A közelmúltban rendezett konferenciánkon pályázatírók segítségével megvizsgáltuk az európai uniós támogatások lehívását szolgáló pályázati rendszer változásait. Előadóink ezen felül górcső alá vették az Új Széchenyi Terv konkrét kiírásait és áttekintettük a pályázati projektmenedzserek képzeletbeli kiskátéját. A résztvevők a támogatott hitelkonstrukciók mellett komplex képet kaptak a nem pályázati típusú humánerőforrás-fejlesztési támogatásokról is.

2011. február 16.

Elektronikus pályáztatás és gyorsabb kifizetés lesz, de a pályázatírót még nem kell kirúgni

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázati rendszerének működése kapcsán Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Szövetségének (PÁTOSZ) elnöke kiemelte, hogy a kormányzati ígéretek szerint a következő években rendelkezésre álló mintegy 2000 milliárdos forrás 55-60%-át szeretnék kifizetni idén, ami a jelenlegi pályázati rendszer gyorsítását igényli.
A szakember hozzátette: a célok között szerepel az is, hogy kevesebb kiírás jelenjen meg könnyebb nyelvezettel, ami azonban véleménye szerint nem jelent majd kevesebb munkát a pályázatíró cégeknek, tehát közreműködésüket nem lehet teljes mértékben kiiktatni.
A pályázatírók szerepét értékelve arról beszélt, hogy akkor érdemes külsős tanácsadót alkalmazni, ha egy vállalkozás csak ritkán, évente legfeljebb egy-két alkalommal, kampányszerűen folytat ilyen tevékenységet. Ugyanakkor azoknál a cégeknél, ahol rendszeres az uniós vagy hazai pályázatokban való részvétel, kifizetődő lehet egy belső munkatárs alkalmazása e területen.
Maróczi a kormányzati ígéretek kapcsán hangsúlyozta: szinte valamennyi elképzelés, amely a rendszer megváltoztatásáról szól, helyes és követendő. Kiemelte: míg korábban előfordult, hogy a fejlesztési ügynökség és a közreműködő szervezetek által kiadott dokumentumok nem egyeztek meg, az ÚSZT-ben egységesített eljárásrend és dokumentáció lesz. A mögöttes adminisztráció csökkentésének igényével egy pályázati adatlapon az eddigi 700 adatmezőnek mintegy ötödét kell majd kitölteni a projektgazdáknak. Általános gyakorlattá válik az elektronikus pályáztatás rendszere, ami korábban hiányzott az Új Magyarország Fejlesztési Terv lebonyolításánál, holott ezt a metódust itthon a Nemzeti Civil Alapprogramban sikerrel alkalmazták, a közvetlen brüsszeli források elérésekor pedig kezdetektől működik.
A PÁTOSZ elnöke kiemelte a kifizetések felgyorsításának ígéretét is: 45 napos kifizetési határidőről beszél a kormányzat az eddigi 60 nap helyett, amit ráadásul tapasztalatai szerint nem ritkán 4-5 hónapra is meghosszabbítottak.
A kis értékű pályázatoknál rövidítheti a folyamatot a nagyobb mértékben kiterjesztett automatikus értékelési rendszer, ami költséghatékonyabb és gyorsabb is. Szintén gyorsítja a rendszert, hogy a jövőben csak egyfordulós pályázatok lesznek, vagyis nyertesgyanús projektünknek nem kell átesnie "előszűrésen", egyből hozzájuthatunk vele a támogatáshoz.
A pályázati tevékenység és a kapcsolódó üzleti tevékenység tervezése szempontjából jelentős változás, hogy az elképzelések szerint nem lesznek újra meg újra lezárt, majd megnyitott, és időközben megváltoztatott kiírások: ameddig egy adott területen rendelkezésre állnak források, beadható lesz a pályázatunk, változatlan feltételek mellett.
Maróczi Imre a mikrovállalkozások számára különösen pozitív fejleményként említette továbbá a mikrohitellel kombinált pályázatok megjelenését.

