//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

Új uniós szabályozás kiküldött munkavállalókra
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Elfogadta a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályozás módosítását kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése, amelyről a testület tárgyalói korábban már előzetes megállapodásra jutottak a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal.

2018. május 31.

A parlamenti sajtószolgálat tájékoztatása szerint a 456:147 arányban jóváhagyott új szabályok célja, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak a kiküldött dolgozóknak, akiknek a jövőben a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak majd, a vállalatok számára pedig igazságos versenyhelyzetet teremtsenek.

 

A fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, ezt egyszer meg lehetne hosszabbítani hat hónappal. Fontos pont azonban, hogy a módosítás előírásai nem érintenék a fuvarozói szektort, arra vonatkozóan külön szabályokat hoznak majd.

 

"A döntés a 2014 és 2019 közötti európai parlamenti ciklus kulcsfontosságú vívmánya. Egy szociálisan érzékenyebb Európa felé mutat, ahol igazságosabb a verseny a vállalatok között, és jobban érvényesülnek a munkavállalók jogai" - hangsúlyozta Elisabeth Morin-Chartier néppárti jelentéstevő.

 

Ezeket a szabályokat az uniós tagországoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe és alkalmazniuk kell.

 

Korábban a tagállami kormányokat tömörítő tanácson belül is óriási vita volt a kérdésben, de októberben sikerült kompromisszumra jutni a módosítás fő vonalairól.

 

Az Európai Bizottság szerint az intézményközi egyezmény fenntartja az eredeti brüsszeli tervezet legfontosabb elemeit, azonban a főbb uniós intézmények, valamint az állampolgárok aggályait is tiszteletben tartja, és világos szabályokat teremt mindenki számára.

 

A munkáltatók a jelenlegi szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni kiküldött dolgozóiknak, akik így ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, szakértők szerint ráadásul ennek versenytorzító hatásai is lehetnek.

 

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő rossz kompromisszumnak nevezte a megállapodást a kelet- és közép-európai kiküldött munkavállalók számára, amelyet szerinte "egyes nyugat-európai szakszervezetek és protekcionista kormányzatok befolyásoltak".

 

"Az "egyenlő munkáért egyenlő bér" elvén alapuló megközelítés leple alatt elsősorban a kelet-európai vállalatok versenyképességét akarják aláásni, miközben az EU legnagyobb gazdaságai a saját piacaikat védik (...) Az áruk és szolgáltatások drágulását végső soron pedig az európai polgárok fogják megfizetni, vagyis egyesek még az európai fogyasztók érdekeit is feláldoznák a protekcionizmus oltárán" - írta közleményében Kósa.

 

A kiküldött munkavállalók száma 2010 és 2016 között 69 százalékkal nőtt az EU-ban, elérve így a 2,3 milliót, de ez még így is mindössze 1 százaléka az unió teljes munkaerejének.

 

A kiküldetésben lévő munkavállalók 85 százaléka Nyugat-Európában dolgozik, legtöbben Németországban, Franciaországban, illetve Belgiumban. A legnagyobb kibocsátó államnak Lengyelország, Németország és Franciaország számít.

 

(MTI)

 

További hírek