//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2020 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Túlóratörvény: tények és tévhitek az Mt. módosításáról
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Lassan csendesedik a politikai vihar a munka törvénykönyvéről szóló jogszabály munkaidő-szervezéssel kapcsolatos módosítása miatt, amelyet az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján szavazott meg. Számos félreértés és álhír kering a médiában a módosítással kapcsolatban, ezért az alábbiakban annak járunk utána, hogy valójában mi és hogyan változott 2019. január elsejétől.

2019. január 29.

Mennyi lehet a túlóra?

 

A 2019. január elseje előtt hatályos Mt. értelmében a munkáltató – egyoldalúan – évenként 250 óra túlórát rendelhetett el. Ez arányosan terhelhette a munkavállalót, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre.

 

A módosítás értelmében egyoldalú munkáltatói utasítással naptári évenként továbbra is 250 óra túlóra rendelhető el; az arányossági szabály is megmaradt.

Ugyanakkor bevezették az „önként vállalt túlmunka” fogalmát: e szerint a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – a 250 órán felül – évente legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkavállaló a megállapodást a naptári év végén felmondhatja.

 

Az önként vállalt túlmunka esetében, a szóbeli megállapodás nem elég. Az írott megállapodást a munkáltató köteles nyilvántartani, mint ahogyan a rendkívüli munkaidőt is. Kollektív szerződés az önként vállalt túlóra szabályától csak a munkavállaló javára térhet el.

 

Fontos még, hogy az extra túlóráról szóló megegyezés dolgozó általi felmondása miatt, a munkaadó nem szűntetheti meg a munkavállaló jogviszonyát.

 

A rendkívüli munkaidő mértékét kollektív szerződés magasabb óraszámban állapíthatja meg, ez évi 300 órát jelent. A módosítás értelmében a 300 órát meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján évente legfeljebb 100 óra önként vállalt túlmunka rendelhető el. Utóbbi szabálytól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el, tehát alacsonyabb óraszámban rögzítheti a 300 órát meghaladó önként vállalt túlmunka mértékét.

 

A munkavállaló e megállapodást is a naptári év végére mondhatja fel. Ezen megállapodással kapcsolatban is irányadó az, hogy megállapodást a munkáltató köteles nyilvántartani, mint ahogyan a megállapodás alapján teljesített rendkívüli munkaidőt is, továbbá kizárólag a megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.

 

A 2019. január elseje után hatályos Mt. értelmében a túlóra időtartama a kollektív szerződés rendelkezése szerint a módosítás előtti tizenkét hónap vagy ötvenkét hétről a kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap lehet. Lényeges, hogy a legfeljebb 36 havi munkaidőkeret nem kizárólagos munkáltatói döntés. Ilyet csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a munkáltatónál van hatályban kollektív szerződés és az a hosszabb munkaidőkeret alkalmazását lehetővé teszi. Kollektív szerződés is csak abban az esetben engedheti ezt meg, ha objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok állnak fenn.

 

Egyoldalú munkáltatói utasítással – kollektív szerződés hiányában – továbbra is csak négy, illetve – meghatározott speciális tevékenységű munkáltatók esetén – hat havi munkaidőkeret rendelhető el. A munkaidőkeret alkalmazásának praktikus indoka a gyakorlatban a termelés, szolgáltatás időszakos hullámzása következményeinek kivédése egy rugalmasabb munkaidő-szervezési módszer révén, hiszen a munkaidő egyenlőtlen beosztása útján lehetőség van arra, hogy a munkáltató optimálisan gazdálkodhasson a meglévő munkaerővel: nagyobb munkateher esetén több munkaórát tud beosztani, míg alacsonyabb terhelés esetén kompenzálhat: szabadnapokat (balansznapokat) iktathat be. Lényeges, hogy a heti munkaidő mértékének maximumát (48 óra) a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

 

Sok olyan híresztelés látott napvilágot a sajtóban, miszerint a beosztás szerinti heti munkaidő mértékét (amely legfeljebb 48 óra lehet, a rendkívüli munkát is ideértve) akár a 36 havi munkaidőkeret átlagában kell majd figyelembe venni. Ez nem fedi a valóságot. A módosítás értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén (ez a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén lehetséges) a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát (48 óra) a munkaidőkeret átlagában (ez kollektív szerződés hiányában négy vagy hat hónap lehet, ld. fenn) kell figyelembe venni; ha pedig azt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint – tizenkét hónapon belül átlagban kell figyelembe venni. Utóbbi kapcsán lényeges, hogy ehhez kollektív szerződés szükséges, tehát az egyoldalú munkáltatói utasítás nem elegendő.

 

A beosztás szerinti heti munkaidő átlagolásának szabályát a 2019. január 1-jét követően kezdődő munkaidőkeret és elszámolási időszak tekintetében lehet először alkalmazni, míg a 36 havi munkaidőkeret – ha azt hatályban lévő kollektív szerződés megengedi – a folyamatban lévő keret tekintetében is alkalmazható.

 

Hatnapos munkahetek?

 

Szintén népszerű félreértés az Mt. módosításával kapcsolatban az, hogy bevezetésre kerül a hatnapos munkahét. Bármilyen meglepő, a pihenőnapok kapcsán hatályba lépő módosítás éppen, hogy nem a munkavállalók hátrányára, mint inkább előnyére szolgál, voltaképpen egy szövegezésbeli pontosítás útján.

 

Az Mt. módosítása előtti szöveg szerint a munkavállalót heti két pihenőnap illette meg, azonban egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók voltak. Ez azt jelentette, hogy például a munkaidőkeretben lehetett pihenőnap a szerda vagy a péntek, azaz nem feltétlenül a szombat és a vasárnap.

 

Ha az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a heti pihenőnapok egyenlőtlenül kerültek beosztásra, a munkavállaló számára hat munkanap után egy heti pihenőnapot kellett beosztani. Ám a jogszabály csak a pihenőnap beosztásáról és nem annak kiadásáról szólt, tehát a beosztott pihenőnapra is elrendelhető volt túlmunka. A hat munkanap utáni egy pihenőnap beosztásának kötelezettsége nem volt irányadó a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében. Elképzelhető volt olyan helyzet, hogy a munkavállaló akár 8-10 munkanapot dolgozott egyhuzamban.

 

Végül, a jogszabály előírta, hogy a munkavállaló számára főszabályként havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kellett beosztani. Maradva a fenti példánál nem volt elképzelhetetlen, hogy a megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozó munkavállaló mindösszesen havonta egyszer kapja vasárnapi napra a pihenőnapját.

 

Az Mt. január elsején életbe lépett változtatása a fentiekkel szemben azt mondja, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani; a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatóak.

 

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot után legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani; a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot kötelező beosztani. Utóbbi rendelkezés tehát – az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében – egy korlátot vezet be, így előírja, hogy havonta legalább egy pihenőnapot a munkaadónak be kell osztania akkor is, ha a munkavállaló speciális munkarendben dolgozik. A munkavállaló számára főszabályként továbbra is havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

 

További lényeges módosítások:

 

•             Meghatározásra került az egyenlőtlen a munkaidő-beosztás fogalma: egyenlőtlen beosztásról akkor beszélünk, ha a munkáltató

a) a (beosztás szerinti) munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően,

b) a heti pihenőnapot nem hetenként,

c) a heti pihenőidőt szintén nem hetenként

osztja be;

•             A munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban köteles írásban közölni (korábban itt a „hét nappal korábban” kitétel szerepelt, tehát ez szövegezésbeli pontosítás;

•             A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja. Itt korábban a „négy nappal korábban” fordulat szerepelt, tehát ez is szövegpontosítás;

•             Újdonság, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja (ez viszonylag gyakori igény a cégek – és a munkavállalók – életében);

•             Két további fogalmat is pontosítottak: egyrészt a „munkanap” a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható; másészt a „hét” a naptári hét vagy megszakítás nélküli 168 óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

 


Dr. Rátkai Ildikó
ügyvéd, munkajogász

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

11

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR