//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2020 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Keletkezik-e adókötelezettség az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalásával?
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetben számos munkáltatónál előfordul, hogy a munkavállaló úgy megy fizetés nélküli szabadságra, hogy az ennek következtében fennálló egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a munkáltató átvállalja a munkavállalótól. Gyakori kérdésként merül fel, hogy adó- és járulékmentes-e az átvállalt járulék?

2020. április 07.

A fizetés nélküli szabadság ideje alatt – néhány kivétellel – szünetel a munkavállaló biztosítása. A biztosítás szünetelésének időtartama alatt nem vehetőek igénybe a társadalombiztosítási ellátások, feltéve, hogy a munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásokra egyéb jogcímen sem jogosult.

 

Ahhoz, hogy a munkavállaló a biztosítás szünetelésének időtartama alatt is, folytatólagosan jogosult legyen az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege 2020. január 1-jétől havonta 7.710 forint, illetve naponta 257 forint.

 

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében a munkavállalónak legkésőbb a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz a 20T1011 számú adat- és változásbejelentő lap benyújtásával. A bejelentés alapján a magánszemély jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

 

Lehetőség van arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély helyett a hozzájárulásával más személy (pl. a munkavállaló házastársa, szülője) vagy szerv (pl. a munkáltató) fizesse meg. A kötelezettség átvállalását is a 20T1011-es nyomtatványon kell bejelenteni. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

 

Az adóhatósági jóváhagyás papír alapon benyújtott adatlap esetén az adatlap másodpéldányának visszaküldésével egyidejűleg, míg elektronikus úton benyújtott adatlapnál a betöltést visszaigazoló nyugtával történik. Ezt követően a fizetési kötelezettséget az átvállaló személy vagy szervezet közvetlenül teljesíti. Amennyiben a kötelezettséget az átvállaló készpénz-átutalási megbízás útján teljesíti, akkor azt az állami adóhatóság által postai úton megküldött készpénz-átutalási megbízásokon kell teljesíteni, ezért ebben az esetben át kell adni a csekkeket az átvállalónak. Ha a befizetéseket átutalással teljesítik, akkor minden esetben az átutalási megbízás közlemény rovatában a kötelezett adóazonosító jelét fel kell tüntetni.

 

Fontos, hogy az állami adóhatóság a havi egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget minden esetben az eredeti kötelezett adószámláján írja elő, még abban az esetben is, ha a munkavállalótól a munkáltató vállalja át a járulékfizetési kötelezettséget.

 

Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szervezet nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett köteles megfizetni.

 

A járulékfizetésre kötelezett magánszemélytől átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék adókötelezettségéről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés ib) pontja kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából a magánszemély helyett más személy fizet meg. E szabály alapján az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után sem a kötelezettnél, sem a kötelezettől átvállaló személynél vagy szervezetnél (pl. munkáltatónál) nem merül fel személyi jövedelemadó kötelezettség.

 

Fontos megjegyezni, hogy az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után nem keletkezik sem szociális hozzájárulási adó, sem egyéni járulékkötelezettség, mivel a Tbj., illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény azt határozza meg, hogy mi minősül járulékalapot képező jövedelemnek, illetve mi minősül a szociális hozzájárulási adó alapjának. E rendelkezésekből vezethető le, hogy az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után nem keletkezik sem szociális hozzájárulási adó, sem egyéni járulékkötelezettség.

 

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdése szerint nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Tehát az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni.

 

dr. Németh Ildikó, jogász és adótanácsadó.

 

 

További hírek