Az egyik ilyen kedvezmény a Tao tv. 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kedvezmény, mely több kedvezményt is magába foglal. A rendelkezés alapján – egyéb más kedvezmény mellett – a társasági adó alanya csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha folyamatosan továbbfoglalkoztatja azt a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanulót, akit a szakmai vizsga letétele előtt szakképző iskolai tanulóként tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatott.

Fontos, hogy folyamatos továbbfoglalkoztatásnak az tekintendő, ha a szakképző iskolai tanuló munkába lépésére a tanulói jogviszony megszűnését követő napon – sikeres szakmai vizsga letétele esetén – kerül sor.

Az adóhatósági ellenőrzések során gyakori tapasztalat, hogy nem a tanulói jogviszony megszűnését követő napon kezdődik a korábban szakképző iskolai tanulóként foglalkoztatott személy munkaviszonya.

A tanulói jogviszony megszűnésének az adóalap kedvezmény szempontjából releváns eseteit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 53. § (2) bek. d) és e) pontjai tartalmazzák. Eszerint megszűnik a tanulói jogviszony
d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
e) szakképző iskolában folyó szakképzésben
ea) ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
eb) ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,
ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább.

A munkaviszony kezdetének napját a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 48. §-a szerint a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.

Az adóalap csökkentő kedvezmény érvényesítésekor tehát arra kell figyelemmel lenni, hogy a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló tanulói jogviszonyának a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján történő megszűnésének napja és a munkaviszony kezdetének a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezései alapján megállapított napja egymást követő napok legyenek.
Az adóhatósági ellenőrzés során ezeknek az időpontoknak a megállapítására kerül sor, és amennyiben ezen időpontok nem egymást követő napok, akkor az adóhatóság az adózás előtti eredményt csökkentő tétel jogosulatlan érvényesítését állapítja meg.

A társasági adó alanya csökkentheti – szintén a Tao tv. 7. § (1) bek. j) pontja alapján – az adózás előtti eredményét a korábban munkanélküli személy foglalkoztatása esetén.

A Tao tv. értelmező rendelkezése alapján korábban munkanélküli személynek a foglalkoztatását megelőzően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső minősül.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bek. d) pontja alapján álláskereső az a személy, aki
1.    a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.    oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.    öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül, és
4.    az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és
5.    elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6.    az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

A fogalmi meghatározás tekintetében annak van továbbá jelentősége, hogy mi minősül az Flt. alkalmazása során keresőtevékenységnek. Az Flt. 58. § (5) bek. e) pontja alapján kereső tevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint, aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve, aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Az Flt. a kereső tevékenység megítélésével kapcsolatban még további szabályokat is megállapít. Ezek szerint:
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.
5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.
6. Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni a külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, feltéve, hogy azt a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyezte.

A Tao tv. további korlátozó rendelkezése folytán a csökkentő tétel akkor érvényesíthető, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát az adózó rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban. Ebben a tekintetben az azonos munkakört a FEOR-08 alapján kell vizsgálni.

Az adóhatósági ellenőrzések során gyakori tapasztalat, hogy az adózók olyan személy után érvényesítenek adóalapot csökkentő kedvezményt, aki az Flt. rendelkezései szerint nem minősül álláskeresőnek.

Az adóhatósági ellenőrzés során az adóhatóság – amennyiben nem áll rendelkezésre olyan dokumentum, amely igazolná, hogy a foglalkoztatott személy a foglalkoztatását megelőzően álláskeresőnek minősült – hivatalosan megkeresi az állami foglalkoztatási szervet igazolás érdekében.
Amennyiben a kontroll adatok alapján az adóhatósági ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az Flt. rendelkezéseinek figyelembevételével nem minősült korábban álláskeresőnek az a foglalkoztatott személy, aki után az adózás előtti eredményt csökkentő tételt érvényesíti a társasági adóalany, akkor az adóhatóság az adózás előtti eredményt csökkentő tétel jogosulatlan érvényesítését állapítja meg.

Érdemes az adózás előtti eredményt csökkentő tétel érvényesíthetőségének feltételeire különös figyelemmel lenni, mert az adózás előtti eredményt csökkentő tétel összege a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összege, amellett, hogy az költségként is elszámolásra kerül.

(dr. Németh Ildikó)