CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

Átalakult a szociális hozzájárulási adó rendszere

Elfogadta az Országgyűlés pénteken az átalakított szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot. Az új szabályozás 2019. január 1-jén lép hatályba.

2018. július 25.

131 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály összevonja a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, emellett a más törvényben szabályozott, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket is az új törvény tartalmazza.

 

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka, amely főszabályként a kifizetőt terheli.

 

Az adó a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának bérmegállapodása értelmében a bérek növekedésének függvényében a következő években további négy alkalommal 2-2 százalékponttal csökkenhet.

 

A rendelkezés meghatározza az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításánál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj után kell adót fizetni.

 

A korábban az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek jövőre a szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek, egyebek mellett az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, amelyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege. Emellett adót kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, valamint a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után.

 

A törvény felsorolja azt is, hogy milyen esetekben nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, valamint meghatározza az adóalap megállapításának speciális szabályait, különös tekintettel az egyéni vállalkozókra, a mezőgazdasági őstermelőkre és egyéb adófizetésre kötelezett személyekre.

 

Tartalmazza a jogszabály a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket, egyebek mellett a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők, a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók, valamint a közfoglalkoztatottak után. Emellett érvényesíthető adókedvezmény kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység után.

 

Az újonnan bevezetett munkaerőpiacra lépők kedvezménye mindenki számára igénybe vehető, akinek az elmúlt 9 hónapban legalább 6 hónapig nem volt munkája. Az új kedvezmény két évig teljes munkáltatói adómentességet biztosít a minimálbér összegéig, ami magasabb a jelenlegi kedvezmények 100 ezer forintos értékhatáránál. Sokkal egyszerűbb lesz az igénybevétel, az adminisztráció is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az újonnan bejelentett munkavállalók esetében automatikusan vizsgálja a kedvezményre való jogosultságot, és azt igazolja is a munkáltatóknak, amiatt például jóval több kismamát és korábban munkanélküli vagy inaktív munkavállalót foglalkoztathatnak majd.

 

(MTI)

További hírek