//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2019 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Módosult a köznevelési törvény- Csorbulnak -e a szülői jogok?
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az Országgyűlés pénteken módosította a köznevelési törvényt, ennek részeként az óvodába járási kötelezettség alól nem a gyermek ötödik, hanem csak negyedik életévéig lehet felmentést kérni.

2019. július 17.

Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után fogadott el a parlament a kormány kezdeményezésére.

A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Múlt hét kedden az előterjesztő emberi erőforrások minisztere kérésére - indoklás nélkül - halasztották el a javaslat zárószavazását.
 
A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon: továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni.
 
A most elfogadott törvény alapján az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel bizonyos szempontoknak. Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben.
 
A magántanulói jogviszonyt szeptember 1-jétől az egyéni munkarend váltja fel, engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül.

Egységes, átlátható rendszer kialakítása a célja a köznevelési törvény módosításának, a szülői jogok nem csorbulnak - mondta Bódis József oktatásért felelős államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.

Bódis József ezzel kapcsolatban azt mondta: a gyermekek óvodába járása három éves kortól kötelező, de sok jelzést kaptak arról, hogy a felmentési lehetőségeket "elég puhán kezelték bizonyos területeken".


Úgy gondoljuk, a kisgyermek fejlődésnek nagyon fontos szakasza az óvodáskor. Az új szabályozás célja, hogy minél több kisgyermek élvezhesse óvodai környezet előnyeit - mondta.


Az államtitkár hangsúlyozta: a szülői jogok továbbra is megmaradnak, mert ha a szülő úgy ítéli meg, hogy korai lenne háromévesen óvodába vinni a gyermeket, egy év halasztást kérhet. A halasztásról a tervek szerint a kormányhivatal dönt, az elbírálás pedig egységesebb lesz. Az új szabályozás 2020. január 1-jével lép életbe.


Bódis József szólt az iskolakezdésre vonatkozó szabály módosításáról is. Felidézte: a törvény kimondja, hogy a hat évet betöltő gyermekeknél kötelező az iskoláztatás, de itt is megmarad a lehetősége a szülőnek, hogy indokolt esetben egy év felmentést kérhessen. A felmentést eddig a területileg illetékes intézményvezető adhatta, a jövőben az Oktatási Hivatal bírálja el a kérelmeket.


Nem a szigorítás a lényeg, hanem az egyforma módszertan - jelentette ki az államtitkár, kiemelve, hogy eddig "ahány iskola, annyiféle szokás volt", amely visszásságokra adott alkalmat. Itt sem csorbul senkinek a joga, de egységes, átlátható rendszer lesz - mondta.


Az államtitkár az M1 aktuális csatornán többi között arról beszélt, hogy megszűnik a magántanulói jogviszony, amelyet az egyéni munkarend vált fel. Emlékeztetett: a magántanulói jogviszonyról korábban az intézményvezetők dönthettek.


Az új szabályozás egységesíti az egyéni munkarend feltételeit - mondta, hozzátéve, a szülők továbbra is kérhetik az egyéni munkarendet, és az Oktatási Hivatal dönt a kérelem jogosságáról.  


Bódis József szólt arról is, hogy a köznevelési törvény módosítása érintette az alternatív iskolák kerettanterveit is, az alternatív iskola tantárgyi struktúrájának 70 százalékban meg kell egyeznie a Nemzeti alaptanterv kerettantervi struktúrájával. A változtatás oknak azt nevezte, hogy a tanulók komolyabb esélyt kapjanak a továbbtanuláshoz, és az iskolaváltásokkal se legyenek problémák.

 

(MTI)
 

További hírek