//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2020 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Életbe lépett a köznyelvben felhatalmazási törvényként ismert 2020. évi XII. törvény
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Magyarország Kormánya 40/202.(III.11.) számú rendeletével - az Alaptörvény 53. cikkében kapott felhatalmazásra hivatkozással - 2020. március 11-ei hatállyal a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére különleges jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett ki. Ezen felhatalmazás alapján intézkedéseket hozott. Ilyen intézkedés például a kijárási korlátozásról szóló 71/2020.(III.27.) Korm. rendelet, amely többek között az élelmiszer üzletekben tartózkodásra és a lakhely alapos indokkal történő elhagyására vonatkozó szabályokat állapít meg.

2020. április 09.

Az Országgyűlés 2020. március 30-án fogadta el a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt, mely a köznyelvben felhatalmazási törvényként vált ismertté. A 2020. március 31-e óta hatályos törvény előírásai négy főbb rendelkezés köré csoportosíthatóak:

 

1. Felhatalmazás, veszélyhelyzet kihirdetését követő kormányrendeletek megerősítése

 

Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a veszélyhelyzetben megalkotott kormányrendeletek hatályának a veszélyhelyzet megszűnéséig történő meghosszabbítására. Ez azért szükséges, mert a jelen törvény hiányában a veszélyhelyzetben meghozott kormányrendeletek csak tizenöt napig maradhatnának hatályban. Ezt a felhatalmazást az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően visszavonhatja.
Az Országgyűlés a veszélyhelyzet kihirdetését követően meghozott és a felhatalmazási törvény hatályba lépéséig megalkotott kormányrendeleteket megerősíti.

 

A Kormány a veszélyhelyzetben az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezt a jogkörét - a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – kizárólag a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.

 

Ugyanakkor a Kormány a veszélyhelyzet érdekében tett intézkedéseiről az Országgyűlés ülésein - ennek hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – rendszeres tájékoztatást adni köteles.

 

2. Alkotmánybíróság működési feltételeinek könnyítése

 

A törvény alapján az Alkotmánybíróság elnöke veszélyhelyzetben engedélyezheti az Alkotmánybíróság ügyrendjétől eltérést. Az alkotmánybíróság teljes ülése, illetve tanács ülése az elnök döntése alapján személyes jelenlét mellőzésével, elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.

 

3. Időközi választások, népszavazások elhalasztása

 

Veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások, elmaradnak, továbbá országos és helyi népszavazások nem kezdeményezhetőek. Önkormányzati képviselőtestület feloszlása kimondásának hatálya csak a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be. A ki nem tűzött és elmaradt választást, népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

 

4. Veszélyhelyzettel összefüggő büntetőjogi intézkedések

 

A Büntető Törvénykönyvben új tényállásként jelenik meg a járványügyi védekezés akadályozása. Ennek lehetséges elkövetési magatartásai:

 

- a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtásának akadályozása,

 

- járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtásának akadályozása,

 

- a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés végrehajtásának akadályozása.

 

A felsorolt esetek bármelyike alapesetben három évig, csoportos elkövetés esetében öt évig, halált okozó akadályozás esetében nyolc évig terjedhet. A járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészület egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Újraszabályozták a rémhírterjesztés törvényi tényállását. Eszerint aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek minősített - öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett - esetét az a személy valósítja meg, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa.


 

 

dr. Závotka Zsolt
ügyvéd

 

További hírek