//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2019 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Alkotmánybíróság: a pótmagánvádlói fellépés lehetőségét hamis vád esetén a bíróság esetről-esetre köteles vizsgálni
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az alkotmánybírósági eljárás indítványozója ellen egy korábban tett feljelentés alapján folytattak nyomozást a hatóságok.

2018. december 17.

Ebben az eljárásban az indítványozót gyanúsítottként nyilvántartásra vették és kihallgatták. Utóbb azonban az eljáró hatóság a nyomozást – bűncselekmény hiányában- megszüntette. Ezt követően az indítványozó feljelentést tett az őt korábban feljelentő személy ellen hamis vád miatt. A feljelentés alapján nyomozás indult, amelyet azonban az eljáró hatóság szintén megszüntetett, az indítványozónak a megszüntető határozat elleni panaszát pedig elutasította. Tájékoztatta ugyanakkor a hatóság az indítványozót, hogy hatvan napon belül pótmagánvádlóként léphet fel. Az indítványozó élni kívánt ezzel a lehetőséggel, pótmagánvádlóként vádindítványt nyújtott be, azonban a bíróságok sem első-, sem másodfokon nem folytattak érdemi eljárást. A bíróságok álláspontja szerint az indítványozó a hamis vád vonatkozásában nem minősült sértettnek, mert a bűncselekmény által okozott sérelem az esetében csupán áttételes volt. Az indítványozó a bíróságok e végzései ellen fordult az Alkotmánybírósághoz.

 

Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak ítélte. Megállapította, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségét – és ezáltal a bírósághoz fordulás jogát – a jogalkotó mind a korábban, mind a jelenleg hatályos büntetőeljárási szabályozásban csak a sértett számára és csak meghatározott feltételek teljesülése esetére tette lehetővé. A sértetti minőség vizsgálata az egyedi ügyekben eljáró bíróságok feladata.

 

Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróságok nem hagyhatták volna figyelmen kívül azt, hogy az indítványozó a büntetőeljárás lefolytatását a hamis vád minősített esete alapján kezdeményezte. A sérelem közvetlensége ebben az esetben ugyanis más megítélést kíván, mint a – bírósági gyakorlatban kidolgozott és részletesen elemzett – alapesetben. A hamis vád ezen minősített esetében a hamisan megvádolt személyt meggyanúsították, ami azt jelenti, hogy a hatóság közölte vele az alapos gyanút, adatait nyilvántartásba vette, és gyanúsítottként kihallgatta. A hamis vád által okozott sérelem az indítványozó esetében közvetlennek minősült, ami a sértetti minőségét megalapozta.

 

A bíróságok ugyanakkor a konkrét esetben ezeket a tényeket nem értékelték kellő körültekintéssel, így döntéseik alaptalanul korlátozták az indítványozót abban, hogy a hamis vád minősített esete miatt pótmagánvádlóként lépjen fel. Az Alkotmánybíróság ezért úgy ítélte meg, hogy a bíróságok határozatai korlátozták az indítványozót a bírósághoz fordulás jogának a gyakorlásában, ami az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának a sérelmét eredményezte.

 

A határozathoz dr. Balsai István, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

 

(Alkotmánybíróság)

További hírek