CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Az ügyvéd mint kata adóalany
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 3. §-a szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, 2018. január 1-jétől az ügyvédi iroda.

2018. június 09.

A Katv. szerint egyéni vállalkozó az, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozó. Az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősül – többek között – az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja).


Az úgynevezett egyéni ügyvéd, mint egyéni vállalkozó 2018. január 1-jét megelőző időponttól is lehetett kisadózó vállalkozó. A kisadózó vállalkozások köre 2018. január 1-jétől az olyan ügyvédi irodákkal bővült, ahol egy irodán belül több ügyvéd tevékenykedik (nem munkaviszony keretében). Vagyis az olyan ügyvédi iroda, amely az Szja tv. 3. § 33. pontja szerint társas vállalkozás.


Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerint ügyvédi tevékenységet folytathat az alkalmazott ügyvéd is. Az alkalmazott ügyvéd az ügyvédi tevékenységet ügyvéddel vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint – ha a munkaszerződés így rendelkezik – munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd vagy ügyvédi iroda helyetteseként, azok ügyfelei számára gyakorolja. Ezek az ügyvédek tehát nem minősülhetnek sem egyéni vállalkozónak, sem társas vállalkozás tagjának (tehát nem társas vállalkozók). Ők a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint adóznak, a biztosítási kötelezettség rájuk a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint terjed ki. Így KATA adóalanyiság esetükben kizárt.


A nem munkaviszonyban álló ügyvéd általában a Katv. szerint főállásúnak minősülő kisadózó, ezért esetükben a havi 50.000 forint összegű tételes adó fizetésének kötelezettsége áll fenn, de ehelyett választható havi 75.000 forintos tételes adó megfizetése (ezáltal magasabb társadalombiztosítási ellátás – például nyugdíj, táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj – alap érhető el).
Nem kizárt azonban az sem, hogy az ügyvéd főállásúnak nem minősülő kisadózó. Például abban az esetben,
-    ha társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnének (ezek a személyek: a saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő, az olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személyek, akik a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötték),
-    akiknek korábbi rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jével átalakították rokkantsági ellátássá, vagy újonnan megállapított rokkantsági ellátásban részesülnek (ezek azok a személyek, akiknek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű),
-    de egy ügyvéd állhat nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban is.
Ilyenkor a havi 25.000 forintos tételes adó megfizetésének kötelezettsége áll fenn.


A főállású kisadózó biztosított, a Tbj.-ben szabályozott minden ellátásra jogosult, a pénzellátások (nyugdíj, táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) alapja 2018. január 1-jétől havi 94.400 forint. Abban az esetben azonban, ha a havi 75.000 forintos tételes adó megfizetését vállalják, akkor az előbbi ellátások alapja havi 158.400 forint, így magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásra lehet szert tenni.
A Katv. szerint a nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem).

 

(dr. Futó Gábor)

További hírek