CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2021 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Alkotmányellenes a köztisztviselők indoklás nélküli felmentése
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az Alkotmánybíróság – 2011. április 6-ai hatálybalépéssel – 111/B/2011. AB határozatában megsemmisítette a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 2011. január 1-jétől hatályba lépett 17. § (1) bekezdésének rendelkezését, amely lehetővé tette a munkáltató számára a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának indoklás nélküli megszüntetését.

2011. április 06.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (Ktv.) módosító 2010. évi CLXXIV. törvény elfogadásával indoklás nélküli felmentésre és a rövid idejű felmentési időre vonatkozó rendelkezések a közszolgálati jogviszonyban – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokkal összhangban és azokkal egyidejűleg – léptek hatályba. A módosítás célja az volt, hogy a munkáltató minél egyszerűbben, gyorsan és alacsony költséggel tudja változtatni a rendelkezésére álló szakembergárdát „a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére”, ahogy az a törvény indoklásában áll.  A Ktv. szintén 2011. január 1-jétől hatályba lépett 18. § (1) bekezdése értelmében a köztisztviselőt – felmentésekor – két hónap felmentési idő illeti meg.

Az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében a köztisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tevő rendelkezés a határozat közzétételét követő napon, 2011. április 6-án vesztette hatályát.
Az AB indoklásában kifejtette, hogy – a kormánytisztviselőkre vonatozó szabályokkal ellentétben – a köztisztviselők esetében az azonnali hatállyal történő megsemmisítéssel a közszolgálati jogviszony megszüntetése átmenetileg sem marad szabályozatlan, ezért tért el e tekintetben az AB határozata az ez év februárjában hozott, hasonló tartalmú határozatától.

Az AB megállapította, hogy a köztisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvét, a 70/B. § (1) bekezdésében szabályozott munkához való jogot, a 70. § (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot, az 57. § (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát, valamint az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében szabályozott emberi méltósághoz való jogot.

Az indoklás nélküli felmentés lehetősége ellentétes a közigazgatási döntések pártpolitikai semlegességének, a befolyástól való függetlenségének és pártatlanságának követelményével. Az indoklásnélküliség – csakúgy, mint a kormánytisztviselők esetében – korlátozza azt lehetőséget, hogy az érintett jogviszonyának megszüntetését a bíróság érdemben elbírálja. Az AB már 2011. februárjában hozott határozatában is megállapította, hogy az indoknélküli felmentés esetén a jogvédelem hiánya miatt sérül az emberi méltósághoz való jog.

Az AB ugyanakkor elutasította az 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXXIV. törvény 1. §-ával megállapított – 18. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványokat, így a felmentési idő megrövidítésére vonatkozó szabály továbbra is hatályban maradt.

A közszolgálati jogviszony megszüntetésének jelenlegi jogszabályi lehetőségei az alábbiak:

1. Közös megegyezés (ez esetben a köztisztviselőt a jogviszony megszüntetésének kapcsolódóan a törvény alapján járandóság nem illeti meg)


2. Lemondás (a lemondási idő két hónap, vagy ha a határozott időre szóló jogviszony esetén a jogviszonyban töltendő időből két hónapnál rövidebb idő van vissza, a jogviszony megszűnésének időpontja, de a felek együttesen rövidebb lemondási időben is megállapodhatnak).

3. Felmentés (a felmentést indokolni kell, az indok abban az esetben lehet jogszerű, ha az valós és okszerű, azaz olyan létező ok áll a felmentés hátterében, amely a jogviszony-megszüntetéssel egyértelműen összefügg. Jogvita esetén a munkáltatónak kell bizonyítani ezek fennállását. Az indok a jogvita során nem változtatható.


4. Azonnali hatállyal a próbaidő alatt (egyik félnek sincs indoklási kötelezettsége).


5. Hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel a Ktv. 50. § (2) bekezdésének h) pontja alapján (fegyelmi eljárást követően, fegyelmi határozat alapján).

 

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövegét IDE KATTINTVA értheti el.


A kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésének alkotmányellenességéről és a perben állók esélyeiről dr. Horváth István munkajogász írását ITT OLVASHATJA .


Olvasson bővebben a köztisztviselői jogviszony változásairól kiadványunkban.
A részletekhez KATTINTSON IDE!

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

12

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR