete, – szintén közzéteszi honlapján a közös jogkezelő szervezetekről vezetett, bárki számára elérhető és közhiteles nyilvántartását.

Az új szabályozás elősegíti az árva műnek minősülő előadóművészi teljesítmények felhasználását, pontosítja a műholdas műsorsugárzás fogalmát, valamint a követő joggal és a fizető köztulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseket. Egyszerűsíti továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői eljárását, és bővíti az egyeztető testület hatáskörét, ezért a testület eljárásának eredményét a díjszabás jóváhagyási eljárásokban is figyelembe kell venni.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosításával az angol nyelven megadott európai szabadalmak hatályosítása is elvégezhető lesz teljes mértékben magyar nyelven. Ezen felül lehetőség nyílik arra is, hogy a szabadalmas a hatályosítási időszakon túl, de egy konkrét jogvitát megelőzően nyújtsa be az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének magyar fordítását. Ezzel azon szabadalmasokat hozza előnyösebb helyzetbe, akik a szabadalombitorlási perben kártérítési igényt kívánnak érvényesíteni, de az alperes nyelvi felkészültségével kapcsolatban nem kívánnak bizonyítást előterjeszteni.

A szabadalmi törvény módosítása a fentieken túl megteremti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésére vonatkozó hatáskörét, amelynek alapján - az innovációs törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően - a vállalkozások önkéntes alapon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához fordulhatnak annak érdekében, hogy tevékenységeik kutatás-fejlesztési mivoltáról az adóhatóság előtt is felhasználható határozatot kapjanak. Az adóhatóság emellett pedig – ellenőrzési eljárásai során – szakértőként keresheti meg az SZTNH-t kutatás-fejlesztési kérdésekben.

A törvénymódosítás összhangban van a kormány egyszerűsítési törekvéseivel is; az ügyfelekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében például a szabadalmi ügyekben a feltalálói minőség vagy részarány, formatervezési-minta oltalmi ügyekben a szerzőségi minőség vagy részarány módosítását valamennyi érdekelt fél egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával is lehet kérni.

Végül a törvénymódosításhoz kapcsolódó rendeleti szintű változások tartalmazzák az iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő egyes díjak kiigazítását, kisebb kodifikációs korrekciókat, több kormányrendelet alapvetően technikai és kiigazító jellegű módosítását, valamint a törvénymódosítás által érintett miniszteri rendeleteknek a törvény végrehajtásához szükséges módosításait is, illetve hazánknak az Alaptörvény szerinti névváltozásából adódó technikai módosítási szükségleteit.

(kormany.hu)

További hírek