A közfeladat hatékonyabb ellátása érdekében a területi államigazgatási feladatellátáshoz új, összefogottabb, ellenőrzöttebb és költségtakarékosan működő szervezeti struktúra kerül kiépítésre - a vonatkozó törvény indokolása szerint. Ennek jegyében 2011. január 1-jével létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei.

2011. február 16.

A kormányhivataloknál ügyfélszolgálatok jöttek létre azzal a céllal, hogy megkezdődjön a hatósági ügyek egyablakos ügyintézése. Az elképzelések szerint az integrált ügyfélszolgálatoknál 2013-ra minden hatósági ügy kezdeményezhető lesz.

A megyei kormányhivatalokba integrálódott:

a)    az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség,
b)    a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal,
c)    az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területi szervei,
d)    a földhivatalok,
e)    az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Regionális Munkaügyi Központjai,
f)    a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak,
g)    a Regionális Nyugdíjbiztosító Igazgatóságok,
h)    az Igazságügyi Hivatal,
i)    a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,
j)    a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal,
k)    a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság,
l)    a Nemzeti Közlekedési Hatóság,
m)    az Oktatási Hivatal.

Megjegyzendő, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok a közigazgatási hivatalok bázisán jöttek létre; a kormány már korábban, a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről szóló 1191/2010. (IX.14.) Korm. határozattal döntött a beépülő területi államigazgatási szervek köréről. Ez határozta meg a regionális illetékességű területi államigazgatási szervek megyei szintű integrálását.

Létrejött a funkcionális feladatokra és azok irányítására szolgáló központi szervezet, a Nemzeti Államigazgatási Központ (NÁK) is. A központi hivatal a kormányhivatali szervezetrendszer gazdálkodási, személyügyi, beszámolási feladatainak egységes végzését hivatott biztosítani (330/2010. (XII.27.) Korm. rend.).

A kormányhivatalok alapvető rendeltetése, hogy egyes funkcionális feladatokat központosítva végezzen. Ilyen funkcionális feladatok különösen a gazdálkodási, a pénzügyi és beszerzési, a személyügyi, a kommunikációs, az informatikai rendszer fenntartásával összefüggő, valamint a jogi képviseleti feladatok.
A beépülő szervek a kormányhivatal szakigazgatási szerveként működnek tovább, szakmai autonómiájuk megmaradt.

1. A fővárosi és megyei kormányhivatalok

A fővárosi, megyei kormányhivatal jogállását, működésének alapvető rendjét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény teremtette meg.

A törvény végrehajtására született 288/2010. (XII.21.) kormányrendelet állapítja meg a fővárosi, megyei kormányhivatal
•    feladat- és hatáskörét,
•    szervezetét,
•    működését és ellenőrzését,
•    a szakigazgatási szerveket,
•    a törzshivatal és a szakigazgatási szervek irányításának részletes szabályait,
•    a szakmai irányító miniszterre, a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatait, valamint
•    az azok irányítását ellátó szervekre vonatkozó részletszabályokat.

A fővárosi és megyei kormányhivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

A hivatalok osztott irányítás alatt állnak. Ennek lényege az, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter szervi (funkcionális) irányító jogköre mellett minden ágazat az adott ügycsoportok tekintetében szakmai irányítóvá válik.
A kormányrendelet részletezi a kormányhivatalok fő államigazgatási feladatait.

2. A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai

A fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálatot működtet.

A kormányhivatal ügyfélszolgálati irodáján is előterjeszthetők a következő kérelmek, illetve segítséget nyújt az ügyfélnek a kérelem kitöltésében:
•    gyermekgondozási segély igénylése,
•    anyasági támogatás igénylése,
•    családi pótlék igénylése,
•    gyermeknevelési támogatás igénylése,
•    a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése szerinti kártalanítás,
•    a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a szerinti utazási költségtérítés igénylése,
•    önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértési ügyekben a határozat végrehajtásának mellőzésére irányuló méltányossági kérelem.

Az ügyfélszolgálat tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről a következő ügyekben:
•    a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás,
•    a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás,
•    Magyar igazolvány és Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával összefüggő eljárás,
•    a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni,
•    Magyarországon élő magyar állampolgár, hontalan, illetőleg a menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány kiadása,
•    gyermekgondozási díj igénylése,
•    terhességi-gyermekágyi segély igénylése.

Az ügyfélszolgálati iroda lehetőséget biztosít arra is, hogy az ügyfél az ügyfélkapun keresztül
igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében megismerje:
•    az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában róla nyilvántartott adatokat,
•    az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlanok adatait nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolatát, térképmásolatát.

