CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

Változások az évközi salátatörvény alapján a személyi jövedelemadózásban

Az Országgyűlés által 2018. július 20. napján elfogadott 2019-es adócsomag jelentős változásokat hoz a magánszemélyek és a vállalkozások számára. A legjelentősebb változások a személyi jövedelemadózást érintik. A változások többsége 2019. január 1-jén lép hatályba, de egyes szabályokat már a 2018. évben visszamenőleg is alkalmazni lehet.

2018. augusztus 07.

Megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvény (a továbbiakban: Mód tv.) kihirdetését követő naptól azonnal hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8-12/F. §-a. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemélyeknek, az országgyűlési, az európai parlamenti képviselőknek, a polgármestereknek és az állami vezetőknek nem kell 75 százalék különadót fizetnie, ha a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésekor végkielégítés vagy egyéb jogcímen két, illetve három millió forintot meghaladó összegű juttatásban részesülnek.

 

Átmeneti rendelkezések szerint a különadót visszamenőleg már a 2018. január l-jétől a hatályon kívül helyezés előtt megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni. Amennyiben a munkáltató a korábbiakban a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a különadót levonta, a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást módosítania kell az általános szabályok szerinti közterheket megállapítva, és azok összegét visszatarthatja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.

 

Emelkedik számos béren felüli juttatás adóterhe

 

A tiltakozások ellenére 2019-ben radikálisan átalakul a béren kívüli, az egyes meghatározott juttatások és az adómentes juttatások (közismerten a cafeteria-juttatások) adózása.

 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint a juttató adókötelezettsége mellett adható juttatásokat érintő egyik változás, hogy a szintén 2018. július 20-án elfogadott, a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) értelmében az egészségügyi hozzájárulás 14 és 19,5 százalékos mértékei helyett is egységesen 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Így a juttatónak az új szabályozás szerint megmaradó egyes meghatározott juttatások esetében továbbra is a juttatás értékének 1,18-szorosa lesz a 15 százalék személyi jövedelemadó és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó alapja, míg a megmaradó béren kívüli juttatások kedvezménye a mostani 14 százalék egészségügyi hozzájárulás helyett az lesz, hogy a fizetendő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításához az 1,18-szoros szorzót nem kell alkalmazni. Ennek megfelelően a jelenlegi 34,22 százalékos adóteher 34,5 százalékra módosul.

 

Jövőre a munkavállalóknak (társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak) adható 100 ezer forint pénzösszeg, mint béren kívüli juttatás megszűnik, csak a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás marad meg a 15 százalék személyi jövedelemadó és a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terhével béren kívüli juttatásként.

 

A SZÉP-kártya alszámláira utalt támogatás összegéből adóévenként a 76/2018. (IV. 20.) kormányrendeletben meghatározott
-    szálláshelyszolgáltatásra legfeljebb évi 225 ezer forint;
-    melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra legfeljebb évi 150 ezer forint;
-    szabadidő-eltöltésre, rekreációra, egészségmegőrzésre legfeljebb évi 75 ezer forint
(több juttatótól származóan együtt számított) értékhatárig, illetve az adott juttatónál az ún. rekreációs keretösszegig minősül béren kívüli juttatásnak.

 

Az éves rekreációs keretösszeg – amennyiben a magánszemély juttatás alapjául szolgáló jogviszonya egész évben fennáll – költségvetési szervek esetében évi 200 ezer forint, más juttatók esetében évi 450 ezer forint. Ha pedig a jogviszony csak az év egy részében áll fenn (kivéve, ha a magánszemély halála miatt szűnik meg), rekreációs keretösszegként a 200 ezer forintnak, illetve a 450 ezer forintnak az adóévben az adott juttatónál a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege vehető figyelembe.

 

A béren kívüli juttatások értékhatárokat meghaladó része, illetve a SZÉP-kártya támogatás rekreációs keretösszegen felüli összege egyes meghatározott juttatásként adható. A meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként, amennyiben a magánszemély SZÉP-kártya támogatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a juttatás értéke az arányosított rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell az 1,18 százalékos szorzó alkalmazásával számított adókötelezettséget megállapítani.

 

Az Szja tv. 2019. január 1-jétől hatályos 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül:

-    a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;
-   a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélőszolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata;
-   az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg;
-   a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon adott juttatás;
- az adóévben reprezentáció és üzleti ajándék juttatása, azzal, hogy egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány/közalapítvány esetében mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok értékéből az a rész, amely nem haladja meg az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát;
-  az eddigi három helyett, évi egy alkalommal a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű csekély értékű ajándék;
-  az olyan juttatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet;
-  az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség (beleértve a résztvevőknek a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű ajándék költségét);
- az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá;
- a jogszabály alapján adott adóköteles juttatás.

 

Hatályát veszti az Szja tv. 89. §-ának (6) bekezdése, és megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató (ideértve a társas vállalkozást is a személyesen közreműködő tagja tekintetében) 40,71 százalék adóteherrel minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján meghatározott munkavállalói csoportoknak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathasson.

 

Mindez azt jelenti, hogy jövőre a munkáltató
-   magánszemély javára kötött biztosítást,
-  munkahelyi étkezést,
-  étkezési Erzsébet-utalványt,
-  saját üdülőbe ingyenes, kedvezményes beutalót,
-  iskolakezdési támogatási utalványt,
-   helyi utazási bérletet,
-   iskolarendszerű képzési költség átvállalását,
-   önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást,
-   foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulást,
-   a munkáltatónál szabályozott juttatásokat
adhat ugyan, de ezek adókötelezettségére a munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemre vonatkozó adó és járulék szabályokat kell alkalmazni.

