CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Újragondolt üzleti titok
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Újabb európai uniós irányelvet ültettek át a hazai jogalkalmazásba: az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 2018. augusztus 08. napján lépett hatályba.

2018. augusztus 16.

A legszembetűnőbb változás az üzleti titokra vonatkozó anyagi és eljárásjogi rendelkezések egyetlen, önálló -a szabadalmi oltalomhoz hasonló „ágazati törvénybe” - foglalása. Az új törvényi meghatározás az üzleti titok fogalmát egyrészt kiegészíti az információ titkos jellegével, másfelől kiemeli annak vagyoni értékkel bíró jellegét. A know how (védett ismeret) nem önállóan, hanem az üzleti titok egyik változataként kerül meghatározásra, így mindazok a jogi eszközök, amelyek az üzleti titok védelmére vonatkoznak, egyben a know how-t is védik.


A törvény részletesen meghatározza azokat a magatartásokat, amelyek nem élvezik az üzleti titokra vonatkozó védelmet (ilyen például a jogosulttól független felfedezés, vagy az üzleti titoknak harmadik személytől, kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében megszerzése), valamint az üzleti titokhoz fűződő jogsértéseket. Utóbbira példa, ha az üzleti titkot tartalmazó dokumentumot az üzleti titok jogosultjának engedélye nélkül szerzik meg.
Az üzleti titok hasznosításának joga, továbbá a másokkal történő közlés és nyilvánosságra hozatal joga az üzleti titok jogosultját illeti meg. A törvény az üzleti titok jogátruházási szerződést, valamint az üzleti titok hasznosítási szerződést nevesíti, részletszabályaikat a felek maguk állapítják meg. Az üzleti titok (védett ismeret) harmadik típusára vonatkozó szerződést - jogbérleti (franchise) szerződés - a Ptk. részletezi.


Megszűnik a tisztán személyiségvédelmi, elégtétel adása, új szankcióként jelentkezik a szellemi tulajdonra vonatkozó ágazati törvényekből jól ismert jogsértő áru visszahívása, vagy kivonása a kereskedelmi forgalomból, valamint a jogsértő áruk előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve jogsértő áruk ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltása.


A személyiségi jogvédelmi, megfelelő nyilvánosság biztosításával rokonítható a bírósági határozat közzététele, amelyről a bíróság a felperes kérelmére dönthet. Az alperes is kérheti a bírósági határozat részben, vagy egészben történő közzétételét, ha a bíróság a kereset megalapozatlanságát és a felperes eljárásának rosszhiszeműségét állapítja meg. A büntető eljárásból átvett új szabály szerint a bíróság a jogosult kérelmére elrendelheti a jogsértő áruknak a jogosult, vagy jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezetek részére kiadását.


Előfordulhat olyan eset, amikor valamely személy jóhiszeműen jutott az üzleti titok birtokába, azonban később értesült arról, hogy olyan forrásból jutott az üzleti titokhoz, amelyben az érintett üzleti titkot jogosulatlanul hasznosították, vagy fedték fel. Ebben az esetben a jogsértő kérheti a bíróságtól a már említett szankciók helyett olyan alternatív pénzbeli ellentételezés megállapítását, amely ésszerűen ellensúlyozza a jogosultat ért hátrányt.


A bíróság széles körben rendelheti el az üzleti titkot, vagy feltételezett üzleti titkot tartalmazó dokumentumokhoz hozzáférés korlátozását, azonban az iratbetekintést, vagy a tárgyaláson részvételt a felek részéről legalább egy természetes személy, továbbá a felek meghatalmazott képviselői számára biztosítani kell. A jogosult kérelmére a bíróságnak lehetősége van ideiglenes intézkedés elrendelésére az üzleti titok hasznosításának vagy felfedésének abbahagyására kötelezés vagy az attól való eltiltás érdekében.


A törvény az üzleti titok tárgyát képező adatok védelmére és megőrzésére vonatkozó előírásokat nem tartalmaz - csupán utal arra, hogy a könnyen megszerezhető információk nem képezhetnek üzleti titkot - így azok informatikai védelméről és illetéktelenek által hozzá nem férhető tárolásáról az üzleti titok jogosultjának kell megfelelően gondoskodnia.


 

dr. Závotka Zsolt
ügyvéd

 

 

További hírek