//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2019 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség külföldi vállalkozástól bérbevett munkaerő alkalmazása esetén

A munkaerőhiány enyhítésére évek óta sok vállalkozás veszi igénybe a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönző cégek szolgáltatásait. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a Magyarországon nem bejegyzett, külföldi illetőségű társaságtól igénybe vett szolgáltatás esetében sokszor nem történik meg a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése.

2019. augusztus 23.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 23. § (4a) bekezdése szerint munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.

 

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a Magyarországon nem bejegyzett, külföldi illetőségű társaságtól igénybe vett szolgáltatás esetében sokszor nem történik meg a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése. Az ellenőrzött társaságok képviselői arra hivatkoztak, hogy a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönzők nyilatkozatot tettek a kötelezettség átvállalásáról.

 

A Magyarországon nem bejegyzett társaságok magyar adószámmal nem rendelkeznek, ennek következtében nem vállalhatják át a kölcsönbevevőtől a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettséget, ezért az a kölcsönbevevőket, tehát a magyar adózókat terheli. Ennek megfelelően a külföldi munkaerő-kölcsönzőktől kölcsönzött munkavállalók átlagos statisztikai létszámát a revízió figyelembe veszi a rehabilitációs hozzájárulás számításánál, amely így adókülönbözet megállapítását eredményezi.

 

Egy adózó fellebbezése és bírósági keresete nyomán kúriai döntés is született, mely az adóhatóság álláspontját támasztja alá.

 

A Kúria döntésének (Kfv. I. 35.486/2017/6.) elvi tartalma, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításakor nem vehetők figyelembe a munkaerő-kölcsönzés munkajogi és társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó uniós előírások, az adójogi jogviszonyt a magyar szabályozás alapján kell megítélni.

 

Az átvállaló nyilatkozat Kúria általi elvetése pedig azon alapszik, hogy a külföldi munkaadónak magyarországi bejelentkezése hiányában rehabilitációs hozzájárulás bevallására, befizetésére nincs lehetősége (az Art. szerint nem adóalany), így ennek költségvetés felé történő rendezését jogszerűen, adójogi szempontból nem tudja átvállalni.

 

A döntés értelmében a külföldi munkaerő-kölcsönzőtől történő munkaerő igénybevételekor a kölcsönbevevőt terheli a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség.

 

A Kúria fenti döntése általános jogérvényű.

 

(NAV)

 

További hírek