CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2022 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

Így módosulnak a tb-kötelezettségek a minimálbér-emelés hatására

A minimálbér előző év végén eldöntött jelentős mértékű emelése komoly hatással bír a biztosítottakat terhelő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetésre, és a foglalkoztatók (kifizetők) által fizetendő szociális hozzájárulás adó fizetésére is, de változnak egyes társadalombiztosítási és szociális pénzellátások összegei is.

2022. január 05.

 

A minimálbér emelésére vonatkozó elmúlt év végén megszületett megállapodás értelmében 2022. január 1-jétől a 167 400 forintos minimálbér havi 200 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintról 260 000 forintra emelkedik. A minimálbér jelentős emelését ellensúlyozandó, január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13 százalékra csökken (a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló T/17668. számú törvényjavaslat alapján).

 

A társadalombiztosítási járulékot érintő változások 

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény ˙(a továbbiakban: Tbj.) rendelkezésit az alábbi esetekben érinti a minimálbér:

 

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselő, az állami projektértékelői jogviszony 
E személyekre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

 

Az egyházi személy
Biztosítási kötelezettség alá esnek az egyházi szolgálatot teljesítő személyek, kivéve a saját jogú nyugdíjast. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. 

 

Minimum járulékalap a munkaviszony szerint biztosított személyek körében
A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott a körben a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléknak van egy minimális járulékalapja, amit járulékfizetési alsó határnak nevezünk. A járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.

 

A biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
A biztosított egyéni és társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem (vállalkozói kivét, átalányban meghatározott jövedelem, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, az ügyvezetés díjazása) alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja azonban havonta legalább a minimálbér, ha az egyéni vagy társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum.

 

A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
A mezőgazdasági őstermelő fő szabályként – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot [Tbj. 41. § (1) bekezdés].
Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet [Tbj. 41. § (2) bekezdés].  

 

Megállapodás nyugdíjra, egészségügyi szolgáltatásra
Nyugdíjra 22 százalékos nyugdíjjárulékot lehet fizetni egy tetszőlegesen választott havi összeg, de legalább a minimálbér után. 
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. 
A Tbj. szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

 

Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százaléka.
A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

 

A Tbj. minimálbér fogalom meghatározása
Tbj. 4. § 14. Minimálbér:  
14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

 

Ahol tehát a társadalombiztosítási törvény minimálbért említ azon – egy kivétellel – az általános (a havi 200 000 forintos) minimálbért kell érteni.
Az egy kivétel a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában van, szükség esetén (középfokú végzettséget igénylő főtevékenység) a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimummal (a havi 260 000 forintra emelkedő összeg).

 

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt érintő rendelkezések

 

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. év LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) szerint
- Adófizetési kötelezettség keletkezik
a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme
Magyarországon adóztatható része után.

 

Az a)-e) pontok esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy egyéb, a Szocho tv-ben felsorolt (ide nem értve a béren kívüli juttatást, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat és a kamatkedvezményből származó jövedelmet) és az a)-e) pont szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határ). 

 

A mezőgazdasági őstermelő által fizetendő adó alapja 
A törvény a szociális hozzájárulási adó alapját több esetben is a minimálbérhez köti.

 

Egyéni és társas vállalkozók 
A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.
Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

 

Az egyházi személy
Az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

 

Az adóval szemben érvényesíthető kedvezmények 
A szociális hozzájárulási adóval szemben igen sokféle kedvezmény érvényesíthető, például: 
a) a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény,
b) a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény,
c) a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény,
d) a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
összege a minimálbérből számolandó. Minimálbér alatt mindig az általános minimálbér összegét kell figyelembe venni és soha nem a garantált bérminimum összegét.

 

A Szocho tv. szerinti minimálbér fogalom meghatározása
2021-ben igen nagy bonyodalmat okozott a Szocho tv. minimálbér fogalma, mert hol a tárgyév első napján, hogy a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérre hivatkozott, és ugye a minimálbér, garantál bérminimum nem 2021. január elsejétől, hanem csak február 1-től emelkedett. Ez a probléma mára már megoldódott, részben azért, mert a minimálbér 2022. január 1-jétől emelkedik, részben azért, mert a Szocho tv. szabályai szinkronba kerültek a Tbj. szabályaival.    

 

Minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege [Szocho. tv. 34. § 11. pont].

 

A szociális hozzájárulási adó mértéke a minimálbér jelentős emelése miatt 2022. január 1-jétől 15,5 százalékról – 2,5 százalékponttal – 13 százalékra csökken (a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló T/17668. számú törvényjavaslat alapján).

 

Egyes pénzbeli ellátások összegei

 

A minimálbér összegéhez van kötve többek között az álláskeresési járadék maximum összege. Az egy napra kifizetett járadék összege nem haladhatja meg az aktuális minimálbér napi értékét, ami 2022-ben 6667 forint lesz. Az egy hónapra kifizethető maximális álláskeresési járadék bruttó 200 000 forint.
A táppénz összegének a maximuma is az aktuális minimálbér összegéhez van kötve, ez 2021-ben a minimálbér kétszeresének 30-ad része, azaz legfeljebb napi 11 160 forint, 2022. januártól a napi maximum táppénz összege a 200 000 forintos minimálbérnek köszönhetően 13 333 forintra emelkedik.
A gyermekgondozási díj (gyed) a szülő korábbi jövedelmének 70 százalékát teheti ki, a maximális összeg azonban a minimálbér összegéhez van kapcsolva. A maximálisan folyósítható összeg a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka, ez 2022-ben legfeljebb 280 000 forint lehet. Ugyanez vonatkozik a nagyszülői gyedre is, mely jövőre szintén legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, vagyis 280 000 forint lehet a jelenlegi jogszabályok alapján.
A diplomás gyed maximum összege attól függ, hogy a jogosult milyen típusú képzésben vesz részt:
a) felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százalékával számolhatnak, ez 2022-ben 140 000 ezer forint lesz.
b) mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók pedig a garantált bérminimum 70 százalékára számíthatnak, ez 182 000 forint.

 

Dr. Futó Gábor 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

21

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR