//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2020 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes juttatások adózási szempontú megítélése

A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel számos adomány, felajánlás érkezik mind magánszemélyek, mind vállalkozások részéről rászoruló személyek, szervezetek részére. Kérdésként merült fel, hogy jelen esetben hogyan kell kezelni adózási szempontból ezeket az ingyenesen átadott termékeket, ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat.

2020. május 19.

A koronavírus okozta járványhelyzet világszerte komoly próba elé állította a kormányokat, a cégeket, tulajdonképpen az egész emberiséget és az emberiességet is. Annak megítélése, hogy ezen a próbán miként álltunk helyt – azt gondolom – nem a mi feladatunk, hanem, mint oly sok kérdésben, a történelem, az utókor fog ítélni. Tény ugyanakkor az, hogy ezen rendkívüli helyzetben sokan – cégek és magánszemélyek – döntöttek úgy, hogy a saját túlélésük mellett gondot és figyelmet fordítanak azokra is, akik nehéz helyzetüknél fogva segítségre szorulnak. Ennek jegyében számtalan felajánlásra, adományra, – a jog nyelvén – ingyenesen nyújtott szolgáltatásra, ingyenes termékátadásra került sor az elmúlt hónapok folyamán. Ezen önzetlen célok és tettek erkölcsi megítélése kétségen kívül egyértelmű, azonban sokakban – illetőleg sokak könyvelőjében – kérdésként merülhetett fel, hogy ebben a sajátos helyzetben hogyan kell kezelni adózási szempontból ezeket az ingyenesen átadott termékeket, valamint ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat.

 

Erre a kérdésre adott választ a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása egy közös állásfoglalásban, amelynek az alábbiakban ismertetjük egyes lényeges pontjait.

 

Általános feltételek

 

A tájékoztatóban az adóhatóság mindenekelőtt rögzíti, hogy a Kormány által 2020. március 11-én kihirdetett rendkívüli jogrendre, veszélyhelyzetre tekintettel az adójogszabályokon túl alkalmazandóvá váltak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezések is.

 

A Stab. tv. értelmében ugyanis a jogalanyok által katasztrófahelyzet esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából
a)    végzett tevékenységet, vagy
b)    a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást
a adófizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki (Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdés).

 

A Stab. tv. ugyanakkor azt is kimondja, hogy az adójogszabályok által meghatározott – a jelen helyzethez képest általános – szabályoktól eltérően nem keletkezik adófizetési kötelezettség

–    a fenti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,
–    a fenti tevékenységvégzés keretében – a katasztrófahelyzetre tekintettel – a katasztrófahelyzetben levők által kapott vagyoni érték után.

 

A fenti speciális adómentességi szabály alkalmazhatóságát illetően az adóhatóság kiemeli, hogy azt esetről esetre szükséges vizsgálni, amely vizsgálat során természetesen figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére is.

 

Ennek megfelelően a termékátadás, szolgáltatás akkor minősülhet adómentesnek a Stab. tv. alapján, ha az:
ad 1./ a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt teljesül, és

ad 2./ a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából valósul meg, vagyis annak olyan hatást kell céloznia, ami a veszélyhelyzet következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi, és

ad 3./ a katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők a címzettjei, amelyet illetően fontos, hogy bár egész Magyarország területére érvényes a veszélyhelyzet, azonban ez nem jelenti azt, hogy valamennyi magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek tekinthető, vagyis a címzetti kör mindig körültekintően vizsgálandó (az adóhatóság itt megjegyzi, hogy a tájékoztatóban is írt feltételekkel például e körbe tartozóknak tekinthetőek az egészségügyi dolgozók, a digitális oktatási rendre kényszerült diákok, illetve bizonyos esetekben az irodai munkája helyett home office-ban foglalkoztatott munkavállalók), és

ad 4./ ingyenesen történik.

 

Fontos továbbá, hogy a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatás, termékátadás csak abban az esetben mentesíthető az egyébként fennálló adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a szolgáltatást, terméket nyújtó a rá vonatkozó dokumentálási, nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettségének az adókötelezettség azonosítására, alátámasztására alkalmas módon eleget tesz.

 

Az egyes adónemek vizsgálata

 

Az adóhatósági tájékoztató részletesen, példákkal szemléltetve vizsgálja, hogy ezen speciális adómentesség az egyes adónemeket érintően miként ítélhető meg, illetőleg milyen feltételekkel alkalmazható. A felhívott példák az idézett tájékoztatóban megtekinthetőek, így ezek részletekbe menő taglalásától jelen körben eltekintünk, ezért a következőkben csak a példákra való utalással, a lényeges rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet.