 

Ugyanez vonatkozik az adómentesség alól kikerülő
-  lakáscélú munkáltatói támogatásra,
-  mobilitási támogatásra,
-  hallgatói hitel-törlesztés munkáltatói támogatására,
-   spotbelépők, kulturális belépők juttatására is.

 

Továbbra is megmarad 15 százalék személyi jövedelemadó és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó teherrel béren kívüli juttatásnak
-    a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás értékéből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
-    a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

 

Továbbra is adómentes marad a bölcsődei, óvodai szolgáltatás/ellátás juttatása, és jó hír, hogy jövőre már akkor is adómentesen téríthető, ha a kiállított számla a magánszemély nevére és nem a juttató nevére szól.

 

Egyszerűsítések a személyi jövedelemadózásban

 

Az egyéni vállalkozók számára a NAV már a 2018-as adóévre vonatkozóan is készít adóbevallási tervezetet a kifizetőktől a tárgyévet követő év február hó utolsó napjáig beérkezett adatok alapján. Ezzel összefüggésben a bevallási határidő a jelenlegi február 25-e helyett az egyéni vállalkozók esetében is május 20-ára változik. Mivel azonban a NAV nem rendelkezik a magánszemélyek vállalkozási tevékenységből származó jövedelmének megállapítására (például különösen a költségelszámolásra) vonatkozó információkkal, a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az adószámos magánszemélyekhez hasonlóan az egyéni vállalkozóknak is mindenképpen ki kell egészíteniük vagy módosítaniuk kell a NAV által elkészített bevallási tervezetet, vagy önállóan benyújtaniuk a saját maguk által elkészített bevallásukat.

 

Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek 2019-től lehetőségük lesz arra, hogy elektronikus úton tegyék meg az adóhatóság felé adóelőleg-nyilatkozatukat. A nyilatkozatot az adóhatóság a kifizető részére szintén elektronikusan továbbítja. Abban az esetben, ha a magánszemély elektronikusan és a kifizetőnek írásban is tett ilyen nyilatkozatot, akkor a kifizetőnek az írásos nyilatkozatot kell figyelembe vennie az adóelőleg megállapítása során.

 

Egyszerűsödik az ingatlan bérbeadásra, ingatlanértékesítésre vonatkozó néhány előírás is.
-    Amennyiben az ingatlan bérleti díja nem tartalmazza a közüzemi díjakat és a mérőórák a bérbeadó nevén vannak, az eddig alkalmazott szabályok szerint a bérbeadó által befizetett, és a bérbe vevő által megtérített közüzemi díjakat a bérbeadónak bevételként és költségként is el kellett számolnia (függetlenül attól, hogy a bérbe vevő esetleg közvetlenül fizeti be a közüzemi számlát). Adminisztrációs könnyítés, hogy 2019. január 1-jétől a bérbeadónál nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó rezsiköltségek áthárításából származó díj, így ezeket értelemszerűen a költségek között sem kell szerepeltetni, valamint a közüzemi számlákat sem kell megőrizni és nyilvántartani. Ha azonban a szerződés szerint a bérleti díj a közüzemi számlák ellenértékét is tartalmazza, és így a kiadás ténylegesen a bérbeadót terheli, változatlanul el lehet számolni a kifizetett díjakat költségként.
-   A jövőben nem kell a kifizetőnek adóelőleget levonnia, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy az általa egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbe vett másik lakás általa megfizetett bérleti díját figyelembe kívánja venni a bérbeadásból származó jövedelmének meghatározásakor. A rendelkezés 2019. január 1-jétől alkalmazható.
-    Ingatlan adóköteles értékesítése esetén a bevételt csökkenteni lehet az ingatlan megszerzésére fordított összeggel. Azt, hogy mi vehető figyelembe megszerzésre fordított összegként, ügyletfajtánként nevesítve (például: adás-vétel, öröklés, ajándékozás, csere esetére) határozza meg az Szja tv. Ezek az ügylettípusok 2019. január 1-jétől kiegészülnek azzal az esettel is, ha a megszerzett ingatlan után adófizetés történt a szerzéskor (például kifizető által történt ingyenes juttatás esetén). Ekkor megszerzésre fordított összegnek minősül az adóalapként figyelembe vett érték is. A jelenlegi szabályok alapján az ilyen módon történő ingatlanszerzés esetén az ingatlan értékesítéséből származó bevételt annak 75 százalékával lehet csökkenteni.

 

Egyéb változások

-    Az üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzése/előállítása esetén 2019. január 1-jétől 100 ezer forintról 200 ezer forintra nő az adóévben azonnali költségként elszámolható kiadások összege.
-    Az új Szocho tv. bevezetésével, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény hatályon kívül helyezésével összefüggő módosítás, hogy 2019. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó el nem számolható költségként nevesítésre kerül az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításával összefüggésben. A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás a jelenleg hatályban levő szabályok szerint sem elszámolható költség, azonban a 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást, szociális hozzájárulási adót eddig lehetősége volt a magánszemélyeknek költségként elszámolni, ami viszont a gyakorlatban nem működött. A módosítással lehetővé válik, hogy önálló tevékenységből származó bevétel esetén, amennyiben a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (például mert a bevétel nem belföldi személytől származik) és azt nem térítik meg számára, a jövedelmének csak 84 százaléka után kell adóznia.
-    A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokhoz hasonlóan 2019. január 1-jétől a munkaerő-piaci járulék sem számolható el költségként.
-    Az értékpapír fogalma 2019. január 1-jétől kibővül, amelynek értelmében nem csak a gazdasági társaságokba fektetett vagyoni hozzájárulás, hanem más törvényben meghatározott tagsági jogviszonyt eredményező vagyoni hozzájárulás is értékpapírnak minősül. Így különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyonra is alkalmazhatóak az értékpapírra vonatkozó rendelkezések.

 

Surányi Imréné
okleveles közgazdász

 

 

További hírek