A 2011. évi XLVI. törvény szerint különadó-fizetésére kötelezik az országgyűlési és az európai parlamenti képviselőket, az alpolgármestereket, a főpolgármester-helyetteseket, valamint a megyei közgyűlési alelnököket.

A különadó alapjának minősül a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; "ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét", de ideértve a Munka Törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás, valamint a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá.

Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg.

Azoknak, akiknek a korábbi, Alkotmánybíróság által megsemmisített visszaható hatályú rendelkezés alapján kellett különadót fizetniük, az adóhatóság vissza fogja utalni a befizetett összegeket.