Az ügyfélszolgálati iroda az ügyfelek azonosítását követően egyedi ügyük intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt
•    egyéni vállalkozói tevékenység elektronikus bejelentéséhez,
•    egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozásának elektronikus bejelentéséhez,
•    egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és szünetelés utáni újrakezdésének elektronikus bejelentéséhez,
•    egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének elektronikus bejelentéséhez [2004. évi CXL törvény 169. § (1) bekezdés d) pontja].

Tájékoztatást nyújt továbbá az egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek és az egyéni vállalkozóknak:
•    az egyéni vállalkozás működési szabályairól,
•    a képesítéshez kötött gazdasági tevékenység esetén a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményekről,
•    a bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység esetén a szükséges bejelentésekről, a hatósági engedélyekről és
•    az engedélyező, továbbá bejelentést fogadó hatóságok elérhetőségéről.

3. Az ágazati szakigazgatási szervek

A beépülő területi államigazgatási szervek 2011. január 1-jétől a kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működnek tovább, a központi hivatalok szakmai irányítói jogosítványokkal rendelkeznek.
Az alábbiakban röviden összefoglalva bemutatjuk a változásokat.

3.1. Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség

314/2010. (XII.27.) Korm. rendelet
az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről

Az OMMF központi hivatal maradt, amelynek irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (NGM) látja el. Az OMMF elnöke végzi a munkavédelmi felügyelőségek és a munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását.

A munkavédelmi és a munkaügyi felügyelőségek a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei lettek.

Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség egy szakigazgatási szerv, melyen belül a munkaügyi felügyelőség és munkavédelmi felügyelőség, mint önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egység működik. A szakigazgatási szervet az igazgató, a munkavédelmi és a munkaügyi felügyelőséget az igazgatóhelyettesek szakmailag önállóan vezetik, munkaügyi, illetve munkavédelmi bírságot szabnak ki. A felügyelőségek keretében a hatósági feladatok ellátására munkavédelmi felügyelők és munkaügyi felügyelők működnek.

Munkaügyi, illetve munkavédelmi bírság kiszabására első fokon annak a felügyelőségének vezetője jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzött munkahely található. Hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak minősül
•    a munkaügyi/munkavédelmi felügyelő és a felügyelőség vezetője eljárása tekintetében az OMMF;
•    az OMMF eljárása vonatkozásában a miniszter.

A korkedvezmény-biztosítási járulék alóli mentesítési eljárással kapcsolatban speciális illetékességi szabályok érvényesülnek. A Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi Felügyelősége elsőfokon, az OMMF másodfokon országos illetékességgel ellátja a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítéssel kapcsolatos feladatokat.

3.2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

315/2010. (XII.27.)Korm. rendelet
a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat elnevezés Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatra változott.
A megyei munkaügyi központok a megyei kormányhivatalokba speciális módon integrálódtak, kétféle hatáskörű és illetékességű területű munkaügyi központ jött létre.

A munkaügyi központ kizárólag megyei szervezetből, vagy megyei (fővárosi) szervezetből és kirendeltségekből áll:
•    A kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központok megyei (fővárosi) szervezettel és kirendeltségekkel rendelkeznek. A kirendeltség a munkaügyi központ önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége.
•    Ettől eltérően a kizárólag megyei szervezetből álló munkaügyi központok irányítása alá nem tartoznak kirendeltségek.
Ezért fordulhat elő, hogy Szolnokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Szolnoki Kirendeltsége működik.

Kiemelt hatáskörrel rendelkező munkaügyi központok a következők: Fővárosi Munkaügyi Központ (Budapest), Baranya Megyei Munkaügyi Központ (Pécs), Békés Megyei Munkaügyi Központ (Békéscsaba), Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ (Miskolc), Fejér Megyei Munkaügyi Központ (Székesfehérvár), Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ (Nyíregyháza), Vas Megyei Munkaügyi Központ (Szombathely).

A nem kiemelt, kirendeltség nélküli munkaügyi központok szűkebb hatáskörrel rendelkeznek; egyrészt végzik a jogszabály szerinti elsőfokú hatósági jogköröket, valamint mindazon feladatokat, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak pénzügyi folyamatokhoz. Ez a struktúra átmeneti, mivel a tervek szerint 2011. évben ezen megyékben is sor kerül azon infrastruktúra kialakítására. Ennek alapján 2012. január 1-jei hatállyal a kirendeltségek a megyéjük szerint illetékes kormányhivatalhoz integrálódhatnak.

A kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központ megyei (fővárosi) szervezete
a) ellátja az MpA pénzeszközeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat, segíti a keret tervezését és a felhasználás ellenőrzését,
b) dönt az MpA foglalkoztatási alaprészének és a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat decentralizált kerete felhasználásról,
c) ellátja az MpA foglalkoztatási alaprésze központi pénzügyi keretéből finanszírozott munkahelyteremtés, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat központi keretéből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos feladatokat,
d) át nem ruházható hatáskörben a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén első fokú hatósági jogkört gyakorol
- a munkaerőpiaci program kidolgozásának, megvalósításának megállapításával kapcsolatos ügyekben,
- a munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók részére támogatás megállapításával kapcsolatos ügyekben,
- a bérgarancia támogatással kapcsolatos ügyekben,
e) működteti az álláskeresők támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatási és szolgáltatási rendszer szakmai működtetéséről,
f) ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, elbírálja másodfokon a kirendeltségek által hozott határozatok elleni fellebbezéseket, valamint
g) ellátja a felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

A kirendeltség
-    a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén ellátja az álláskeresők nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint az álláskeresési járadék, álláskeresési segély megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos, továbbá azokkal a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek ellátása nem tartozik a munkaügyi központ központi szervezetének hatáskörébe,
-    munkaerőpiaci szolgáltatásokat szervez és bonyolít,
-    nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket,
-    munkaközvetítést végez,
-    fogadja a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket,
-    információt nyújt, tanácsadást végez,
-    az általa ellátott feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati tevékenységet végez,
-    közreműködik a csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítésében,
-    ellátja az EURES kapcsolatos tájékoztatási feladatokat,
-    munkaerőpiaci programokat kezdeményez, szervezi azok végrehajtását, ellátja a központi programokkal, a, pályázatok kezelésével, az azokkal kapcsolatos tájékoztatással, véleményezéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat,
-    kapcsolatot tart a megye (főváros), a kistérség gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a megye, a helyi önkormányzatokkal, a megyében, a kistérségben működő más szervezetekkel, közreműködik a gazdasági szerkezet átalakítását, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban.

A kirendeltséggel nem rendelkező munkaügyi központ megyei (fővárosi) szervezete illetékességi területén első fokú hatósági jogkört gyakorol a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével, a rendbírsággal, valamint a munkaügyi központ hatáskörébe utalt nyilvántartásba vétellel kapcsolatos ügyekben.

3.3. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

316/2010. (XII.27.) Korm. rendelet
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) Korm. rendelet módosításáról

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság átalakítása a kisebb módosításával történt, mivel a fogyasztóvédelmi felügyelőségek 2007. szeptemberéig a közigazgatási hivatalok szakigazgatási szervei voltak.
A fogyasztóvédelmi felügyelőségek a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezetében szakigazgatási szervként működnek tovább, szakmai irányítójuk az NFH főigazgatója.

Az NFH és a felügyelőségek
-    szakmai segítséget nyújtanak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez;
-    fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentetnek meg;
-    termék-összehasonlító vizsgálatokat végeznek, illetve végeztet, és közzéteszik azok eredményét;
-    módszertani segédanyagokat készítenek a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében, továbbá
-    támogatják az önkormányzati tanácsadó irodák működését.

A felügyelőségek fogyasztóvédelmi hatóságként ellenőrzik és az Fgytv.-ben meghatározott szabályok szerint eljár ezek megsértése esetén:
a) az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, 5. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 6. §-ában,
b) a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (2)-(4) bekezdésében és 5. §-ában,
c) az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 3. § (1)-(4) bekezdésében és 4-5. §-ában, foglalt rendelkezések betartását.

3.4. A földhivatalok

317/2010. (XII.27.) Korm. rendelet
a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A földhivatali szervezet-rendszer
a) megyei földhivatalokból, Budapesten a Fővárosi Földhivatalból,
b) körzeti földhivatalokból és kirendeltségekből,
c) a Földmérési és Távérzékelési Intézetből (FÖMI) áll.

A földhivatalok felett nem áll központi hivatal, közvetlenül a vidékfejlesztésért felelős miniszter szakmai irányítása alatt állnak. A körzeti földhivatal a szakigazgatási szerv önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége.

3.5. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

318/2010. (XII.27.) Korm. rendelet
az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A nyugdíjbiztosítási szervek tekintetében kiemelést érdemlő módosítás az, hogy az ONYF országos igazgatási szervei a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és az újonnan létrejövő Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság.

A Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság nyugdíj-megállapítási, központi nyilvántartási és informatikai feladat- és hatáskörrel rendelkezik. Megszűnik ugyanakkor a Jogorvoslati Igazgatóság, a rendelet másodfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként az ONYF-et jelöli ki.

A nyugdíjbiztosítási igazgatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve, szakmai irányító szervének vezetője az ONYF főigazgatója. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság illetékességi területe – a fővárosi nyugdíjbiztosítási igazgatóság illetékességének kivételével – megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. A fővárosi nyugdíjbiztosítási igazgatóság illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed.
Eddig nemzetközi nyugdíjügyekben az ország egész területére kiterjedő illetékességgel a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság járt el, 2011. január 1-jétől ezt a feladatot a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság vette át.