A pályázati forrás nem "ingyenpénz"

A pályázatok során mindig szem előtt kell tartani, hogy a források felhasználása felelősséggel is jár - ezt már Semperger Kinga EU és projektfinanszírozási tanácsadó mondta annak kapcsán, hogy a projektgazdák nem mindig vannak tisztában a megnyert pénzek mellé társuló kötelezettségekkel.
A Project Mine stratégiai igazgatója szerint a cégek sokszor még a projektek tervezése során felmerülő alapkérdéseket sem gondolják át megfelelően: például azt, hogyan kapcsolódik a pályázat a vállalkozás főtevékenységéhez, vagy ahhoz a tevékenységhez, amelyből árbevételének jelentős része származik. Fontos kérdés a vállalkozás területi elhelyezkedése is: míg Közép-Magyarországon (Budapesten és Pest megyében) tovább csökken a támogatási intenzitás, egy vidéki telephellyel akár 50%-os vissza nem térítendő támogatást is nyerhetnek bizonyos pályázatok esetében.
Főként a kisebb cégeknél lényeges, hogy legtöbbször két lezárt üzleti év szükséges a pályázatokon való részvételhez, bár az ÚSZT-ben ettől az évtől a mikrovállalkozások számára kiírt kisebb pályázatoknál akár fél éve működő cég is lehet majd kedvezményezett, negatív saját tőkéjű vagy köztartozást felhalmozó céggel azonban továbbra sem lesz érdemes pályázni. A pályázatok többségénél a jövőben is elő kell teremteni bizonyos mértékű önerőt, ami mikrovállalkozás esetében 10, kkv-nál 25%-ot jelent majd. Újdonság, hogy 2011-ben már a Széchenyi Kártya Programban elérhető önerő hitelből is lehet finanszírozni az induláshoz szükséges tőkét.
Semperger ugyanakkor leszögezte: az egyszerűsödő pályázati rendszer és a vállalkozások közvetlen támogatását célzó pályázatok önmagukban nem elegendőek egy sikeres projekthez: kell a meglévő saját erő, az ötlet és a fejlesztési szándék, de legalább olyan fontos a személyi háttér, például a megfelelő projektmenedzser személye. 

ÚSZT-kiírások: kkv-k és mikrovállalkozások előnyben -
komplex fejlesztéshez akár százmilliós forrás is elnyerhető

Az ÚSZT pályázati kavalkádja hét kiemelt területhez kapcsolódik, de továbbra is lesznek olyan, operatív programokon belüli pályázatok, amelyeket ennek keretein kívül, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül érhetnek el a különféle szervezetek - mondta Semperger Kinga.
Az ÚSZT prioritásai kapcsán kifejtette: a gyógyító Magyarország és az egészségturizmus alprogramon belül olyan kkv-k is forráshoz juthatnak, amelyek a fejlesztésekhez kapcsolódó építőipari beruházásokban vesznek részt, de az építőipari cégeknek kedvezhet az otthonteremtési alprogram is.
A zöld gazdaságfejlesztés során a gyártási folyamatok vagy épületek energiahatékonyságának javítására érdemes koncentrálni, az üzleti környezet fejlesztésénél pedig támogathatóak lesznek a határokon átnyúló vállalati együttműködések, például klaszterek vagy inkubátorházak.
A konkrét kiírásokról szólva a szakember kiemelte a mikrovállalkozások támogatását, amelynek keretében informatikai beszerzést, illetve ingatlan beruházást is lehet finanszírozni (utóbbi keretében az ingatlanvásárlás egy része is elszámolható lesz).
A kkv-k technológiai fejlesztésénél 20 és 40% közötti támogatási intenzitás mellett minimum 5, maximum 25 millió forintra lehet pályázni, de a komplex technológiafejlesztés esetén ez a forrás akár 100 millió forintra is nőhet. A komplex pályázatoknál - amelyekben csak a központi régión kívüli cégek vehetnek részt - egyszerre valósulhat meg telephely-fejlesztés, eszközbeszerzés és innováció, de a projekt során a cégek marketing költséget vagy éppen vállalati hr fejlesztést is elszámolhatnak.
A tisztán képzési típusú forrásokért - ahol a támogatás akár 80, sőt, 100% is lehet - azok a cégek szállhatnak versenybe, akik az ÚSZT-ben fejlesztési típusú pályázaton is nyernek valamilyen támogatást, ezért érdemes a tervezés során összekapcsolni, de legalábbis együttesen átgondolni a humánerőforrás-fejlesztési és a beruházási, eszközbeszerzési vagy egyéb fejlesztési igényeket.  

Semperger Kinga előadásának prezentációs anyagai letölthetőek ITT és ITT !

További letölthető prezentációk:

Széchenyi Kártya Program: támogatott hitelkonstrukciók kis és közepes vállalkozások számára
(Martini Ferenc pénzügyi vezető, KA-VOSZ Zrt.)

Vállalkozások hr fejlesztése a gyakorlatban.
(Peuker Gabriella képzés-fejlesztési szakértő)

A szakképzési hozzájárulás elszámolása és a K + F adókedvezmények.
(Horváth Józsefné, a MOKLASZ alelnöke)

A kedvezményes foglalkoztatás támogatása 2011-ben.
(dr. Jurányi Benedekné vezető főtanácsos, NAV)