CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2021 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

Gyorskérdések a munkába járás költségtérítéséről

A munkába járás költségtérítésének megítélése számos munkaviszonyban képezi kiemelt érdeklődés tárgyát, különösen a távoli munkavégzés és távmunka újabban egyre többet alkalmazottabb eseteiben. Néhány kiemelt kérdés megválaszolása talán segíthet abban, hogy a munkáltató el tudja dönteni: köteles-e a munkavállaló munkába járással kapcsolatos utazása költségének megtérítésére.

2021. szeptember 29.

Változtatható-e munkanapon belül a munkáltató által fizetett költségtérítés módja? 

Tegyük fel, hogy a dolgozó reggel saját gépkocsival érkezik a munkahelyére, de hazafelé már busszal megy, lehet-e reggeli utazásra gépkocsi költségtérítést, a hazafelé útra pedig a busz menetjegyet megtéríteni?

A válasz egyértelműen nem. A napi munkába járás költségeinek megtérítésére a munkáltatónak két lehetősége van. 

Az egyik a közösségi közlekedés költségeinek megtérítése, azaz a bérlettel, menetjeggyel történő utazás elszámolásán alapuló költségtérítés, vagy kilométerenkénti költségek megtérítése függetlenül a magánszemély által választott közlekedési eszköztől. 

A vonatkozó kormányrendelet [39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet] a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járást a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazásként definiálja. Ebből az következik, hogy a munkába járás költségtérítése napi elszámolású, napon belül csak egyféle módszer alkalmazható. Ha napon belül a munkavállaló „vegyes” utazási módot választ, célszerű az adott napra kilométer elszámolású költségtérítést adni. 

Alkalmazható az adómentesség veszélyhelyzet időszakában a közigazgatási határon belülről munkába járó munkavállaló részére biztosított legfeljebb 15 forint összegű költségtérítésre?

A munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalónak azt a költségét megtérítse, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, ezek közé tartozik a munkába járás költsége is. 

A kormányrendelet a munkába járás költségtérítésének munkáltató számára kötelező minimumát tartalmazza, a munkáltató ennél többet, vagy tágabb értelmezésben is fizethet költségtérítést, számolva az esetleges adókötelezettséggel. 
A kormányrendelet alapján munkába járásnak a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás minősül. A közigazgatási határon belülről történő utazás csak akkor tekinthető munkába járásnak, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították. A veszélyhelyzet időszakára, mint speciális helyzetre tekintettel tehát továbbra sem minősül munkába járásnak a közigazgatási határon belüli utazás.
Veszélyhelyzet időszakában alkalmazható a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CVCIV. törvény (a továbbiakban: Stab-tv.). A Stab-tv. 28. § (2) bekezdése szerint az adó, járulékfizetésre kötelezett vállalkozási tevékenységet folytató jogalanynak nem keletkezik fizetési kötelezettsége a veszélyhelyzet időszaka alatt nyújtott, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából a katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzetben lévők számára biztosított szolgáltatás termékátadás esetén, ha azt az adóhatóságnak a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és az átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével bejelentik. Az adómentesség a juttatásban részesülő munkavállaló és nem munkavállaló magánszemély esetén is alkalmazható. A feltételeknek megfelelően nyújtott szolgáltatás, illetve termékátadás a jogalany vállalkozási, gazdasági tevékenysége körében kifejtett tevékenységnek minősül, így költségei elszámolhatóak [Stab-tv. 28. § (1) bekezdés].

Ha a stabilitási törvény szabályait a munkába járás költségtérítése kormányrendeleten kívüli eseteinek adómentessége érdekében kívánják használni, azt kell megvizsgálni, hogy a juttatásban részesülő személyek a veszélyhelyzettel közvetlenül érintettek-e, és a juttatás alkalmas-e a veszélyhelyzet következményeinek elhárítására, mérséklésére. 

Mobil applikáción keresztül elektronikusan megvásárolt menetjegyet, bérletet számla hiányában hogyan lehet elszámolni?

Sem a vonatkozó kormányrendelet, sem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) nem tartalmaz konkrét szabályozást az elszámolás módjára. 

A menetjeggyel, bérlettel való elszámolás történhet a fizikai jegy, bérlet leadásával, a vásárlásról szóló számla bemutatásával, vagy más, az utazást igazoló egyéb dokumentummal.  A telefonos applikációval megvásárolt jegy, bérlet esetén a költségtérítés szempontjából elfogadható dokumentumként a vásárlást igazoló, e-mailben kézhez vett, kinyomtatható igazolás. 

És még egy felmerülő lehetőség….

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a 39/2010. (II.26.) kormányrendelet a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés mértékét havonta négy alkalommal a bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékában határozza meg. A költségtérítés mértéke havonta nem haladhatja meg a kormányrendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott azon összeget, melyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter évente, minden év január 25-éig a Hivatalos Értesítőben tesz közzé. Adókötelesnek számít az az összeg, amit a munkáltató a jegy árát meg nem haladó összegben térít meg a munkavállalónak, de a havi térítés összesített összege meghaladja a kormányrendeletben meghatározott havi maximumot.

A kormányrendelet a munkáltató hazautazással kapcsolatos költségtérítési kötelezettségét a munkáltató érdekében maximalizálja. 

A munkáltatónak a kifizetett költségtérítéssel akkor sem kell meghaladni 2021-ben a havi 39 730 forintot, ha a munkavállaló hazautazásának költsége ennél magasabb. 

A munkáltató saját elhatározásából dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közzétett értékhatárt, és magasabb összegben téríti meg a munkavállaló hazautazását. A hazautazás adómentessége akkor biztosított, ha a térítés összege nem haladja meg a jegy, bérlet árát, vagy az oda-visszaútra számított kilométerenkénti 15 forintot.

Dr. Orbán Ildikó

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

21

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR