//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2019 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Az alapítványi jövedelmek személyi jövedelemadó kötelezettsége

A személyi jövedelemadóról szóló törvény számos rendelkezése tartalmaz a magánszemélyek alapítványoktól származó juttatásaival összefüggő előírást. Cikkünk az alapítványokra vonatkozó legfontosabb általános tudnivalók mellett, az Szja tv. tucatnyinál is több külön rendelkezését ismerteti.

2020. január 20.

Jogszabályi háttér

 

Az alapítvány létesítésére, működésére, tevékenységének korlátaira vonatkozó általános szabályokat a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 3:378-3:404. §-ai tartalmazzák. Ezek közül a legfontosabbak a következők:


–    Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy, amely nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, de jogosult az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére. A nyilvántartásba vett alapítványhoz az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet csatlakozni.
–    Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni. Az alapítvány részére juttatott vagyont az alapító és a csatlakozó (ezek jogutódja) nem követelheti vissza. Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy – az alapító okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek szerződés szerint járó díjazása.
–    Alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Ettől eltérően, az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Továbbá az alapító és a csatlakozó hozzátartozója abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása.

 

Speciális alapítványi forma a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény szerint létrehozott alapítvány, amely az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható. A vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa az említett célokból bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti. Vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni.

 

Magánalapítvány, családi alapítvány

 

Adózási szempontból az Szja tv. külön kategóriába sorolja az ún. magánalapítványokat.

 

Magánalapítványnak minősül az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, továbbá a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány is, minden esetben feltéve, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik [Szja tv. 3. § 62. pont].

 

Ez a rendelkezés kedvező adózási feltételekkel lehetővé teszi a vagyonkezelő alapítványnak nem minősülő olyan kisebb vagyonnal rendelkező családi alapítványok létesítését is, amelyek révén a család tagjainak eltartása, gondozása, nevelése, iskoláztatása akár több generáción át biztosíthatóvá válik.

 

Az alapítással, csatlakozással összefüggő adózási előírások

 

Az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás) nem minősül az alapítványt alapító (csatlakozó) magánszemély rendelkezési jog-gyakorlásának, azaz önmagában az ilyen jogi aktus miatt nem keletkezik adókötelezettsége [Szja tv. 9. § (3) bekezdés]. Ugyanakkor, ha a magánszemély valamely bevételét (például a fizetését, tiszteletdíját, osztalékát) nem veszi fel, hanem közvetlenül bármilyen cél javára felajánlja (többek között például alapítványnak adja), vagyis rendelkezik a jövedelméről, az adókötelezettséget a vonatkozó szabályok szerint teljesítenie kell.

 

Alapítvány javára nem csak pénzt lehet adni, hanem vagyontárgyakat is. Ha az alapító, csatlakozó magánszemély egyéni vállalkozó, az alapítvány tulajdonába adott készletek szokásos piaci értéke vállalkozói bevételnek minősül [Szja tv. 49/B. § (4a) bekezdés].

 

A kedvezményezettek adózása

 

A magánalapítvány alapító okiratában megjelölt kedvezményezett magánszemély számára a magánalapítvány vagyona (ide nem értve az említett vagyonok hozamait) terhére juttatott vagyoni érték adómentes, kivéve, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, illetve, ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetők el az alapítványi vagyontól [Szja tv. 1. számú melléklet 7.26. pont]. Az utóbbi esetekben az alapítványtól származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha az említett nyilvántartások alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni [Szja tv. 4. § (7) bekezdés].

 

A közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték osztaléknak minősül. E rendelkezés alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetők el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni [Szja tv. 66. § (1) bekezdés ag) pont és (5) bekezdés].

 

A magánalapítvány 2020. január 1-jétől tartós befektetési szerződést is köthet a kedvezményezett magánszemélynek történő vagyoni juttatás céljából. Ilyen esetben, ha a juttatás forrása a tartós befektetésből származó hozam, azt a kedvezményezettnél nem kell jövedelemként figyelembe venni [Szja tv. 66. § (5) bekezdés]. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra a vagyon „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne tartós befektetési szerződést. Ilyenkor a szerződés szerint keletkező hozam esetleges adókötelezettségét, bevallását a szerződő alapítvány teljesíti [Szja tv 67/B § (7) és (14) bekezdés].

 

Alapítványi egyéb kifizetések

 

Adómentes a közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak [Szja tv. 1. számú melléklet 3.1. pont].

 

Adómentes továbbá az az összeg, amelyet vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól vagy egyéb egyesülettől – annak alapszabályában rögzített céljával összhangban – kap az 1989. október 23. napját megelőzően politikai okból üldözött személy [Szja tv. 1. számú melléklet 3.2.5. pont].

 

Szintén adómentes az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíj címén, vagy a szociálisan rászoruló részére szociális segély, valamint szociális ösztöndíj címén, illetve – alkalmanként 500 forintot meg nem haladó összegben – a diák- és szabadidősport résztvevőjének

–    a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által kijelölt költségvetési szerv, alapítvány, közalapítvány, az állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján közvetve, vagy
–    a Kormány döntése alapján az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvényben foglalt eljárás szerint megszűnő alapítvány, közalapítvány feladatát átvevő közhasznú nonprofit gazdasági társaság az átvett feladatkörében
adott juttatás [Szja tv. 1. számú melléklet 3.2.6. pont].

 

Többek között ugyancsak adómentes, a közhasznú alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az Szja tv. szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, [Szja tv. 1. számú melléklet 3.3. pont].

 

Adómentes az a tevékenység ellenértékének nem minősülő pénzbeli juttatás, amelyet

–    a külön törvény alapján, a külön törvényben meghatározott célra létrehozott, vagy
–    a központi költségvetésről szóló törvényben egyedi támogatásban részesített,
vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, a szervezet céljával összhangban kap a magánszemély [Szja tv. 1. számú melléklet 3.6. pont].

 

Adómentes a kizárólag magánszemélyek által létrehozott, gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány által a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén nemzetközi szinten is kimagasló eredményt elért személyek részére adott díj és az ahhoz kapcsolódó pénzjutalom (ideértve különösen a Bolyai János Alkotói Díjat) [Szja tv. 1. számú melléklet 4.5. pont].

 

A felsorolt esetekben sem adómentes az a kifizetés (juttatás),

–    amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató, kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt, valamint, kivéve a magánalapítvány alapítóját, csatlakozóját külön rendelkezés szerint megillető adómentes kifizetést (juttatást);
–    amely az alapítvánnyal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemélyt az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel, vagy termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként, vagy jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként illeti meg [Szja tv. 1. számú melléklet 3.4. pont].

 

Alapítvány (ideértve a közalapítványt is) esetében mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg [Szja tv. 70. § (5) bekezdés].

 

Surányi Imréné
okleveles közgazdász

 

További hírek