//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése esetén az önkormányzatokat érintő feladatok

2018. október 15-éig az Alaptörvény XXII. cikk (3) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősíthette az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. 2018. október 15-étől az életvitelszerű közterületen tartózkodást már az Alaptörvény tiltja meg általános jelleggel, ezért az önkormányzatoknak hatályon kívül kellett helyezniük azokat a helyi rendeletüket, amely azon közterületek kijelöléséről szólt, ahol tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.

2018. október 16.

Az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértéssel kapcsolatban közreműködő egyes szervek kijelöléséről és feladatairól a 2018. október 15-én hatályba lépő 178/2018. (X. 2.) korm. rendelet rendelkezik.

 

A korm. rendelet az önkormányzatokra egy ideiglenes tárolási kötelezettséget telepít. Ideiglenesen azon ingóságokat kell tárolnia a helyi önkormányzatoknak, amelyeket a szabálysértést elkövető az előállítása során nem vesz magához, de úgy nyilatkozik, hogy azokra igényt tart, valamint azokat, amelyek tekintetében a nyilatkozat a helyszíni intézkedés során nem szerezhető be. Az ideiglenes tárolási kötelezettség alól a korm. rendelet az önkormányzatoknak mentességet biztosít, amennyiben a tároláshoz szükséges feltételeket biztosítani nem tudják.

 

Az illetékesség úgy alakul, hogy elsősorban az az önkormányzat az illetékes ahol a szabálysértést elkövették. Ha az elkövetés helye szerinti önkormányzatnál a tároláshoz szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, a tárolást más helyi önkormányzat is végezheti. Önkormányzati tároló kapacitás hiányában az ideiglenesen tárolásba vett ingóságok tárolásáról az előkészítő eljárást folytató szerv gondoskodik.

 

Az önkormányzat a diszpécserszolgálat értesítése alapján a nap 24 órájában, az értesítést követően haladéktalanul, de legkésőbb az értesítéstől számított fél órán belül megkezdi az ideiglenes tárolásba vett ingóságok elszállítását. Az ingóságok ideiglenes tárolásba vételéről határozatban rendelkezni kell.

A határozatnak az alábbi tartalmi elemeket kell tartalmaznia:
- az ideiglenes tárolást végző szerv megnevezését,
- a szabálysértés megjelölését,
- az elkövető természetes személyazonosító adatait,
- a helyszíni intézkedés helyét és időpontját,
- az ideiglenes tárolásba vett ingóságok megnevezését, mennyiségét, ismertetőjeleit, a becsléssel megállapított értékét,
- az azonosításra alkalmas jel alkalmazását,
- az ideiglenes tárolás helyét, a tárolás időtartamára és a megsemmisítésre vonatkozó szabályokat, valamint
- az elkövető rendelkezését arra vonatkozóan, hogy a tulajdonát képező, ideiglenes tárolásba vett ingóságok rajta kívül kinek adhatóak át.

 

A határozatot át kell adni az elkövetőnek, kell egy példány az előkészítő eljárást folytató szervnek, és a helyi önkormányzatnak. Az ideiglenes tárolásba vett ingóságot állagsérelem nélkül, azonosításra alkalmas jellel kell ellátni. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 178/B. § (10) bekezdése értelmében az ingóságokat hat hónapig kell őrizni. A megőrzési idő leteltét követően az általános szabálysértési hatóság intézkedik az ingóságok megsemmisítése iránt. Azonban ha az ingóság gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolog, akkor azt haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ebben az esetben, ha az elkövető a megsemmisítést követően a megőrzési idő letelte előtt az ingóságok átvétele céljából jelentkezik, akkor az elkövető az ideiglenes tárolás és a megsemmisítés indokolt költségeinek levonása után a megsemmisített ingóságok ideiglenes tárolásba vételekor megállapított értékére tarthat igényt.

A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ideiglenes tárolásba vett ingóságok megnevezését, mennyiségét, a megsemmisítés helyét és idejét, a jelen levők nevét, a megsemmisítés kezdő és befejező időpontját, módját és körülményeit, valamint a jelenlévők aláírását.
Amennyiben az ideiglenes tárolást végző szerv az ideiglenes tárolásba vett ingóságok megsemmisítését követően azt állapítja meg, hogy a megsemmisítés alaptalanul történt, az elkövető részére visszafizetést rendel el az ideiglenes tárolásba vételkor megállapított érték mértékéig. A visszatérítendő összeget a megsemmisítés alaptalanságának megállapítását követően a megtérítés időpontjáig minden naptári nap után, a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd részét kitevő kamattal növelten kell az ideiglenes tárolást végző szervnek visszafizetnie.

 

Az önkormányzatok az ideiglenes tárolással összefüggő feladatok végrehajtása során a szállítási, tárolási, őrzési, és megsemmisítési feladatok ellátására közreműködőt vehetnek igénybe.


LexPraxis Szerkesztőség

 

További hírek