CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

A visszáru minősítése
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A gyakorlatban a visszáru kifejezést általában két esetre alkalmazzák. Az egyik esetben a szerződésben foglalt követelményeknek nem megfelelő minőségű termék visszaküldése történik az eladó részére és az esetleges fizetett vételár visszatérítése mellett. A másik esetben a szerződésben foglalt kikötés alapján a vevőnek lehetősége van arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek mellett a megvásárolt terméket visszaküldje a teljes vételár visszatérítése mellett.

2018. június 19.

A két eset elhatárolása szempontjából az a meghatározó, hogy a visszáruzásra a teljesítés teljes vagy részleges meghiúsulása miatt került sor (például szavatossági vagy jótállási igényre alapozott, illetve meghibásodás miatti visszaküldés stb.), vagy erről nincsen szó. Amennyiben az áru átvételére egy önálló új ügylet keretében kerül sor, akkor annak kezelésére nem lehetnek irányadóak a visszárura vonatkozó adózási szabályok.

 

Abban az esetben, ha a visszáru olyan termékekből áll, amelyek nem feleltek meg a szerződésben foglalt minőségi vagy egyéb feltételeknek, akkor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 73. § (2) bekezdése e) pontja értelmében az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni a visszáru értékét.

 

A visszáru lehet az ügylet tárgyát képező teljes árukészlet, illetve annak egy része.

 

Tekintettel arra, hogy a visszáru miatt az ügylet tárgya mennyiségben és/vagy értékben változik, az Áfa tv. alkalmazásában mindenképpen szükséges a kibocsátott számla módosítása.

A számlát akkor is módosítani kell, ha kizárólag mennyiségi változás történik, de az ügyleti érték nem módosul, mivel a számlának a ténylegesen megtörtént ügylet adatait kell tükröznie.

 

A korrekció módja attól függ, hogy az ügylet teljes egészében vagy csak részben hiúsult meg.

 

Abban az esetben, ha az ügylet részben hiúsul meg, azaz a vevő a leszállított árunak csak egy részét küldi vissza az eladónak, akkor az eredeti termékértékesítésről szóló számlát az eladónak módosítani kell.

A módosító számla adattartalmát az Áfa tv. 170. § (1) bekezdése szabályozza, amely szerint a módosító számlában a módosítással érintett adatokat kell feltüntetni. Ebből következően a módosító számlában elégséges azokat a számlázási tételeket feltüntetni, amelyek visszaszállítására sor került. Nem kifogásolható azonban az sem, ha a módosító számlában az eredetileg leszállított áru mennyisége, egységára, adó nélküli ellenértéke, adója, bruttó értéke negatív előjellel, a nem visszaszállított áru mennyisége, egységára, adó nélküli ellenértéke, adója, bruttó értéke pozitív előjellel kerül feltüntetésre. A módosító számla negatív előjele a visszaszállított áru mennyiségét és értékét mutatja.

Az eladó a módosító számlát az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint legkorábban abban az adóbevallási időszakban veheti figyelembe, amelyben a módosító számla a vevő rendelkezésére áll. Ebből következően a módosító számla elszámolása önellenőrzés benyújtását nem követeli meg.

 

A vevő az áfatörvény 153/C. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a módosító számla adótartalmát fizetendő adót növelő tételként köteles figyelembe venni abban az adóbevallási időszakban, amelyben a módosító számla rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító számla kibocsátását követő hónap 15. napja. Ezen szabály alapján a vevő önellenőrzés benyújtására köteles, ha a módosító számlát csak azon időszakra vonatkozó bevallás benyújtása után veszi kézhez, amelyre a kibocsátás keltét követő hónap 15. napja esik. Ebből következően a vevőnek önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettsége is keletkezhet. A vevő kérheti az adóhatóságtól a bevallott önellenőrzési pótlék törlését arra hivatkozva, hogy önhibáján kívül, az eladó eljárása miatt kényszerült az önellenőrzés benyújtására, mivel nem állt módjában az előírt időpontban a módosító számla elszámolása, mert azzal nem rendelkezett.
Előfordulhat, hogy az eladó nem hajlandó a módosító számlát kibocsátani, vagy a módosító számlát a visszáru átvételéhez képest csak jelentős időbeli csúszással bocsátja ki.

 

Az Áfa tv. 55. § (2) bekezdése értelmében az adó megfizetésére kötelezett az is, aki (amely) adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve az Áfa tv. 83. §-ában meghatározott százalékértéket tartalmazó bizonylatot bocsát ki. Ebből következően az eladó a módosítandó számlában felszámított vagy annak végösszegéből számítható általános forgalmi adó tekintetében adófizetésre kötelezett, így a módosítandó számla befogadóját is adólevonási jog illeti meg.

 

Az Áfa tv. 153/C. § (1) bekezdés a) pontja alapján a vevőnek akkor áll módjában a levonható adó csökkentése, ha rendelkezik a módosító számlával. Ebből következően, amíg az eladó nem bocsátja ki a módosító számlát, addig azzal nem rendelkezhet a befogadó sem, ezért azt nem állhat módjában figyelembe venni.

