Bérszámfejtési útmutató cégvezetőknek és könyvelőknek 2021 >>

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 39. § (2) bekezdése szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint, napi összege 250 forint a 2019. évben.

A Tbj. 39. § (4) bekezdése alapján a járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti.

A Tbj. 39. § (5) bekezdése szerint a járulékfizetés átvállalását, az átvállalás megszűnését, a járulékfizetés átvállalásától, illetve az átvállalás megszűnésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnál a 19T1011 számú adatbejelentő és változásbejelentő lapon.

A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé, mely a papír alapon benyújtott adatlap esetén az adatlap másodpéldányának visszaküldésével egyidejűleg, míg elektronikus úton benyújtott adatlapnál a betöltést visszaigazoló nyugtával történik. Ezt követően a fizetési kötelezettséget az átvállaló személy vagy szervezet közvetlenül teljesíti. Amennyiben a kötelezettséget az átvállaló készpénz-átutalási megbízás útján teljesíti, akkor azt az állami adóhatóság által postai úton megküldött készpénz-átutalási megbízásokon kell teljesíteni, ezért ebben az esetben át kell adni a csekkeket az átvállalónak. Ha a befizetéseket átutalással teljesítik, akkor minden esetben az átutalási megbízás közlemény rovatában a kötelezett adóazonosító jelét fel kell tüntetni.

Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szervezet nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett köteles megfizetni.

A járulékfizetésre kötelezett magánszemélytől átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék adókötelezettségéről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés ib) pontja kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából a magánszemély helyett más személy fizet meg. E szabály alapján az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után sem a kötelezettnél, sem a kötelezettől átvállaló személynél vagy szervezetnél nem merül fel személyi jövedelemadó kötelezettség.

Fontos megjegyezni, hogy az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után nem keletkezik sem szociális hozzájárulási adó, sem egyéni járulékkötelezettség, mivel a Tbj., illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) azt határozza meg, hogy mi minősül járulékalapot képező jövedelemnek, illetve mi minősül a szociális hozzájárulási adó alapjának. E rendelkezésekből vezethető le, hogy az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után nem keletkezik sem szociális hozzájárulási adó, sem egyéni járulékkötelezettség.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdése szerint nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Tehát az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék után szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni.

dr. Németh Ildikó, jogász és adótanácsadó