3.6. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár

319/2010. (XII.27.) Korm. rendelet
az egészségbiztosítási szervekről

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szervei regionális illetékességgel és megyei kirendeltségekkel működtek. A regionális egészségbiztosítási pénztárak a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei lettek.
A megyei visszaszervezés során fővárosra és Pest megyére kiterjedő speciális illetékessége lett a Fővárosi Kormányhivatalnak. A feladatok megosztásra kerültek. Így a finanszírozási- és ártámogatási-, valamint az e feladatokhoz kapcsolódó ellenőrzési-, továbbá a baleseti megtérítési tevékenységek és háttérfeladataik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, míg az állampolgárokat közvetlenül érintő pénzbeli ellátások, hatósági igazolások és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek hatáskörébe kerültek.

3.7. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

320/2010. (XII.27.) Korm. rendelet
a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi szervei speciális illetékességgel kerültek a kormányhivatalokba, tulajdonképpen 7 hivatalba épültek be - 3 megyére kiterjedő illetékességgel.

A szakigazgatási szervek műszaki biztonsági és mérésügyi feladatokat látnak el. A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok hatáskörébe tartozó mérésügyi és műszaki biztonsági ügyben az eljárást az ügyfél a lakóhelye, vagy tevékenysége folytatásának helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán keresztül is benyújthatja.

A központi hivatalban működik a haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, a nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság, a műszaki felügyeleti hatóság és a metrológiai hatóság (az eddigi országos illetékességű, de területi szervként működő Kereskedelmi, Piacfelügyeleti, Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság és Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság helyett). Ily módon a központi hivatal a kereskedelmi hatóság és a piacfelügyeleti hatóság, a területi szinten ilyen feladatot nem látnak el.

3.8. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból és annak irányítása alatt álló országos intézetekből áll. A Szolgálatot az egészségügyért felelős miniszter irányítja.
Az ÁNTSZ regionális intézetei megyei szakigazgatási szervek lettek, az általános elsőfokú hatáskört gyakorló kistérségi intézetek pedig változatlan formában a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei lettek.

A megyei, fővárosi kormányhivatalok szervezetében létrejövő népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek elnevezése megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, amelynek vezetője a megyei tisztifőorvos.

A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv
a) ellátja az illetékességi területén működő kistérségi népegészségügyi intézetek szakmai tevékenységének irányítását, koordinálását;
b) jogszabályban meghatározott ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorol;
c) ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat
-    a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kémiai biztonság) területén fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet,
-    a járványügy (fertőző járványügy) területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet,
-    az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészség-monitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészséghatás-értékelést) területén,
-    az egészségügyi, gyógyszerügyi igazgatás és koordináció területén;
d) felügyeletet gyakorol a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók felett, ellátja a kórházhigiénés tevékenység szakfelügyeletét, koordinálja a szakfelügyeleti feladatokat.

3.9. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

A kulturális örökségvédelmi iroda a fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerveként működik. A kulturális örökségvédelmi irodák különös illetékességgel rendelkeznek. 10 megyei kormányhivatalban lett kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv, ezek általában két megyére kiterjedő illetékességgel működnek.

3.10. Az Oktatási Hivatal

325/2010. (XII.27.) Korm. rendelet
az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

Az Oktatási Hivatal területi szervei kis létszámukra tekintettel nem szakigazgatási szervként kerültek integrálásra, hanem a kormányhivatal törzshivatalának részévé, főosztályává váltak.

3.11. A Nemzeti Közlekedési Hatóság

326/2010. (XII.27.) Korm. rendelet
a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról

A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai megyei közlekedési felügyelőségekként kerültek integrálásra. Az útüggyel, hajózással és vasúti közlekedéssel kapcsolatos, speciális szakismeretet igénylő feladatok Nemzeti Közlekedési Hatóságnál maradtak.

3.12. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

327/2010. (XII.27.) Korm. rendelet
a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
-    növénytermesztési hatóságként,
-    talajvédelmi hatóságként,
-    élelmiszerlánc-felügyeleti szervként,
-    tenyésztési hatóságként,
-    erdészeti hatóságként,
-    vadászati hatóságként,
-    halászati hatóságként,
-    borászati hatóságként,
-    mezőgazdasági igazgatási szervként,
-    pálinkaellenőrző hatóságként
-    növényvédelmi hatóságként
kijelölt központi hivatal.

Az MgSzH területi szervei több szakterületet képviselő, korábban önálló költségvetési szerv formájában működő intézmény integrálásával jöttek létre. Az eredetileg egy hivatal formájában működő igazgatóságok a kormányhivatal keretében négy külön szakigazgatási szervet képeznek (élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, növény- és talajvédelmi igazgatóság, erdészeti igazgatóság, földművelésügyi igazgatóság).

Az összefoglalót készítette: dr. Dudás Katalin