//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2019 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A rögzített öregségi nyugdíj

A társadalombiztosítási szabályok ösztönözni szeretnék, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésekor se menjünk feltétlenül nyugdíjba, hanem, ha egészségünk engedi, és erre lehetőségünk van, akkor a nyugdíj igénybevétele nélkül inkább továbbra is maradjunk munkában. Ez a törekvés régebben nem járt túl nagy sikerrel, szinte mindenki igyekezett – persze, ha a jogosultsági feltételeknek megfelelt – nyugdíjba menni. A ritka kivételnek számító egyedeknek a múltban sokszor csalódnia kellett. A nyugdíjra való jogosultságot megszerezvén nyugdíj igénybevétele nélkül a további munkavállalást választották, ám a nyugdíjjogi szabályváltozások miatt később a nyugdíjuk alacsonyabb összegű lett, mintha annak idején a nyugdíjazást választották volna. Ezt az anomáliát igyekszik kiküszöbölni az ún. rögzített nyugdíj jogintézménye.

2019. december 02.

A rögzített nyugdíjra vonatkozó rendelkezések szerint lehetőség van a nyugdíj összegének folyósítás nélküli megállapítására. Az öregségi nyugdíj rögzítését az kérheti, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és eddig az időpontig az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (legalább 20 év) is rendelkezik.

 

Mit is jelent ez? Annak, aki az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte [és eddig az időpontig rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel is] kiszámítják a nyugdíj összegét (mintha nyugdíjba menne), de a nyugdíj folyósítására ténylegesen nem kerül sor. Viszont tudja, hogy mennyi lenne a nyugdíj összege, ha tényleg nyugdíjba vonult volna! Aki így a nyugdíj kiszámítását, vagyis rögzítését kérte, és (a nyugdíjkorhatáron túl) tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ennek időtartama alatt nem kéri a nyugdíj megállapítását (folyósítását), ezt követően a tényleges nyugdíjba menetel idején választhat:

a)    vagy a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíj folyósítását, vagy
b)    e helyett a korábban kiszámított (rögzített) nyugdíj időközi emelésekkel növelt összegének folyósítását kéri.

 

Így a nyugdíjas nem fogja megbánni döntését (bár visszamenőleges időre nem jár nyugdíj), de a két összeg közül azt a nyugdíjösszeget kapja, amely reá nézve kedvezőbb, hiszen a b) pont szerinti összeg már tartalmazza a kiszámítást követő időre bekövetkezett évenkénti emeléseket is.

 

Amennyiben a rögzített nyugdíj megállapítása után az igénylő mégsem tudna legalább újabb 365 napot dolgozni, és így az előírt 365 naptári nap szolgálati idő megszerzése előtt vonul nyugdíjba, a választási lehetőség már nem illeti meg. Ilyenkor a rögzített nyugdíj nem folyósítható, csak a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíj.

 

Aki a rögzített nyugdíj megállapítását kérte, a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig nem minősül öregségi nyugdíjban részesülőnek. Nem kérheti az öregségi nyugdíj rögzítését, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazásig eltelt idő fele része alatt özvegyi nyugdíjat vett fel.

 

A rögzített nyugdíjat tehát időben igényelni kell, mert ellenkező esetben utóbb nem lehet úgy okoskodni, hogy jobban jártam volna, ha kértem volna! Erről ugyanis a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek határozatot kell hoznia.

 

dr. Futó Gábor
ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő

 

További hírek