//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2019 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Társas vállalkozások tagjainak (társas vállalkozók) munkaviszonnyal kapcsolatos kérdései
A hír több mint 30 napja nem frissült!

2019. január 1-jétől az a saját jogán nyugdíjas személy, aki az Mt. szerinti munkaviszonyban áll, nem minősül biztosítottnak, ezért járulékfizetésre sem kötelezett. Ezzel kapcsolatban számos kérdés merül fel a társas vállalkozók köréből. Nézzünk ezek közül néhányat!

2019. április 02.

Be kell-e jelenteni a 19T1041-es adatlapont 2019. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységű Mt. szerinti nyugdíjast, ha a társaságban ügyvezetői munkakört lát el, részére díjaszás nincs meghatározva, valószínűleg nem is fog kapni?

 

Amennyiben a gazdasági társaság tagja az ügyvezetést munkaviszonyban látja el és saját jogon nyugdíjas, a T1041-es nyomtatványon a biztosításba bejelenteni nem kell. Ez a munkaviszony csak az Mt. szerinti munkaviszony lehet! Valami azonban nem stimmel! A nyugdíjas személy, amennyiben munkaviszonyban látja el tevékenységét nem lehet kiegészítő tevékenységet folytató. Miután az Mt. szerint munkaviszonyban álló, bejelenteni nem kell, mert nem számít már biztosítottnak. Viszont munkaviszony esetén nem fordulhat elő, hogy semmilyen díjazást nem kap.
Az adóhatóság állásfoglalása szerint az ügyvezetés önmagában nem igényel középfokú végzettséget, így csak az forulhat elő, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén a havi 149.000 forintos minimálbér részmunkaidővel arányos részét kell kifizetni.
Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak az minősül, aki a gazdasági társaság tagja és az ügyvezetést nem munkaviszony keretében látja el és a társassg tevékenységében egyébként személyesen nem működik közre. De ilyenkor nem a munkaviszonyra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat alkalmazzuk, hanem a társas vállalkozókra irányadóakat.

 

Kell-e a saját jogú nyugdíjas ügyvezető után havi 7.500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

 

Amennyiben a saját jogú nyugdíjas tag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el, nem kell fizetni a havi 7.500 (napi 250) forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. A nyugdíjas személy, mint nyugdíjas, járulékfizetés nélkül jogosult egészségügy szolgáltatásra.
De az ügyvezetés nem csak munkaviszony keretében, hanem úgynevezett tagi jogviszony keretében is ellátható.
2012. január 1-jétől érvényes társadalombiztosítási szabály, miszerint társas vállalkozónak minősül:
a)    a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
b)    a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az a) pont szerint (személyes közreműködésre tekintettel) minősül társas vállalkozónak.

Amennyiben a b) pont alapján a nyugdíjas társas vállalkozónak számít, akkor kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóról van szó, és utána a gazdasági társaság köteles megfizetni a szóban forgó egészségügyi szolgáltatási járulékot.

 

(dr. Futó Gábor)

További hírek