CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

Helyi adó változások az évközi adócsomagban
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A jövőben a javaslat szerint az önkormányzatoknak lehetőségük lesz különféle beruházási adóalap- és adókedvezményeket biztosítani, mellyel megindulhat egy erősebb verseny a települések között. Megszűnhet a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség, és tovább folytatódhat az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok közötti adatszolgáltatás, mely még jobban megkönnyítheti az adózók adminisztrációs terheit.

2018. július 06.

Önkormányzati beruházási adókedvezmények, adómentességek

 

A Htv. hatályos szabályozása szerint az önkormányzat az alacsony adóalapú (2,5 millió forint alatti adóalapú) vállalkozások, továbbá a háziorvos, védőnő vállalkozók számára rendeletben biztosíthat adómentességet, adókedvezményt.  A javaslat – a beruházások ösztönzése és a vállalkozások letelepedésének elősegítése érdekében – kiterjeszti e rendelet-alkotási jogosultságot.

 

A javaslat értelmében tehát az önkormányzat – a Htv. 39/C. §-ának új (4) bekezdése alapján –alkothat rendeletet arról is, hogy a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett beruházása értékével vagy annak egy részével az adó alapját vagy az adó összegét csökkenthesse a beruházás üzembe helyezésének adóévében (előbbi esetben adómentességről, utóbbi esetben adókedvezményről van szó).

 

Az adóelőny tehát

 

1.    egyfelől arra a beruházásra vonatkozik, amelyiket a településen helyeznek üzembe (a beruházás révén létrejövő tárgyi eszköz az adott székhely, telephely szerinti településen végzett vállalkozási tevékenységet szolgálja, ezért ott keletkeztet adóalapot),
2.    másfelől a csökkentés a településre kimutatott (megosztott) adóalapra vagy a településre megállapított adóra vonatkozik.

 

A rendelet-alkotási jogkör kiterjed arra is, hogy a kedvezménnyel ne csak az adóévben, hanem azt követő adóévekben is lehessen élni, abban az esetben, ha a beruházási érték nagyobb lenne, mint az adóévi adóalap vagy adóösszeg (a további évek kedvezménye természetesen csak arra a beruházási értékre vonatkozik, amellyel a vállalkozó korábban még nem csökkentette adóalapját vagy adójának összegét).

 

Az önkormányzat a rendeletalkotás során – bevételi érdekeire tekintettel – korlátozhatja az adóelőny terjedelmét, meghatározhatja tehát, hogy például csak az adóalap 50 %-ának erejéig vehető igénybe a mentesség.

 

A javaslat elvi éllel jelenti ki azt is, hogy a beruházási adóelőnynek valamennyi – beruházó – vállalkozó esetén azonos terjedelműnek kell lennie, azaz nincs mód például olyan rendeleti szabályra, miszerint bizonyos beruházási érték felett az adóalapot vagy az adót nagyobb összeggel lehet csökkenteni.

 

A javaslat az értelmező rendelkezések között fogalmazza meg a beruházás fogalmát.

 

Annak érdekében, hogy az így alkotott adóelőny tartósan a vállalkozások rendelkezésre álljon, a javaslat a Htv. 7. §-ának új j) pontjában rögzíti, hogy az önkormányzat a rendeleti adóelőnyről szóló szabályt legalább 3 éven át nem helyezheti hatályon kívül, továbbá nem is változtathatja meg oly módon, hogy az a jogalanyok számára hátrányos legyen.

 

Foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség megszűnése

 

A javaslat megfogalmazza a foglalkoztatás növelésével összefüggő adóalap-mentesség hatályon kívül helyezését. A hatályon kívül helyezett adóalap-megállapítási szabály időleges továbbélését átmeneti szabály beiktatása biztosítja. A hatályos szabályok szerint ugyanis a foglalkoztatás-növeléssel összefüggően igénybe vett adóalap-mentesség összegével növelni kell a következő adóév adóalapját, ha a foglalkoztatottak száma 5%-ot meghaladó mértékben csökken.

 

A javaslat szerint tehát, ha a 2019. évben kezdődő adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökkent, akkor – a 2018. december 31-ig hatályos szabály alapján –előző adóévben igénybe vett adóalap-mentesség összegével a következő (tipikusan a 2019. január 1-jével kezdődő) adóév iparűzési adóalapját meg kell növelni.

 

Adóhatóság és önkormányzat közötti adatszolgáltatás bővítése

 

A 2018. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján az újonnan (jogelőd nélkül, jogutódlással) létrejött cégről a cégbíróság útján beérkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz továbbítja. Ezen adatszolgáltatás kiváltja a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz – iparűzési adóban, idegenforgalmi adóban – teljesítendő adózói bejelentkezési kötelezettséget.

 

A javaslat – az adózók adminisztrációs terheinek további csökkentése érdekében – az állami adóhatóság adatszolgáltatását több szempont szerint is kiterjeszti 2019. július 1-jétől, figyelemmel a szükséges informatikai fejlesztések időtartamára is.

 

•    Egyfelől az adatszolgáltatás a javaslat szerint vonatkozik az egyéni vállalkozóktól és a bíróságok által nyilvántartott szervezetektől közvetve (a nyilvántartást vezető szerven keresztül) az állami adóhatósághoz érkező adatokra is, nemcsak a cégnyilvántartásban szereplő cégek adataira.

 

•    Másfelől nemcsak a bejelentkezéskor, alakuláskor, tevékenység kezdetekor (cégek esetén a cégbíróságtól, egyéni vállalkozók esetén a nyilvántartást vezető szervtől, egyéb szervezet esetén a bíróságoktól) beérkező adatokat adja át az állami adóhatóság a javaslat szerint az adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak, hanem az adózó működése során megváltozó és az adó- és vámhatósághoz megküldött adatot is.  

 

•    Az adatszolgáltatás kiterjed nemcsak a más szervektől, hanem az adózótól az állami adó- és vámhatósághoz érkezett adatokra is.

 

 

Nem vonatkozik ugyanakkor az adatszolgáltatás az adózó azon képviselőjének adatára, aki az állami adóhatóság előtti képviseletre jogosult.

 

A fentiek szerint bővített adatállományt (az új, megváltozott adatokat) az állami adóhatóság havonta kétszer – a hónap 15. és utolsó napján – elektronikus úton küldi meg az illetékes önkormányzati adóhatóságoknak.

 

Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő

 

 

További hírek