CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2020 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Rugalmasabbá válnak a távmunka szabályai a veszélyhelyzet idején

A Magyar Közlöny 2020. november 11-i számában megjelent a Kormány rendelete, amely a távmunkával kapcsolatos munkajogi, munkavédelmi és adózási szabályok eltérő alkalmazására ad lehetőséget.

2020. november 13.

A Kormány 2020. november 4-étől ismét veszélyhelyzetet hirdetett, és ennek következtében az aktuális helyzetnek megfelelően napról napra újabb szigorítások lépnek életbe. A szigorítások sok esetben jelentősen megnehezítik a munkahelyek működését, így a Kormány lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy amennyiben egy vállalkozás tevékenysége, működésének sajátossága lehetővé teszi, akkor átálljanak távmunkavégzésre, feltéve, hogy az átállás nem gátolja a munkavállalókat a feladataik teljes értékű elvégzésében.

 

A vállalkozások veszélyhelyzetben történő továbbműködésének elősegítése érdekében a Kormány 2020. november 11-én kihirdette a távmunkával kapcsolatos szabályoknak a veszélyhelyzet során történő alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: kormányrendelet). A kormányrendelet a kihirdetés másnapján, 2020. november 12-én hatályba is lépett.

 

Változás a távmunka munkajogi szabályaiban

 

A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató megállapodásban eltérhetnek a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a távmunkára vonatkozó 196. §-ától.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint ez a rendelkezés biztosítja, hogy veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak. Például szabadon választhatóvá válik a munkavégzés helye, illetve a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.

 

Változás a távmunka munkavédelmi szabályaiban

 

A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt nem kell alkalmazni a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át. Ez a rendelkezés a távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályait tartalmazza, például azt, hogy „a munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket”.

 

A kormányrendelet a veszélyhelyzetre tekintettel lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló rugalmasabban, a vállalkozás működésének sajátosságaihoz igazítva alakítsák a távmunkára vonatkozó munkavédelmi szabályokat, eltérve a munkavédelemről szóló törvény rendelkezéseitől.

 

A kormányrendelet rendelkezik továbbá arról, hogy távmunkavégzés esetén a munkáltató köteles tájékozatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.

 

Változás a távmunka adózási szabályaiban

 

A kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően lehet alkalmazni a távmunkával kapcsolatos költségtérítés adókötelezettségére vonatkozó szabályokat.

 

Az átmenetileg hatályos rendelkezés szerint a távmunkavégzésre tekintettel kifizetett költségtérítéssel szemben igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munkaszerződésben foglaltak szerint, a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (jelenleg 16.100 forint). Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, akkor a havi összeget a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányosan kell megállapítani.

 

Fontos, hogy abban az esetben van lehetőség igazolás nélküli költségelszámolásra, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben nem számol el tételes költséget internethasználati díj, illetve a munkavégzési hely bérleti díja, közüzemi díja jogcímén.

 

Ha például a munkáltató a távmunkavégzéssel összefüggésben havi 16.100 forint költségtérítést fizet a munkavállaló részére, akkor az elszámolás során adóelőleg nyilatkozatot kell tennie a magánszemélynek, melyben kéri, hogy a munkáltató az adóelőleg-megállapítása során az igazolás nélkül elszámolható költséget vegye figyelembe. A munkáltató ennek megfelelően nulla forint adóelőleg-alapot állapít meg. Tehát nem keletkezik a kifizetett költségtérítés után sem adókötelezettség, sem járulékkötelezettség, sőt az elszámolt összeget az adóbevallásban sem kell feltüntetni.

 

A kormányrendelet szabályai – melyek a jelenlegi szabályozás szerint 2021. február 7. napjáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig lesznek hatályban – hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt is tovább tudjanak működni.

 

dr. Németh Ildikó
jogász és adótanácsadó

Lezárva: 2020. november 13.

 

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

18

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR