//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Méltányosság a társadalombiztosítási ellátásoknál

Rendszeresen érkezik kérdés azzal az élethelyzettel kapcsolatban, amikor egy személy sajnos nem tudja teljesíteni a társadalombiztosítási ellátásokhoz szükséges jogosultsági feltételeket, pedig nagy szüksége lenne az ellátásra, mert megélhetését csak ez az ellátás tudná biztosítani. Arról kérnek tájékoztatást, van-e lehetőség esetükben a társadalombiztosítási ellátás igénybevételére esetlegesen méltányosságból, vagy pedig a szociális ellátások területén keressék a megoldást.

2018. november 22.

Előfordul, hogy jelentős egészségügyi problémákkal küzd, de az ebben az esetben lehetséges társadalombiztosítási ellátáshoz szükséges jogosultsági feltétellel, a meghatározott mértékű biztosítási idővel személyes okok miatt nem rendelkezik. De az is előfordul, hogy a gyermeknevelési ellátásokhoz nincs meg a szükséges mértékű biztosítási idő, vagy a nyugellátásokhoz a szolgálati időből hiányzik.

 

A társadalombiztosításban mind az egészségbiztosítás, mind a nyugdíjbiztosítás vonatkozásában találkozunk olyan jogszabályi rendelkezésekkel, amelyek kivételes méltánylást érdemlő esetekben méltányossági lehetőséget tartalmaznak.

 

A méltányosság jelentheti az adott ellátásra való jogosultság megállapítását, ha a jogosultsági feltételekkel a személy nem, vagy csak részben rendelkezik, de jelentheti az alacsony összegű ellátások összegének felemelését, illetve rendkívüli, nehéz élethelyzetben segély nyújtását.

 

A méltányossági ellátások köre 2018-ban kibővült a méltányosságból megállapítható kivételes rokkantsági ellátással.

 

Kivételes rokkantsági ellátás

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásához, a rehabilitációs ellátáshoz és a rokkantsági ellátáshoz mint járulékfizetéshez kötött társadalombiztosítási ellátásokhoz jogosultsági feltétel a meghatározott mértékű biztosítási idő megléte.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2. § (1) bekezdése szerint az ellátásra akkor jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha a kérelem benyújtását megelőző
– 5 éven belül legalább 1095 napon át,
– 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
– 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt.

További jogosultsági feltétel, hogy a nevezett keresőtevékenységet nem folytat, és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Megváltozott munkaképességű az, akinek egészségi állapota hatvan százalék vagy kisebb.

 

Sokszor előfordul, hogy a jelentős egészségügyi problémával küzdő személy nem tudja az ellátáshoz előírt mértékű biztosítási időt megszerezni, így méltánylást érdemlő személyes körülményei ellenére nem szerez jogosultságot a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Ennél az ellátásnál ugyanis nem az egész életpálya során elért biztosítási időnek van jelentősége, hanem a megromlott egészségi állapot miatti kérelem benyújtásától visszafelé meghatározott időtartamban elért jogosultsági időnek.

 

Különösen nehéz lehet azoknak a megváltozott munkaképességű személyeknek a helyzete, akik rokkantsági ellátásra lennének jogosultak, mert
– nem rehabilitálhatóak, vagy
– öt éven belül betöltik öregségi nyugdíjkorhatárukat.

Számukra nyújt megoldást az Mmtv. 13/A §-ával bevezetett, kivételes rokkantsági ellátás, amely szerint különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között – kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg.

A kivételes rokkantsági ellátás annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg, akinek
– egészségi állapota ötven százalékos vagy kisebb mértékű,
– rehabilitációja nem javasolt, vagy
– rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásakor öt éven belül betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és
– akinek az ellátáshoz előírt mértékű biztosítási idő hiánya miatt utasították el a kérelmét véglegessé vált döntésben, és
– ebben a döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével.

További feltétel, hogy
– keresőtevékenységet nem folytat, illetve
– rendszeres pénzellátásban nem részesül a nevezett.

 

Összefoglalva tehát olyan megváltozott munkaképességű személy részére adható kivételes rokkantsági ellátás, aki személyes körülményei (súlyosabb egészségi állapota, idősebb életkora) miatt szorulna rokkantsági ellátásra, de a szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, annak legalább a felével azonban igen.

 

A méltányosságból megadható társadalombiztosítási ellátásoknál sokszor találkozunk olyan rendelkezéssel, amely fokozottan figyelembe veendőnek minősít meghatározott személyes körülményeket.

A kivételes rokkantsági ellátás megállapításánál előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki az előírt mértékű biztosítási idő legalább kilencven százalékával rendelkezik, tehát az ellátásra való jogosultságához csak igen kevés hiányzik.

 

A témáról bővebben olvashat az Intézményvezetői Tanácsadó nomveberi számában.

 

(Molnárné dr. Balogh Márta)

 

További hírek