 

Az Áfa tv. logikája szerint a vevő korrekciós kötelezettsége (a levonható adó csökkenésének fizetendő adóként történő elszámolása) időben nem előzheti meg az eladó korrekciós kötelezettségét (a fizetendő adó csökkentése), mivel ez költségvetési szempontból nem elfogadható. Ezt az elvet az sem cáfolja, hogy az áthárított általános forgalmi adó összegének növekedésével járó helyesbítés esetén a kibocsátónak önellenőrzést kell benyújtani a teljesítés napját magában foglaló adóbevallási időszakra, és abban kell a különbözetet elszámolni. Ugyanis a módosító számla kibocsátása mindenképpen szükséges az önellenőrzéshez, hiszen ennek birtokában tudja a kibocsátó meghatározni a különbözet összegét.
Azonban figyelembe kell venni, hogy az ellenőrzés megkezdését követően önellenőrzést nem lehet megkezdeni a vizsgálat alá vont időszak és adónem tekintetében. Az ellenőrzés megkezdése előtt megkezdett önellenőrzést a vizsgálat alatt is be lehet fejezni. Az önellenőrzés az önellenőrzési jegyzőkönyv felvételével kezdődik meg, és az önellenőrzés benyújtásával fejeződik be.

Az ellenőrzés a vizsgálat alá vont időszakra módosító számla kiállításának hiányában is megállapítást tehet a teljesítés időpontját magában foglaló adóbevallási időszakra, ha az ügylethez kapcsolódóan áthárítandó adó összege nőtt.

 

Amennyiben az ügylet teljes egészében meghiúsult, azaz a vevő a leszállított áru egészét visszaküldi, akkor az eredeti értékesítésről szóló számlát az Áfa tv. 77. §-ában foglaltak szerint az eladónak érvényteleníteni kell.

 

Az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdése alapján az érvénytelenítő számla alapján a fizetendő adót legkorábban abban az adóbevallási időszakban lehet csökkenteni, amelyben az érvénytelenítő számla a vevő rendelkezésére áll. Ebből következően az érvénytelenítő számla elszámolása az önellenőrzés benyújtását nem követeli meg.

Az ügylet meghiúsulásáról a vevő nem a sztornó számla kézhezvételével szerez tudomást. A vevő visszaszállította az átvett teljes készletet, tehát már ekkor tisztában volt azzal, hogy az ügylet teljes egészében meghiúsult. Ezzel szemben az Áfa tv. 153. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a vevő az érvénytelenítő számla adótartalmát fizetendő adót növelő tételként köteles figyelembe venni abban az adóbevallási időszakban, amelyben a módosító számla rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító számla kibocsátását követő hónap 15. napja. Ezen szabály alapján a vevő önellenőrzés benyújtására köteles, ha az érvénytelenítő számlát csak azon időszakra vonatkozó bevallás benyújtása után veszi kézhez, amelyre a kibocsátás keltét követő hónap 15. napja esik. Ebből követően a vevőnek önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettsége is keletkezhet. A vevő kérheti az adóhatóságtól a bevallott önellenőrzési pótlék törlését arra hivatkozva, hogy önhibáján kívül, az eladó eljárása miatt kényszerült az önellenőrzés benyújtására, mivel nem állt módjában az előírt időpontban a módosító számla elszámolása, mert azzal nem rendelkezett.

 

Amennyiben a termék visszavételére nem az ügylet teljes vagy részbeni meghiúsulását maga után vonó hibás teljesítése miatt (például minőségi hiba, meghibásodás) került sor, akkor a visszárura vonatkozó – fentiekben részletezett – szabályokat nem lehet alkalmazni.

 

Abban az esetben, ha az eredeti eladó és az eredeti vevő között olyan tartalmú szerződés jön létre, amelyben külön kikötik, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén az eredeti vevő kérésére az eredeti eladó köteles lesz a dolgot átvenni és a szerződésben meghatározott vételárat megfizetni, akkor új ügyletről van szó.

Annak ellenére, hogy a felek a konstrukciót valószínűleg egyetlen egy szerződésbe foglalják, ténylegesen két különböző ügyletről van szó, mivel az áru birtok- és a tulajdonjoga kétszer szállt át: először, amikor az eredeti vevő az eredeti eladótól megvette az árut, másodszor, amikor az eredeti eladó azt az eredeti vevőtől visszavásárolta. Általában nincs másról szó, mint arról, hogy az eredeti eladó üzletpolitikai okból bizonyos feltételek esetén vállalta az áru visszavásárlásának kötelezettségét.

Ez a tényállás azonban csak akkor állhat elő, ha az eredeti szerződést már teljesítették. A Polgári Törvénykönyv szerint a teljesítéssel a szerződéses kötelem megszűnik. A már megszűnt szerződést – teljesítésbe ment –, szerződéses kötelmet utólag nem lehet felbontani, módosítani. Ebből következően, ha a teljesítést követően az eredeti szerződés alapján az eredeti vevő nyilatkozik arról, hogy az árut vissza akarja adni, nem az eredeti szerződés felbontásáról van szó, hanem az eredeti szerződés rendelkezéséből fakadó új szerződés létrejöttéről.

 

Az Áfa tv. 9. § (1) bekezdés alapján termékértékesítésnek tekintendő a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja.
Tekintettel arra, hogy a terméket kétszer adják át és a rendelkezési jog átruházására is kétszer került sor, így két termékértékesítésről van szó.
Ebből következően két számlát kell kiállítani, egyiket a teljesítéskor az eredeti eladó bocsátja ki az eredeti vevőnek, a másikat a visszavásárláskor az eredeti vevő állítja ki az eredeti eladónak.

 

Bonácz Zsolt

A Szerző adószakértő.

 

További hírek