//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2019 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

További adóegyszerűsítések jöhetnek

Az adórendszer akkor működik jól, ha minél egyszerűbb és átláthatóbb, valamint mindenkire vonatkozik – mondta a Világgazdaság konferenciáján az adóügyekért felelős államtitkár.

2019. október 01.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Világgazdaság „Magyar vállalatok, családi vállalatok” című konferenciáján a hazai adópolitika főbb építő elemei közé
•    a bérterhek és az adóelvonás csökkentését (az adószerkezet fokozatos átalakítása),
•    a beruházás, innováció ösztönzését (alacsony társasági adó, célzott ösztönzők),
•    a gazdaságfehérítést (nemzetközi szabályok átültetése, elektronikus pénzmozgások ösztönzése, célzott áfaintézkedések),
•    az adminisztrációs terhek csökkentését,
•    és a kkv-k fejlődésének elősegítését (egyszerű, kedvező adónemek, célzott ösztönzők)
sorolta, hozzátéve a nemzetközi adózási környezetet, ami főként ellenőrzést és az információcserét jelenti.

 

Olyan adószerkezet-átalakítást valósítottunk meg, amely révén adóterhelés csökkenése közel a GDP 2 százalékára tehető – mondta az államtitkár.

 

Úgy szedtünk be több adót, hogy azok kulcsai nem nőttek – hangsúlyozta Izer Norbert.

 

Ahogy fehérítettük a gazdaságot, a megmaradó összeget adócsökkentésre tudtuk fordítani, amivel tovább tudtuk csökkenteni a szürke- és a feketegazdaság mértékét – tette hozzá. A GDP-arányos adóelvonás jelenleg kissé alacsonyabb, mint a válság előtt.

 

Cél a versenyképesség növelése

 

Uniós szinten általában adóemelés volt az elmúlt években, az adóelvonás mértékét Magyarország tudta a leginkább csökkenteni – fogalmazott az államtitkár. Magyarország adócentralizációs rátája 2017-ben 38,4 százalék volt, míg egy évvel korábban 39,3 százalék volt – tehát csökkent, míg az Európai Unióban ez a ráta 39,9 százalékról 40,2-re nőtt. A csökkenés 2018-ban is folytatódott. Elmondta, hogy az a céljuk, hogy a munkát terhelő adók terén Magyarország legyen versenyképes a régióban.

 

Az egyes vállalkozások adminisztrációs terheiről szólva kiemelte, hogy minél kisebb egy cég, annál nagyobb az adminisztrációs terhe.

 

Egy kutatás szerint a mikrovállalkozásoknál az árbevétel uniós szinten átlagosan 2,5 százalékára rúg az adminisztrációs teher. Ez a magyar iparűzési adónál is nagyobb teher. „Emiatt az adminisztrációs terhek csökkentését folyamatosan napirenden tartjuk” – fűzte hozzá. Szerinte az adórendszer akkor működik jól, ha minél egyszerűbb és átláthatóbb, valamint mindenkire vonatkozik.

 

A kkv-knak se biztos, hogy a társasági adónál kell megtalálniuk a számításaikat: Izer Norbert szerint sokkal célszerűbb a katát vagy a kivát választaniuk. Ez minimális adminisztrációs terhet jelent a vállalkozásoknak – a bevételi nyilvántartáson túl nincs nagyon más teendőjük. 12 millió forintig nincs teendő az adózással – húzta alá az államtitkár. Elmondta, hogy a katát használók száma ma már 360 ezer felett van, így ma ez a legnépszerűbb adónem Magyarországon.

 

Ugyanakkor ennek is vannak korlátai: nehezen fog egy katás a 12 milliós plafonból kitörni, így egy fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozásnak a kiva lehet a jó választás (egészen 3 milliárd forintos árbevételig választható) – több mint 40 ezren már így adóznak.

 

Maradtak még teendők

 

A 2019-től indult intézkedések közül kiemelte a csoportos tao-alanyiság bevezetését, a fejlesztési tartalék szabályainak lazítását, a helyi beruházási kedvezmény lehetőségét a Hipa-ban, a kiva igénybevételi korlátainak további enyhítését, illetve az alanyi áfamentesség határának 12 millió forintra emelését.

 

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a szochó mértéke 2019 közepétől 17,5 százalékra csökkent, a kiva kulcsa 12 százalékra csökken 2020-tól, csökken a fejlesztési adókedvezmény kkv-jogcímének beruházási értékhatára, csökken a szálláshely szolgáltatás áfakulcsa, megszűnik az eva – sorolta az államtitkár.

 

A jövőt érintő teendők közül kiemelte, hogy a legnagyobb terhet jelentő adatszolgáltatásokat felül kell vizsgálni.

 

Úgy gondoljuk, az adók száma egyenes arányban áll az adminisztráció nagyságával – hangsúlyozta Izer Norbert, hozzátéve, hogy az a kormányzati szándék, hogy tovább csökkentik az adók számát. Az is a tervek között van, hogy a jövőben a kkv-k többségének az adóhatóság készítse el az adóbevallását, de fejlesztik a személyre szabott szolgáltatásokat, illetve a gazdaságfehérítésen belül törekednek az adatvagyon újszerű hasznosítására is.

 

(Világgazdaság/PM)

 

További hírek