//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Milyen változások várhatók a társadalombiztosítási járulékokban és szociális hozzájárulási adóban?
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A szociális hozzájárulási adó és a kötelező társadalombiztosítás kapcsán fizetendő járulékok vonatkozásában két törvénymódosítás is benyújtásra került a Parlamenthez T/625 és T/627. számon. Az alábbi cikkben elsőként a biztosítási jogviszonyokra és a fizetendő járulékokra vonatkozó fontosabb változásokat ismertetem, majd ezt követően bemutatom a szociális hozzájárulási adót érintő változásokat.

2018. július 06.

Biztosítási jogviszonyra vonatkozó változások:


1.    2019. január 1-jétől változik a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas kapcsán fizetendő közteher. Elősegítve a nyugdíjasok foglalkoztatását, a fenti törvénytervezetek úgy rendelkeznek, hogy 2019. január 1-jétől, a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell megfizetni a járulékokat, azaz a nyugdíjas béréből csak személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem fizet járulékot, így az 1997. évi LXXX. törvény azt is rögzíti, hogy megszűnik a nyugdíjas munkavállalók baleseti ellátásokra való jogosultsága. Feltételezem, hogy a nyugdíjas munkavállaló járulékfizetés hiányában nem jogosult továbbá a 0,5 %-os emelésre sem, hiszen az 1997. évi LXXXI. törvény alapján 0,5 %-os emelés azon jövedelmek, kereset kapcsán jár, amely nyugdíjjárulék-alapot képez. A nyugdíjasok foglalkoztatást segíti elő, hogy a munkabér után a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.


2.    2016. évi LXVI. törvény bővítette ki a biztosítási jogviszonyokat az állami projektértékelői jogviszonnyal. Az állami projektértékelő jogviszonyban állók az EU-s támogatási kérelmek tartalmi értékelését, mint közfeladatot látják el. Ilyen jogviszony kormánytisztviselőként vagy köztisztviselőként, közalkalmazottként, vagy többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál munkavállalóként dolgozóval köthető. Jelenleg a társadalombiztosítási közterheket úgy kell megfizetni ezen jogviszony után, mint egy munkaviszonyban állónál. A törvénymódosítás elfogadását követő napon, azaz még idén lép hatályba az a szabály, hogy az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy csak akkor lesz biztosított, és ezáltal csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha  az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.


3.    Szintén a törvénymódosítás elfogadását követő napon lép hatályba az a pontosító rendelkezés is, amely rögzíti, hogy a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor.


Változások a járulékalapot képező jövedelmeknél:


A jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék továbbra sem képez járulékalapot, ugyanakkor a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott jövedelem járulékköteles jövedelem. Ez a pontosítás is a törvény elfogadását követő napon lép hatályba.


Járulék-mértékek változása:


A T/625. számú törvénytervezet két jelentősebb járulékváltozást tartalmaz. Egyrészt 2019. január 1-jétől növekedne az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 7320 forintról 7 500 forintra, amely napi szinten 244 forintról, 250-re emelkedne.


További változás a nyugdíjra köthető megállapodás kapcsán fizetendő járulékfizetésben várható. Kedvezőbbé téve a nyugellátásra vonatkozó megállapodások megkötését a T/625. számú törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy a szolgálati idő szerzése érdekében illetve a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére köthető megállapodásoknál a jelenleg fizetendő 34 százalékos mértékű járulék 24 százalékra csökkenne. Ez a módosítás kihirdetését követően lépne hatályba, azaz már idén alkalmazható lenne.

 

Járulékváltozás

2018. év

2019. év

Változás

Egészségügyi szolgáltatási járulék

havi 7320 forint (napi  244 forint)

havi 7 500 forint (napi 250 forint)

+ havi 180 forinttal (napi 6 forinttal) nő

Nyugdíjmegállapodás

34 százalék

24 százalék

  • 10 százalék

Változások a szociális hozzájárulási adóban:


Két jelentős változás is kiolvasható a T/627-es törvénytervezetből. Az egyik, hogy szűkül a szociális hozzájárulási adókedvezmények köre, a másik, hogy közel 10 éve hatályban lévő egészségügyi hozzájárulás olyan módon kerül megszüntetésre, hogy az abban foglalt egyes kötelezettségek is szociális hozzájárulás keretében kerülnek majd megfizetésre.


1. A szociális hozzájárulási adókedvezményekben bekövetkező változások:


A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető kedvezményt jelenleg többek között az a vállalkozó veheti igénybe, akinek az egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A benyújtott módosítás alapján a törvény elfogadását követő naptól azonban kibővülne azon egyéni vállalkozókkal, illetve tagokkal, akiknek komplex minősítése alapján egészségi állapota 60 százalékos, vagy ennél kisebb mértékű.


A benyújtott módosítás alapján 2019. január 1-jétől megszűnnek a következő kedvezmények:


-    25 év alatti pályakezdők, valamint 25 illetve 55 év feletti foglalkoztatottak utáni kedvezmény
-    Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény
-    Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény
-    Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető kedvezmény
-    Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető kedvezmény
-    Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény
-    Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény
-    A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása kapcsán érvényesíthető kedvezmény.


Ez utóbbi kedvezmény kapcsán azonban meg kell említeni, hogy a törvénytervezet alapján továbbra is jár kedvezmény, de csak azokra a munkaerőpiacra lépő nők után, akik legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosultak.


Ugyanakkor bevezetésre kerül a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény. A kedvezményt akkor lehet érvényesíteni, ha a munkavállaló a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napban maximum 92 napig rendelkezett az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt munkaviszonnyal. Ebbe a „munkaviszonyos” időszakba azonban a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani.

 

A törvénytervezet átmeneti rendelkezése alapján 2018. december 31-én érvényesített alábbi kedvezmények az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők:


Azaz a még hátralévő - érvényesítésre nyitva álló - időre érvényesíthető a 25 év alatti pályakezdők kedvezménye,  a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény, a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás kedvezménye, valamint a tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény.
Összegezve azonban elmondható, hogy a törvénytervezet elfogadása esetén jelentősen csökken a szociális hozzájárulási adókedvezmények köre.

2019-ben megszűnő kedvezmények

2019-ben alkalmazandó kedvezmények

25 év alatti pályakezdők  kedvezménye*

A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

25 illetve 55 év feletti foglalkoztatottak utáni kedvezmény

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény

Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető kedvezmény

A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető kedvezmény

A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény

Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató által igénybe vehető kedvezmény

 

Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény*

 

A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény

 

A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény*

 

Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény*

 

* -gal jelölt kedvezmények a még hátralévő - érvényesítésre nyitva álló - időre a továbbiakban is érvényesíthetőek.

 

2. Változások az egészségügyi hozzájárulás megszűnése kapcsán


2019. január 1-jétől nem egészségügyi hozzájárulást, hanem szociális hozzájárulási adót kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], valamint az osztalék [Szja tv. 66. §], a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], és az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], továbbá az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy ezen tevékenységből származó jövedelme után oly módon, hogy a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy adott jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Azaz a fenti jövedelmek esetén szociális hozzájárulási adófizetésnél egy felső határ érvényesül.

 

Továbbá 2019. január 1-jétől szociális adót kell fizetni a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után, valamint a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], továbbá a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §], valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] adóalapként meghatározott után.

 

Mezőgazdasági kistermelők kapcsán fontos kiemelni, hogy kikerülne a törvényből, hogy „a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült nem fizet szociális hozzájárulási adót”, továbbá a törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által ezen tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka után szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

 

 dr. Radics Zsuzsanna Gabriella
          közgazdasági szakokleveles jogász

 

További hírek