 

Személyi jövedelemadó

 

A koronavírus járvány kapcsán az adózók számos módon nyújtanak segítséget magánszemélyeknek (például egészségügyi dolgozóknak, diákoknak), amelyek adómentességét illetően azt kell vizsgálni, hogy az adott ingyenes juttatás (szolgáltatásnyújtás/termékátadás)
1.    címzettjei a járványügyi helyzetben közvetlenül érintettek-e, és
2.    a nyújtott szolgáltatás közvetlenül a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik-e.

 

Ezek fényében az adóhatóság a tájékoztatóban felhívott – nem kimerítő jellegű, ám mégis talán a leginkább jellemzőbb – példák mentén úgy ítéli meg, hogy megfelel(het) a Stab. tv-ben foglalt feltételeknek:
–    az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen juttatott fertőtlenítőszerek, maszkok, valamint a közösségi személygépjármű-használat ingyenes biztosítása, illetőleg az ingyenes étkezés, valamint a veszélyhelyzeti feladatok ellátásával összefüggő, térítésmentesen igénybe vehető lakhatás engedélyezése;
–    a járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat folytató tanuló számára biztosított laptop-juttatás;
–    a veszélyhelyzet következtében munkanélkülivé váló személyeknek – az átképzésük, munkavállalásuk biztosítása érdekében – történő laptop-juttatás.

 

Hasonlóképpen nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha egy vállalkozás az alkalmazottak, illetőleg a vevők, vagy a települési önkormányzat a piacot látogatók számára kötelezővé teszi a maszk viselését, és ezeket ingyenes biztosítja, elérhetővé teszi számukra.

 

A fentiek mellett ugyanakkor kiemelt figyelemmel kell lenni az irodai munkáját home office-ban végző munkavállaló részére juttatott eszközök, termékek esetében, hiszen e körben az adóhatóság úgy ítélte meg, hogy a laptop tulajdonba adása ugyanis nem indokolt, a munkavégzés biztosítható a laptop használatának biztosításával is. Ez utóbbi esetben pedig a juttatás a Stab. tv.-től függetlenül is adómentes az Szja tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja alapján, amely szerint adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.

 

Társasági adó és kisvállalati adó

 

A vállalkozások részéről rászoruló személyek, szervezetek részére pénzben és természetben adott ingyenes juttatások költségének társasági adóalapban vagy kisvállalati adóalapban történő levonhatóságát a Stab. tv. és a Tao tv. 3. számú melléklete alapján kell meghatározni, amelynek értelmében, ha a Stab. tv. szerinti, fent ismertetett feltételek

–    fennállnak, akkor – akár magánszemély, akár szervezet a juttatás címzettje – a Stab. tv. által előírt nyilatkozat illetékes adóhatósághoz való benyújtása szükséges a költség elismert költségként való kezeléséhez;
–    nem állnak fenn, és a vállalat munkavállalója vagy munkavállaló hozzátartozója kapja az ingyenes juttatást (például a munkáltató a munkavállalók gyermekei számára a digitális oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszközt biztosítja), és az számvitelileg személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül, akkor annak költsége a Tao tv. 3. számú melléklet B) rész 3. pontja alapján elismert költség (azaz nem növeli az adóalapot);
–    nem állnak fenn, és (nem munkavállaló vagy annak hozzátartozójának minősülő) magánszemély vagy akár szervezet a kedvezményezett, akkor a Tao tv. 3. számú mellékletét kell figyelembe venni az elismert költségkénti minősítéshez.

 

Általános forgalmi adó

 

Fontos, hogy az áfa-fizetési kötelezettség ez esetben is csak áfa-alanyok vonatkozásában merülhet fel, így amennyiben az adományozó nem áfa-alany, akkor a juttatás kapcsán nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség sem annál, aki adja a terméket, nyújtja a szolgáltatást, sem annál, aki kapja a terméket, szolgáltatást.

 

A Stab. tv. fent ismertetett rendelkezéseiből fakadóan – amint a többi adónem esetében is –, ha a Stab. tv. feltételeinek megfelel az ingyenes juttatás, akkor ennek alapján – amennyiben az áfa-alany teljesíti a bejelentési kötelezettségét – akkor sem kell teljesíteni az áfa-fizetési kötelezettséget, ha egyébként az ügylet áfa-kötelesnek minősül.

 

Speciális esetkört képeznek azon ingyenes ügyletek, amelyekkel összefüggő beszerzésekre már eleve az ingyenes hasznosítás céljával kerül sor, hiszen ilyenkor – az Áfa tv. 120. §-a alapján – főszabály szerint nem illetné meg az adólevonási jog az áfa-alanyt (illetve erre tekintettel egyúttal adófizetési kötelezettsége sem keletkezne).

 

A Stab. tv. ugyanakkor a veszélyhelyzet során teljesített – a fent részletezett feltételeknek megfelelő – juttatásokat vállalkozási, gazdasági tevékenységi körben kifejtett tevékenységnek minősíti. Ennek alapján pedig e juttatásokat úgy kell tekinteni, mintha azok ellenérték fejében valósultak volna meg, aminek következtében

–    egyrészt a beszerzés áfa-ja (függetlenül tehát attól, hogy azok eredendően ingyenes célt szolgáltak) levonhatóvá válik,
–    másrészt a juttatások után nem kell teljesíteni az adókötelezettséget, amennyiben az áfa-alany eleget tesz a bejelentési kötelezettségének.

 

Tehát, azokban az esetekben, amikor a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából megvalósuló ingyenes termékátadásra, ingyenes szolgáltatásnyújtásra kerül sor, az áfa-alanyt megilleti az ezekkel összefüggő beszerzései tekintetében az áfalevonási jog, feltéve, hogy az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás egyébként adóköteles ügyletnek minősül, és az adóalany erről bejelentést tesz az adóhatóságnak.

 

Fontos ugyanakkor, hogy a fentiek esetén sem vonható le az ingyenes juttatáshoz kapcsolódó beszerzést terhelő áfa összege, amennyiben az ügylet az Áfa tv. 124-125. §-ai szerint levonási tilalom alá esik. Így például,

–    ha egy étterem ingyenesen biztosít meleg ételt a veszélyhelyzet időszaka alatt a katasztrófahelyzetben lévők (például az egészségügyi ellátást végzők vagy a rászorulók) számára, akkor mivel ez a tevékenysége a Stab. tv. alapján gazdasági, vállalkozási tevékenységnek minősül, ezért az étterem e tevékenysége tekintetében – az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 125. § (2) bekezdés g) pontja alapján – mentesül az élelmiszert terhelő áfa levonására meghatározott tilalom alól;
–    ha azonban a veszélyhelyzet időszakában az áfa-alany az egészségügyi dolgozók munkába járása érdekében a személygépkocsijával ingyenes személyszállítási szolgáltatást nyújt, akkor – az Áfa tv. 125. §-ában meghatározott feltétel hiányában – a tevékenység Stab. tv. szerinti feltételeknek való megfelelése ellenére sem mentesül az üzemanyag-beszerzést terhelő adóra meghatározott levonási tilalom alól.

 

Természetesen az alanyi adómentes adóalany az ingyenes juttatás céljából történt termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel áfájának levonására a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén sem válik jogosulttá.

 

Az adóhatóság a tájékoztatóban értékeli továbbá a bérleti szerződésekkel kapcsolatban a veszélyhelyzetre tekintettel adott kedvezményeket is, amelynek megfelelően, ha

–    a felek a bérleti díjat például éves szinten határozták meg, azzal, hogy az havonta fizetendő, akkor bizonyos hónapok bérleti díjának fel nem számítása nem tekinthető ingyenes szolgáltatásnyújtásnak, hanem az árengedmények minősül, és így nem keletkeztet áfa-kötelezettséget,
–    a felek olyan bérleti díj megfizetésétől tekintenek el, amely egyébként havonta meghatározott és fizetendő, akkor az Áfa tv. alapján a bérbeadó áfa-alany ingyenesen nyújt szolgáltatást,
–    a bérleti díjat abban a reményben engedi el a bérbeadó áfa-alany, hogy a bérbevevő nem mondja fel a szerződést, és majd a veszélyhelyzet után újra fizeti a havi bérleti díjakat, akkor itt az ingyenesség nem vállalkozás idegen célt valósít meg, amely esetben ugyancsak nem keletkezik áfa-kötelezettség.

 

Megjegyzi továbbá a tájékoztató azt is, hogy az ingyenes juttatás akkor sem keletkeztet áfa-kötelezettséget, ha az közcélú adománynak minősül.

 

A Stab. tv. szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése

 

A Stab. tv. értelmében a juttatást nyújtó adózónak a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül kell a juttatást bejelentenie az illetékes adóhatóságához, amely határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik, azzal, hogy amennyiben folyamatos ügylet keretében történik az átadás, akkor a határidőt a folyamatos ügyletben történt utolsó átadás napjától kell számítani.

 

A bejelentésnek nincs formanyomtatványa; az kötetlen formában – postai úton vagy E-papír útján – nyújtható be, azonban a bejelentés szabályszerű megtételének elősegítése érdekében a NAV a honlapján közzétesz majd egy bejelenési mintát.

 

A bejelentésben szerepeltetni kell a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését, mennyiségét és értékét, továbbá a kedvezményezettet, a vészhelyzetben levő szervezetet, csoportot, személyt/személyeket (ha a juttatás körülményei lehetővé teszik, beazonosítható módon).

 

A Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása által kiadott közös tájékoztató az alábbi linken teljes terjedelmében olvasható:
https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_koronavirus_jarvany20200512.html

 

dr. Kisfaludy-Molnár Péter
ügyvéd

Lezárva: 2020. május 16.

 

További hírek