//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A fejlesztési tartalék sorsa a kisvállalati adó hatálya alá történő áttéréskor

Esettanulmányunk bemutatja, hogy milyen szabályok kapcsolódnak a társasági adóról a kisvállalati adóra történő áttéréshez, ha az adóalany egy korábbi évben már képzett fejlesztési tartalékot, amelyet még nem használt fel beruházási célra, illetve még az áttérés előtt is szeretne ilyen tartalékot képezni.

2018. november 19.

Esetünkben egy kft. 2019. január 1-jével szeretne áttérni a társasági adózásról a kisvállalati adózásra. A kft. a 2016. adóévben fejlesztési tartalékot képzett, melyet a 2016. évi társasági adóról szóló adóbevallásában adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe vett. A kft. az áttérésig a fejlesztési tartalékot még nem használta fel beruházási célra.

 

Nézzük meg, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján képezhet-e a társaság fejlesztési tartalékot az utolsó, a társasági adó hatálya alá tartozó adóévében, illetve van-e a kft-nek szankciós adófizetési kötelezettsége az áttérésig fel nem használt fejlesztési tartalékkal kapcsolatban?

 

Amennyiben a társasági adó alanya az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti, hogy áttér a társasági adózásról a kisvállalati adózásra, akkor a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tao. tv.) a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmaznia, figyelembe véve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben (a továbbiakban: Kata tv.) meghatározott eltérő rendelkezéseket. Ennek megfelelően a Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózónak a társasági adó vonatkozásában a megszűnésre tekintettel záró bevallást kell benyújtania, amelyben figyelembe kell vennie a Tao. tv. szerinti korrekciós tételeket. Azon adózók, akik január 1-jével térnek át a kisvállalati adóra, május 31-ig kötelesek benyújtani az előző évi ’71 jelű nyomtatványt.

 

A Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnés esetére irányadó szabályait a 16. § (1) és (16) bekezdése tartalmazza. Az itt található korrekciós tételek egy részét az adózónak kötelező alkalmaznia, míg más részük tekintetében választási lehetősége áll fenn, vagyis vagy figyelembe veszi azokat a záró bevallásában, vagy sem.

 

A Tao. tv. 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kisvállalati adó hatálya alá áttérő adózó a társasági adóalanyisága utolsó adóévében nem veheti igénybe a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-kedvezményt. Ezen rendelkezést az adózó köteles alkalmazni, tehát  ilyen jogcímen csökkentő tétel nem állítható be a ’71 jelű záró bevallásba.

 

A Tao. tv. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint, amennyiben az adózó a társasági adó hatálya alatt a Tao. tv. 7. § (1) bek. f) pontja szerint az adózás előtti eredményét fejlesztési tartalék képzés címén csökkentette, akkor – a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok szerint – köteles az utolsó adóévet megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az utolsó adóév utolsó napjáig fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel a társasági adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítani, és azokat 30 napon belül megfizetni. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt a megszűnésről szóló társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

 

A Kata tv. 28. § (1) bekezdése szerint azonban az adózónak lehetősége van arra, hogy ezt a rendelkezést ne alkalmazza a kisvállalati adó hatálya alá történő áttéréskor, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt a Tao. tv. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége, valamint az adó megfizetésének kötelezettsége. Ha az adózó él ezen lehetőséggel, de a feltételeknek a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt mégsem felel meg, akkor köteles a fejlesztési tartaléknak a fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel a társasági adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítani. A társasági adót és a késedelmi pótlékot az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be.

 

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszaka alatt akkor kell ezt a társasági adót és a késedelmi pótlékot megfizetni, ha az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem beruházás bekerülési értékének megfelelően oldja fel, illetve beruházásra nem használja fel. Érdemes megemlíteni, hogy a fejlesztési tartalék nem használható fel nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

 

Lényegében az adózó a társasági adózás szerinti záró adóbevallásában nem köteles az áttérésig beruházásra fel nem használt fejlesztési tartalék után adófizetési és késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget teljesíteni.
Az áttérésig fel nem használt fejlesztési tartalékot a Kft. a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig, azaz 2020. december 31. napjáig köteles beruházási célra felhasználni, és ennek megfelelően a fejlesztési tartalékot feloldani. Amennyiben a Kft. ezen feltételt nem teljesíti, akkor a 2020. adóévről benyújtandó KIVA bevallásban lesz kötelezett a fejlesztési tartaléknak a fel nem használt része után a 2016. évben hatályos adómértékkel a társasági adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítani.

 

dr. Németh Ildikó
jogász és adótanácsadó

További hírek